Nem teljes titok többé a médiahatóság internetes feketelistája

Pert nyertünk a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) szemben, aminek következtében a hatóság nem titkolhatja tovább a weboldalak elérhetőségének állami korlátozására vonatkozó statisztikai adatokat.

Két éve annak, hogy hatályba léptek azok a törvényi szabályok, amelyek alapján a büntetőügyekben eljáró bíróságok elrendelhetik a törvénysértőnek talált internetes tartalmak hozzáférhetetlenné tételét. Az erre vonatkozó szabályozás koncepcióját a TASZ a törvényalkotási eljárás során több vonatkozásban is bírálta azon az alapon, hogy megfelelő garanciák hiányában a véleménynyilvánítás szabadságának túlzó korlátozásához is vezethet. Ezért is határoztuk el a közelmúltban, hogy megvizsgáljuk a szóban forgó szabályozás hazai gyakorlatát, vagyis azt, hogy a közhatalom (az ügyészség és a bíróságok) hogyan alkalmazzák az internetes oldalak lekapcsolásának szankcióját.

A munkánkhoz szükséges információkért az NMHH-hoz kellett fordulnunk, tekintettel arra, hogy ez a hatóság kezeli az ún. Központi Elektronikus Hozzáférhetetlenné Tételi Adatbázist (KEHTA). Ebben az adatbázisban tartja nyilván az állam az arra vonatkozó információkat, hogy mely internetes oldalakat, és azokat milyen alapon tett az állam elérhetetlenné.

Kiindulva abból, hogy a törvény értelmében a KEHTA adatbázis tartalma nem nyilvános (abba csak meghatározott közhatalmi szervek tekinthetnek be), csak az adatbázisban szereplő információkból összesíthető, statisztikai adatokat kértünk a hatóságtól. Pontosan arra voltunk kíváncsiak, hogy (1) mely bűncselekményekkel összefüggésben, és (2) azok esetében összesen hány alkalommal rendelték el a bíróságok valamely weboldal blokkolását. Megkeresésünk alapján tehát az NMHH-nak mindössze arra kellett volna választ adnia, hogy például rágalmazás vétségével összefüggésben mindeddig hány alkalommal került sor internetes tartalmak letiltására. Erre azonban nem volt hajlandó: a hatóság semmilyen adatot nem árult el az általa vezetett nyilvántartás tartalmáról.

Titkolózását azzal indokolta, hogy törvényt sértene, ha a KEHTA adatbázisban szereplő adatokat megismerhetővé tenné, hiszen az adatbázis tartalma nem nyilvános. Arra pedig egyetlen közfeladatot ellátó szerv sem kötelezhető, hogy az adatbázisban szereplő adatokból újabb adatokat állítson elő - érvelt az NMHH. Márpedig a mi adatigényünk nem teljesíthető újabb adatok előállítása nélkül, hiszen abban a lebontásban, ahogyan mi kértük, nem állnak a hatóság rendelkezésére. Ezt a választ nyilvánvalóan nem tudtuk elfogadni, ezért bírósághoz fordultunk.

A közérdekű adat kiadása iránt indított perben rámutattunk: azok az indokok, amelyek igazolják a KEHTA adatbázis nyilvánosság előli elzárását, nem igazolják a statisztikai adatok eltitkolását. Magától értetődő, hogy a nyilvánosság elől elzárt internetes oldalak regisztrációjára szolgáló adatbázis nem tehető nyilvánossá, hiszen akkor az adatbázison keresztül bárki hozzáférne a blokkolt internetes tartalmakhoz, így pedig értelmét veszítené a szabályozás. A statisztikai adatok megismerése azonban nem hordoz ilyen veszélyt, az ilyen adatok eltitkolását semmilyen legitim cél nem igazolja, annak szükségességét a hatóság maga sem tudta alátámasztani. Arra is rámutattunk keresetünkben, hogy adatigényünk nem értelmezhető “új” vagy “nem létező” adat kiadására irányuló igényként, hiszen a kért adatok az adatbázisban eleve meglévő adatok, amelyek célirányú lekérdezéssel, egyszerű művelettel kinyerhetőek.

Érvelésünk meggyőzte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblát, amely így a kért adatok kiadására kötelezte az NMHH-t. A jogerős ítélet ITT olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Amicus brief az MNB törvény módosításának alkotmányellenességéről

Ismeretes, hogy a köztársasági elnök 2016. március 9-én az Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára küldte meg az Alkotmánybíróságnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítását, amely átláthatatlanná tette volna az MNB által alapított jogi személyek közpénz-költéseit.

Nyert a TASZ: nagyobb védelmet a közérdekű bejelentőknek!

Jogerősen megnyerte a TASZ, azt a pert, ami egy közérdekű bejelentő jogszerűtlen kizárását elrendelő határozat felülvizsgálata iránt indult. A bíróság döntése alapján egyértelműen kimondható, hogy súlyos eljárási hibáktól hemzsegő koncepciós eljárást folytatott a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kar Pintz György szabadalmi ügyvivő ellen, akinek a közérdekű bejelentésével egy súlyos informatikai hibát sikerült elhárítani, ezzel erősítve a magyar feltalálók védelmét.

A MALÉV-csőd hátterét megismerhetjük, a milliárdos Századvég-tanulmányokat nem

Jogerősen pert nyert a TASZ a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, így nyilvánossá válik a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A kétéves jogi procedúra lezárulása részsiker, a 2012 nyarán indult ügyben a minisztériumot többféle közérdekű adat megismerése érdekében pereltük.