Nem támogatnák a koruknál fogva lombikra szoruló nők meddőségkezelését

A TASZ véleményezte az egyedülálló nők mesterséges megtermékenyítésben való részvételéről szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezetét. A tárca diszkriminálja azokat a nőket, akiknek reprodukciós képessége koruk miatt csökkent.

Mint emlékezetes, decemberben az országgyűlési képviselők többsége úgy szavazott, hogy házastársi vagy igazolt élettársi viszonyban nem élő, tehát egyedülálló nők is vállalhatnak gyermeket mesterséges megtermékenyítés útján. Az elfogadott módosítás 2006. július elsején lépett hatályba, a részletszabályokat tartalmazó rendelettervezetet az egészségügyi tárca a múlt héten bocsátotta véleményezésre.
 

A törvénymódosítás azon egyedülálló nők számára nyitotta meg a gyermekvállalás lehetőségét, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhatnak. A tervezet azonban különbséget tesz a két csoportba tartozó nők között, és a reprodukciós eljárást koruknál fogva kérő nők számára csak önköltségi alapon teszi lehetővé a szükséges beavatkozásokat.


A tervezet indoklása szerint "A társadalombiztosítás által támogatott kezelési eljárások feltétele tehát az, hogy a beavatkozás egészségi okból, szakorvosi javaslatra, indikációra történjen.", ez azonban ellentmondásban áll a tervezet 5. §-ával, amely úgy rendelkezik, hogy "(...) a kérelmező életkora miatt indokolt reprodukciós eljárás elvégzéséhez két (a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő) szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos egybehangzó véleménye, illetve ajánlása szükséges."

Meglátásunk szerint a rendelettervezet szövegéből is kitűnik, hogy a kor előrehaladtával jelentősen csökkenő reprodukciós képesség is valójában egészségi indok, a megkülönböztetés tehát súlyosan diszkriminatív: a koruknál fogva meddőségkezelésre jelentkező nők esetében is biológiai tényt értékelt a törvényhozó akkor, amikor törvényes lehetőséget nyitott meddőségkezelésükre, nem pedig önmagában azt, hogy gyermeket szeretnének.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A védettségi igazolvány azért diszkriminatív, mert nem a védettséget igazolja

Ha valaki a saját elhatározásából dönt úgy, hogy nem oltatja be magát, attól bizonyos feltételek teljesülése esetén nem jogsértő megtagadni az újrainduló szolgáltatásokat. Számos más esetet azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyott a kormány, amivel jogellenesen diszkriminál. Állásfoglalásunkban azt vizsgáljuk, hogy a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban megvalósuló szabályozás mennyire felel meg a korábban közölt jogi szempontjainknak.

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén IV.

Örömmel osztjuk meg veletek az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél negyedik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.