Barion Pixel TASZ | Tiltakozás a közoktatásban pedagógusként, szülőként és diákként

Tiltakozás a közoktatásban pedagógusként, szülőként és diákként

2022-ben a kormány módosította a sztrájktörvény alatti minimális szolgáltatás feltételeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pedagógusok ne léphetnének sztrájkba, ráadásul a sztrájk mellett más eszközök is rendelkezésre állnak mind az iskolák dolgozóinak, mind pedig a szülőknek és a diákoknak, ha szeretnének tiltakozni az oktatás helyzete miatt. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a lehetséges tiltakozási formákról.

Ha további kérdésed van pedagógusként, szülőként vagy diákként, keresd josegélyszolgálatunkat!

Mit kell tudni a státusztörvényről?

A státusztörvénnyel kapcsolatos kérdésekről külön tájékoztatót készítettünk, amelyet a tovább gombra kattintva érsz el.

I. Tiltakozás pedagógusként

A tiltakozásnak sok formája van, ezek közül a legjellemzőbb a tüntetés, a sztrájk és a polgári engedetlenség.

A tüntetés vagy demonstráció legtöbbször közterületen történő csoportos, békés véleménynyilvánítás. Mivel a tüntetés a gyülekezési jog gyakorlását jelenti, ezért ezt a tiltakozási formát a gyülekezési törvény szabályozza. A tüntetésnek nincs köze a sztrájkhoz, mert nincs összefüggésben a munkaviszonnyal. A tüntetés viszont nem csak munkaidőn kívül történhet, hanem munkaidőben is, viszont a tüntetésen való részvétel senkit nem mentesít a munkaviszonyból eredő kötelezettségei alól. Annak, aki munkaidőben szeretne tüntetni, gondoskodnia kell arról, hogy ez ne sértse a munkavállalói kötelezettségeit. Bővebb információt a tüntetésekről résztvevőként és szervezőként a tasz.hu/tiltakozz oldalon találsz.

A sztrájk a munkaviszonnyal, a bérezéssel, a munkavégzés körülményeivel összefüggő követelésre irányuló tiltakozás. Minden esetben csak munkaidőben kerülhet rá sor – már csak azért is, mert legtöbbször munkabeszüntetéssel jár. A sztrájk folyamatát a sztrájktörvény szabályozza. Nemcsak a teljes munkabeszüntetés számít sztrájknak, hanem a részleges munkabeszüntetés is, például ha a pedagógus – kifejezetten tiltakozás céljával – nem tartja meg az utolsó óráját.

A polgári engedetlenség mint tiltakozási forma mindig csak utolsó lépésként jöhet szóba. Törvénysértő magatartás, amit kivételesen az tehet elfogadhatóvá, ha más út már nem állt rendelkezésre egy súlyos alapjogsérelem, igazságtalanság kifejezésére. Ez különbözteti meg a polgári engedetlenséget a puszta törvényszegéstől. Amíg a rendelkezésre álló törvényes eszközök kapcsán nem igazolódott, hogy ezek nem hatékonyak, addig polgári engedetlenségbe kezdeni nem elfogadható, ilyenkor az nem más, mint egyszerű törvénysértés. A polgári engedetlenség előtt tehát alaposan mérlegelni kell, hogy maradt-e még más, törvényes lehetőség a tiltakozásra. Ha nem, lehet-e bizonyítani ezt? Annak, aki polgári engedetlenségbe kezd, vállalnia kell tetteinek következményeit is.

I.1. Tüntetés és véleménynyilvánítás az iskolában és azon kívül

01

Beteget jelenthetnek a pedagógusok tiltakozásul?

A közelmúltból akad külföldi példa arra is, hogy pedagógusok úgy tiltakoztak a közoktatás körülményei ellen, hogy tömegesen beteget jelentenek. Ezzel lényegében a sztrájk szabályozása alól mentesülve igyekeztek munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni a munkaadóra. Mivel valójában nem voltak betegek,
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A közelmúltból akad külföldi példa arra is, hogy pedagógusok úgy tiltakoztak a közoktatás körülményei ellen, hogy tömegesen beteget jelentenek. Ezzel lényegében a sztrájk szabályozása alól mentesülve igyekeztek munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni a munkaadóra. Mivel valójában nem voltak betegek,
A közelmúltból akad külföldi példa arra is, hogy pedagógusok úgy tiltakoztak a közoktatás körülményei ellen, hogy tömegesen beteget jelentenek. Ezzel lényegében a sztrájk szabályozása alól mentesülve igyekeztek munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni a munkaadóra. Mivel valójában nem voltak betegek,

A közelmúltból akad külföldi példa arra is, hogy pedagógusok úgy tiltakoztak a közoktatás körülményei ellen, hogy tömegesen beteget jelentenek. Ezzel lényegében a sztrájk szabályozása alól mentesülve igyekeztek munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni a munkaadóra. Mivel valójában nem voltak betegek, törvénysértést követtek el, amit, ha fennálltak a feltételei, akár polgári engedetlenségként is lehetett értékelni, ami a formális törvénysértést elfogadhatóvá teheti.

Ilyen esetben sem jogszerű azonban a betegszabadság alatt járó távolléti díj, majd a táppénz igénybevétele. Ha ugyanis a munkavállaló beteget jelent, az első 15 napban a betegnek betegszabadság (és ezzel távolléti díj) jár, ezután pedig táppénz. Ezeket a tiltakozók valódi betegség, egészségügyi ok hiányában jogszerűtlenül veszik igénybe, és nem is tartozik szorosan a tiltakozás kifejezéséhez. A munkáltató (a fenntartó, a tankerületi központ, vagy az egyház) visszakövetelheti az indokolatlanul felvett távolléti díjat, a társadalombiztosító pedig a jogosulatlanul felvett táppénzt. Fontos azonban, hogy az ilyen jellegű tiltakozás nem meríti ki a TB-juttatással való visszaélés bűncselekményét. A táppénz felvételének tehát nem lehet büntetőjogi következménye. Bűncselekmény akkor merülne fel, ha a tiltakozó célja a pénz megszerzése lenne. A tárgyalt esetben azonban a pedagógusnak nem a pénz megszerzése a célja, hanem a tiltakozás, véleménynyilvánítás a munkából való távolmaradás útján.

Figyelem! Aki egy naptári évben már igénybe vett 15 napnyi betegszabadságot az már csak táppénzt kaphat, ha beteget jelent!

02

Elmehetek tüntetésre munkaidőben?

A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre csak a munka átszervezésével kerülhet sor jogszerűen. Ha a munkavégzést átszervezik, akkor a pedagógus valójában nem is munkaidőben tüntet, his
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre csak a munka átszervezésével kerülhet sor jogszerűen. Ha a munkavégzést átszervezik, akkor a pedagógus valójában nem is munkaidőben tüntet, his
A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre csak a munka átszervezésével kerülhet sor jogszerűen. Ha a munkavégzést átszervezik, akkor a pedagógus valójában nem is munkaidőben tüntet, his

A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre csak a munka átszervezésével kerülhet sor jogszerűen. Ha a munkavégzést átszervezik, akkor a pedagógus valójában nem is munkaidőben tüntet, hiszen a munka jogszerű átszervezése a munkaidő átcsoportosítását jelenti. Ha például a mai 7. óra jogszerűen elmarad, de egy későbbi, meghatározott időpontban azt pótolják, illetve mai 7. órában is gondoskodnak a gyermekek, tanulók felügyeletéről, és arra jogosult személy engedélyezte az átszervezést, akkor jogszerűen tüntethet a mai 7. óra idején az a pedagógus, aki az órát tartotta volna.

Ha a pedagógiai munka átszervezésével szeretne a pedagógus, a nevelőtestület vagy az intézményvezető (igazgató) időt felszabadítani a tiltakozásra, tüntetésre, a következőkre kell ügyelnie.

  1. A gyermekek, tanulók felügyelete tanítási időben a köznevelési intézmény kötelessége. Az óra vagy órák elmaradása önmagában nem ment fel ez alól: az iskolának az elmaradt tanórák idejében is gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók szakszerű felügyeletéről.
  2. Az elmaradt órákat pótolni kell, máskülönben az órák elmaradása sztrájknak minősül, és a sztrájkszabályok lesznek rá irányadók. Lehetőleg már az elmaradt tanórák előtt hirdessék meg a pótórák időpontját, és azt írásban közöljék a tanulókkal, szülőkkel. A pedagógusoknak a tanórák tartásán kívül természetesen számos, nem tanítási természetű, munkaviszonyukból eredő kötelezettsége van, amelyek teljesítését szintén jogszerűen pótolni kell – máskülönben (jó eséllyel jogszerűtlen) sztrájkra kerül sor.
  3. Az igazgató joga, hogy megállapítsa a köznevelési intézmény pedagógusi munkát végző munkavállalók heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát kitöltő feladatait (Nkt. 62. § (5) bekezdés). Az igazgató természetesen e jogot csak a jogszabályi keretek között gyakorolhatja, ám e jog kiterjedhet a tanórák rendjének bizonyos határok közötti átrendezésére, valamint a pedagógusok tanóra-tartáson kívül munkájának átütemezésére. A maradék 20% felhasználásáról a pedagógus szabadon rendelkezik.
  4. Javasoljuk, hogy az elmaradt tanórákra járó gyermekek, tanulók szüleivel előre, a lehető leghamarabb egyeztesse az órák elmaradását, és tájékoztassa őket mind az órák pótlásáról, mind pedig a tanulók felügyeletének változatlan biztosításáról. Az órák pótlásának idejében igyekezzen a tanulókkal, szülőkkel együttesen megegyezni, hogy őket se érje hátrány, és ne veszítsék el a szülők szimpátiáját.
03

Szervezhetek-e tiltakozást, tüntetést az iskolában? Bátoríthatom-e a diákjaimat a tiltakozásban való részvételre?

A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik, és milyen érve
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik, és milyen érve
A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik, és milyen érve

A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik, és milyen érvek szólnak egy demonstráció mellett és ellen. Még hasznosabb, ha az is szóba kerül, hogy mely helyzetekben megfelelő módszer a demonstráció és hogy aktuálisan indokolt lehet-e ehhez folyamodni. Az sem tilos, hogy a tanár a saját véleményét is megossza, de fontos, hogy ezt jól különítse el a többi résztől, legyen világos, hogy melyek az oktatás során átadott információk, és melyik a saját véleménye, és az is, hogy az ezzel való azonosulás nem elvárt. Természetesen a tanulót semmiféle hátrány nem érheti, ha véleménye eltér a tanárétól, és kifejezetten jogellenes, ha a tanár (feleletben, dolgozatban vagy más iskolai értékelés keretében) számonkéri a saját véleményét.

A tanulók nem az iskola munkavállalói, így sztrájkjoguk nincs – de éppen ezért nem is vonatkoznak rájuk a sztrájkolás szigorú törvényi követelményei. A tanulónak viszont törvényben is nevesített joga, hogy „az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről” (Nkt. 46. § (6) bek. g) pont).

A véleménynyilvánítás módjának ugyanakkor határt szab, hogy a tanulónak kötelessége az iskolai tanórákon, foglalkozásokon való részvétel (Nkt. 46. § (1) bek. a) pont). Az óralátogatás kötelezettsége alól pedig a pedagógus nem mentheti fel a tanulót tetszőleges indokkal. A pedagógus nem kérheti meg arra a gyermeket, tanulót, hogy ne vegyen részt a foglalkozásokon – akkor sem, ha már nem tanköteles tanulóról van szó. Arról viszont nyugodtan tájékoztathatja a tanulókat, hogy hogyan igazolható a házirend általános szabályainak megfelelően az iskolai mulasztás, egy adott napon a hiányzás. (A hiányzások igazolásáról ld. a következő kérdésre adott választ.)

Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánnak tiltakozni, illetve távol maradni az iskolából, az iskola köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítani a felügyeletet, és megtartani a tanórákat is. Senkit nem érhet hátrány az iskolában, tanulmányi előmenetelében, tanórai részvételében azért, mert nem kívánja távolmaradással kinyilvánítani a köznevelési rendszerrel kapcsolatos kritikus véleményét.

04

A szokásos tanóra helyett a tüntetés idején tarthatok-e rendkívüli órát a közoktatás helyzetéről, a közéleti aktivizmusról stb.?

Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (lásd a “Tanárként bátoríthatom-e a
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (lásd a “Tanárként bátoríthatom-e a
Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (lásd a “Tanárként bátoríthatom-e a

Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (lásd a “Tanárként bátoríthatom-e a diákjaimat a tiltakozásban való részvételre?” kérdésre adott választ): a saját véleményt jól el kell különíteni azoktól a részektől, ahol pl. általánosságban van szó egy tüntetés céljáról, történelmi előzményekről.

05

Kérhetem-e a szülőket arra, hogy támogassák a pedagógusokat a tiltakozásban?

A pedagógus természetesen bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti a szülőt, elmondhatja a szülő számára a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. Véleményünk szerint a 2022-ben zajló pedagógustiltakozások kapcsán kifejezetten kívánatos, hogy a szülők megismerjék az
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A pedagógus természetesen bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti a szülőt, elmondhatja a szülő számára a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. Véleményünk szerint a 2022-ben zajló pedagógustiltakozások kapcsán kifejezetten kívánatos, hogy a szülők megismerjék az
A pedagógus természetesen bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti a szülőt, elmondhatja a szülő számára a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. Véleményünk szerint a 2022-ben zajló pedagógustiltakozások kapcsán kifejezetten kívánatos, hogy a szülők megismerjék az

A pedagógus természetesen bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti a szülőt, elmondhatja a szülő számára a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. Véleményünk szerint a 2022-ben zajló pedagógustiltakozások kapcsán kifejezetten kívánatos, hogy a szülők megismerjék az oktatás helyzetét és a pedagógusok erről kialakított álláspontját. A szülők támogatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az oktatás romló helyzetével szemben hatékonyan tiltakozhassanak az érintettek.

Semmi nem tiltja, hogy a pedagógusok a szülőkkel általánosan használt, szokásos felületeken (levelezőlista, közösségi média csoport stb.) felvegye a kapcsolatot akár a tiltakozás kérdésében is. A kifejezetten hivatalos információcserét vagy információtárolást szolgáló felületek (pl. e-napló) persze nem használhatók ilyen célra, ezek az iskola és a pedagógus hivatalos közléseit segítik.

Természetesen itt is igaz, hogy a gyermeket vagy tanulót nem érheti hátrány amiatt, hogy a szülője milyen hozzáállást tanúsít a pedagógus által kezdeményezett kapcsolatfelvétel iránt vagy mi a véleménye a pedagógusok tiltakozásáról.

06

Megtilthatja-e az igazgató a nevelőtestületnek, hogy nyilvánosan véleményt formáljon az iskola működésével vagy az oktatás helyzetével kapcsolatban?

A nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében „A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.”1 A nevelőtestületnek tehát törvényben is garantált joga, nyilvánosan véleményét fejezze ki. A véleménynyilvánítá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében „A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.”1 A nevelőtestületnek tehát törvényben is garantált joga, nyilvánosan véleményét fejezze ki. A véleménynyilvánítá
A nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében „A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.”1 A nevelőtestületnek tehát törvényben is garantált joga, nyilvánosan véleményét fejezze ki. A véleménynyilvánítá

A nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében „A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.”1 A nevelőtestületnek tehát törvényben is garantált joga, nyilvánosan véleményét fejezze ki. A véleménynyilvánítás ebben az esetben lehet szakmai állásfoglalás, az iskola működését érintő politikai követelés, nyílt levél, sajtótájékoztató, szülőknek rendezett fórum vagy más hasonló megnyilvánulás.

A nevelőtestület „a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége”. A nevelőtestületnek tehát szavazó tagjai a közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok (de pl. a megbízási szerződéssel oktató, illetve óraadó pedagógusok nem2). Ugyanígy tagja a nevelőtestületnek az igazgató is.

Az igazgató ugyan felel a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért”3, azonban a nevelőtestület vezetése nem foglalja magában a nevelőtestületi döntések megvétózásának jogát. Ugyanígy a végrehajtás ellenőrzése sem foglalja magában a nevelőtestület által jogszerűen meghozott döntések megváltoztatásának jogát.

Iskolánként változhat, hogy az iskola SZMSZ-e (szervezeti és működési szabályzata), vagy egy korábbi nevelőtestületi határozat hogyan szabályozza a nevelőtestület döntéshozatali eljárását. (Hány főnek kell jelen lennie, a jelenlévők hány százalékának szavazata szükséges a nevelőtestület érvényes döntéséhez stb.) Az igazgató azonban nem tehet mást, mint hogy szavazatával megpróbálja a többségben lévő kollégák döntését a neki tetsző irányba elmozdítani. A jogszerűen meghozott nevelőtestületi döntést az igazgatónak nincs joga megváltoztatni.

Jogszabályi hivatokozások:

  1. (Nkt.) 70. § (3) bekezdés
  2. ld. ehhez még Nkt. 70. § (5) bekezdést
  3. az Nkt. 69. § (2) bekezdése szerint
07

Megtilthatja-e a tankerület a nevelőtestületnek, hogy nyilvánosan véleményt formáljon az iskola működésével vagy az oktatás helyzetével kapcsolatban?

A tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, a köznevelési törvény pedig a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület vélemény
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, a köznevelési törvény pedig a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület vélemény
A tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, a köznevelési törvény pedig a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület vélemény

A tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, a köznevelési törvény pedig a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület véleménynyilvánítási jogát korlátozza. A tankerület vagy valamely intézményi alegysége által hozott, a nevelőtestület tiltakozó véleménynyilvánítását megtiltó döntéseknek tehát nincs semmiféle jogalapja.

Aki arról szerez tudomást, vagy feltételezi, hogy a tankerület megtiltotta egy iskola nevelőtestületének a véleménynyilvánítást, illetve egy tüntetésen való részvételt, érdemes az illetékes tankerületi igazgatónak elküldeni levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

08

Megtilthatja-e az igazgató vagy a tankerület a pedagógusnak a véleménynyilvánítást vagy tiltakozást?

Sem az iskola vezetőjének, sem tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítását – amelybe beletartozik a sztrájk vagy a tüntetés is – megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. Márpedig a köznevelési törvény a tanke
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Sem az iskola vezetőjének, sem tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítását – amelybe beletartozik a sztrájk vagy a tüntetés is – megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. Márpedig a köznevelési törvény a tanke
Sem az iskola vezetőjének, sem tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítását – amelybe beletartozik a sztrájk vagy a tüntetés is – megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. Márpedig a köznevelési törvény a tanke

Sem az iskola vezetőjének, sem tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítását – amelybe beletartozik a sztrájk vagy a tüntetés is – megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. Márpedig a köznevelési törvény a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítási jogát korlátozza.

Aki arról szerez tudomást, vagy feltételezi, hogy a tankerület megtiltotta egy pedagógusnak – akár az iskola igazgatójának – a véleménynyilvánítást, a sztrájkban vagy tüntetésen való részvételt, érdemes az illetékes tankerületi igazgatónak elküldeni levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

09

Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr vagy a tankerület arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást?

Nem. A közoktatás állapotáról mint valamely közpolitikai kérdésről alkotott vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos szimpátia, az azon való részvétel ténye vagy szándéka politikai véleménynek minősül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint pedig a politikai vé
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem. A közoktatás állapotáról mint valamely közpolitikai kérdésről alkotott vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos szimpátia, az azon való részvétel ténye vagy szándéka politikai véleménynek minősül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint pedig a politikai vé
Nem. A közoktatás állapotáról mint valamely közpolitikai kérdésről alkotott vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos szimpátia, az azon való részvétel ténye vagy szándéka politikai véleménynek minősül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint pedig a politikai vé

Nem. A közoktatás állapotáról mint valamely közpolitikai kérdésről alkotott vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos szimpátia, az azon való részvétel ténye vagy szándéka politikai véleménynek minősül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint pedig a politikai véleményre vonatkozó személyes adat – vagyis az, hogy egy adott személynek mi a politikai véleménye – különleges adat (9. cikk (1) bek.), amelyet főszabály szerint csak az érintett írásbeli hozzájárulása esetén lehet kezelni. A véleménynyilvánítás szabadsága (Alaptörvény, IX. cikk (1) bekezdés) pedig védelemben részesíti azt a jogot is, hogy az egyén politikai véleményét mások előtt elhallgassa. Az érintett tehát nem köteles választ adni a tiltakozásokkal kapcsolatos véleményét, azokban való részvételét firtató iskolarendőrnek, tankerületi központ vezetőjének. Az viszont jogsértést követ el, aki ilyen információt másokról – kollégáiról, beosztottjairól, tanulókról vagy szüleikről – az iskolarendőrnek, intézményvezetőnek vagy a tankerületnek továbbad.

A munkahelyen megjelenő rendőr, akárcsak a tankerület mint munkáltató, hatalmi helyzetből teszi fel a kérdéseit, amelyekre így az érintettnek nincs módja szabadon eldönteni, hogy válaszol-e vagy sem. Önmagában tehát már a kérdésfeltevés is jogszerűtlen adatkezelést eredményezhet, ha az érintettek nem érezhetik úgy, hogy szabadon eldönthetik, munkáltatójuk, illetve a rendőr részére elárulják-e politikai véleményüket.

Ha az iskolarendőr ilyen kérdéseket tesz fel, érdemes az illetékes rendőrfőkapitánynak elküldeni levelünket, amelyben tájékoztatjuk a kérdezősködés jogszerűtlenségéről, és felhívjuk a figyelmét a lehetséges szankciókra!

Ha a tankerület vezetője vagy alkalmazottja tesz fel ilyen kérdéseket, az illetékes tankerületi igazgatónak címzett levelünket érdemes elküldeni, amelyben tájékoztatjuk a kérdezősködés jogszerűtlenségéről, és felhívjuk a figyelmét a lehetséges szankciókra!

A jogszerűtlen adatgyűjtéssel kapcsolatos jogorvoslatokról jogsegélyszolgálatunknál lehet érdeklődni.

10

Alkalmazhat-e szankciókat az iskola vezetője vagy a tankerület a véleményüket kinyilvánító vagy tiltakozó pedagógusokkal szemben?

Annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabad, előfordulhat, hogy a pedagógust felmondással vagy más szankciókkal fenyegetik meg azért, mert a pedagógus neki nem tetsző véleményt nyilvánított tett közzé. A fenyegetések általában a következőkre vonatkoznak: elbocsátás (munkáltat
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabad, előfordulhat, hogy a pedagógust felmondással vagy más szankciókkal fenyegetik meg azért, mert a pedagógus neki nem tetsző véleményt nyilvánított tett közzé. A fenyegetések általában a következőkre vonatkoznak: elbocsátás (munkáltat
Annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabad, előfordulhat, hogy a pedagógust felmondással vagy más szankciókkal fenyegetik meg azért, mert a pedagógus neki nem tetsző véleményt nyilvánított tett közzé. A fenyegetések általában a következőkre vonatkoznak: elbocsátás (munkáltat

Annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabad, előfordulhat, hogy a pedagógust felmondással vagy más szankciókkal fenyegetik meg azért, mert a pedagógus neki nem tetsző véleményt nyilvánított tett közzé. A fenyegetések általában a következőkre vonatkoznak:

  • elbocsátás (munkáltatói felmondás),

  • vezetői megbízás visszavonása,

  • fegyelmi eljárás.

Elbocsátással (munkáltatói felmondással) fenyegetés esetén érdemes tudni, hogy az állami fenntartású intézményben dolgozó pedagógus felett a munkáltatói jogokat a járási (a fővárosban kerületi) tankerületi központ vezetője gyakorolja1. A pedagógtusnak tehát kizárólag a tankerület mondhat fel. A véleménynyilvánítás azonban nem lehet indoka sem az azonnali hatályú, sem a rendes felmondásnak. Ha valakit a véleménye kifejtéséért kívánnak elbocsátani, az jogellenes.

Ez önmagában persze nem garancia arra, hogy ne mondanának fel jogszerűtlenül a pedagógusnak. Ez azonban két okból sem áll a tankerület érdekében. a pedagógusok együttes fellépése, közös véleménynyilvánítása esetén egy teljes iskola nevelőtestületének munkaviszonyát kellene megszüntetni, ami ellehetetlenítené az intézmény működését. Másrészt, egy ilyen lépés jelentős presztízsveszteséget okozhat a tankerület számára.

Ha a leírtak ellenére elbocsátásra kerül sor, a felmondást bíróság előtt meg lehet támadni. Figyelem, erre elég rövid határidővel, a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül van csak lehetőség!

Fontos azonban tudni, hogy a tankerületnek joga van ellenőrizni, hogy a munkaidőben, tanítási időben, a gyermekek felügyeletének idején zajló tiltakozás esetén

1. a tiltakozás nem sérti-e a gyermekek, tanulók, szülők jogait, és

2. a tiltakozás mellett a pedagógusok teljesítik-e a foglalkoztatási szerződésükből fakadó kötelezettségeiket.

Ennek érdekében a tankerület kérheti a megtartott órák igazolását, vagy a meg nem tartott órák pótlásának igazolását. Ennek két szempont szab határt.

1. A tankerület követelései nem mentesülnek a jogállamiság, jogbiztonság normái alól. Így például a tankerületnek nincs joga olyan rövid határidőt szabni az információszolgáltatásra, hogy az ésszerűen ne legyen teljesíthető.

2. A tankerület követeléseinek teljesítése nem mehet a gyermekek, tanulók jogainak rovására. Így például a tankerület nem szabhat olyan rövid határidőt az információszolgáltatásra, hogy az csak akkor teljesíthető, ha a tanórák elmaradnak, és a pedagógusok órákon vagy napokon keresztül fénymásolnak. A gyermeknek, tanulónak ugyanis joga van ahhoz, hogy a tanórákat neki megtartsák, az intézményfenntartó feladata pedig e jogok érvényesülésének biztosítása, nem pedig akadályozása.

Aki úgy ítéli meg, hogy e két határt átlépi a tankerület vizsgálódása, érdemes elküldeni az illetékes tankerületi igazgatónak levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

A vezetői megbízatás visszavonásával fenyegetés elsősorban a munkaközösség-vezetőket érintheti. Ahogy az elbocsátás, úgy a vezetői megbízás visszavonása is jogellenes, ha ennek indoka a vélemény kinyilvánítása. A véleménynyilvánítás ugyanis nem függ össze a vezetői munkavégzéssel.

Ha a leírtak ellenére vezetői megbízás visszavonására kerül sor, akkor mindenképpen írásban kell kérni a visszavonás indokolását. A vezetői megbízás visszavonását az indokok ismeretében bíróság előtt meg lehet támadni. Figyelem, erre elég rövid határidővel, a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül van csak lehetőség!

A fegyelmi eljárással vagy fegyelmi szankcióval való fenyegetés egyszerűen nélkülöz minden jogalapot. A pedagógusokkal szembeni fegyelmi eljárás intézménye 2012. július 1-jével – a Munka Törvénykönyvének egy módosítása nyomán – megszűnt. Fegyelmi felelősségre vonásra, fegyelmi szankciók alkalmazására ezért nincs jogi lehetőség!

Jogszabályi hivatokozások:

  1. (Nkt. 61. § (6) bekezdés)

I.2. A pedagógussztrájkra vonatkozó különleges szabályok

A sztrájk nyomásgyakorlás a munkáltatóra, mellyel meghatározott követelések teljesítését lehet elérni. Olyan jogszerű munkabeszüntetés, amellyel a dolgozók saját gazdasági és szociális érdekeiket védhetik meg. A Klebersberg Központ alá tartozó iskolákban dolgozók esetében ez a munkáltató maga az állam. De a sztrájk hatásos eszköz lehet a közpolitikai nyomásgyakorlásra is: fel lehet vele lépni egy-egy jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése vagy átfogó állami reformok érdekében is. A pedagógusokra vonatkozó új sztrájkszabályok viszont gyakorlatilag ellehetetlenítik a valós dolgozói nyomásgyakorlást, olyan magas szinten határozzák meg a még elégséges szolgáltatás mértékét.

A közoktatásban zajló tiltakozás fontos eleme a nyilvánosság, vagyis az, hogy a megmozdulások híre minél többekhez eljusson, minél jobban látható legyen. Ennek érdekében több szervezet is gyűjti a tanárok, diákok, szülők tiltakozására, megmozdulásaira vonatkozó információkat: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Tanítanék Mozgalom.

A sztrájk és a polgári engedetlenség anyagi áldozattal is jár. A sztrájk és a polgári engedetlenség idejére nem jár fizetés. Ezt a pénzkiesést hivatottak enyhíteni a sztrájkalapok és egyéb adományok. A sztrájkalapból és adományokból biztosított támogatásról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Tanítanék Mozgalom kínál bővebb információt.

01

Hogyan szervezhető intézményi sztrájk?

A sztrájktörvény alapján a sztrájkot megelőzően egyeztetéseknek kell lezajlaniuk. Ezek a 2022-ben indított pedagógussztájk esetében már lezajlottak, illetve jelenleg is zajlanak, de nem intézményi, hanem ágazati (országos) szinten. A sztrájkkövetelések tekintetében tehát intézményi szinten nincs a p
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A sztrájktörvény alapján a sztrájkot megelőzően egyeztetéseknek kell lezajlaniuk. Ezek a 2022-ben indított pedagógussztájk esetében már lezajlottak, illetve jelenleg is zajlanak, de nem intézményi, hanem ágazati (országos) szinten. A sztrájkkövetelések tekintetében tehát intézményi szinten nincs a p
A sztrájktörvény alapján a sztrájkot megelőzően egyeztetéseknek kell lezajlaniuk. Ezek a 2022-ben indított pedagógussztájk esetében már lezajlottak, illetve jelenleg is zajlanak, de nem intézményi, hanem ágazati (országos) szinten. A sztrájkkövetelések tekintetében tehát intézményi szinten nincs a p

A sztrájktörvény alapján a sztrájkot megelőzően egyeztetéseknek kell lezajlaniuk. Ezek a 2022-ben indított pedagógussztájk esetében már lezajlottak, illetve jelenleg is zajlanak, de nem intézményi, hanem ágazati (országos) szinten. A sztrájkkövetelések tekintetében tehát intézményi szinten nincs a pedagógusoknak egyeztetési kötelezettsége.

A sztrájk alapfeltétele viszont, hogy intézményi (iskolai) szinten helyi sztrájkbizottságot kell alakítani vagy sztrájkszervezőt kell kijelölni. Ennek nincsenek különösebb eljárási feltételei, a sztrájkolni kívánók saját maguk közül választhatják ki a sztrájkbizottság vezetőjét és tagjait, illetve a szervező lehet az is, aki erre a feladatra jelentkezik.

A sztrájk szervezésének részletszabályait a 2022. évi V. törvény 14. §-a tartalmazza. Eszerint a sztrájkszervezőnek legkésőbb a tervezett sztrájkot megelőző

  • ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig kell tájékoztatni az intézményvezetőt arról, hogy az intézmény dolgozói akarnak-e sztrájkolni, és ha igen, mely napon vagy napokon;

  • harmadik munkanapon 16 óráig kell írásban lejelenteni a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámát és névsorát. Mivel a törvény úgy fogalmaz, hogy a „várhatóan” részt vevőkről kell nyilatkozni, a létszám és a névsor folyamatosan változhat!

02

Mit jelent az „elégséges” vagy „minimális” szolgáltatás a pedagógussztrájk során?

Egyes munkáltatóknál sztrájk esetén is kötelesek a dolgozók úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatják le teljes egészében a tevékenységüket, ugyan csökkentett mértékben, de el kell látniuk a feladataikat. Az eddig magyar bírósági gyakorlat az oktatási
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Egyes munkáltatóknál sztrájk esetén is kötelesek a dolgozók úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatják le teljes egészében a tevékenységüket, ugyan csökkentett mértékben, de el kell látniuk a feladataikat. Az eddig magyar bírósági gyakorlat az oktatási
Egyes munkáltatóknál sztrájk esetén is kötelesek a dolgozók úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatják le teljes egészében a tevékenységüket, ugyan csökkentett mértékben, de el kell látniuk a feladataikat. Az eddig magyar bírósági gyakorlat az oktatási

Egyes munkáltatóknál sztrájk esetén is kötelesek a dolgozók úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatják le teljes egészében a tevékenységüket, ugyan csökkentett mértékben, de el kell látniuk a feladataikat. Az eddig magyar bírósági gyakorlat az oktatási ágazatot is ebbe a körbe sorolja. (A nemzetközi szakmai szervezetek azonban az oktatást magát nem, legfeljebb a gyerekek felügyeletét és étkeztetését.)

Az elégséges szolgáltatás mértékét a köznevelésben 2022 májusa óta törvény rögzíti. Ez a jogszabály álláspontunk szerint túlzott mértékű elégséges szolgáltatást ír elő, amely gyakorlatilag kiüresíti a sztrájkjogot. A jogszabály tehát méltán váltott ki polgári engedetlenségi mozgalmat a sztrájkot tervező pedagógusokból.

Az elégséges szolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozásból két elemet érdemes kiemelni.

  • Azok a pedagógusok, akik sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak az oktatását-nevelését végzik, gyakorlatilag nincs lehetőségük sztrájkra. A törvény alapján ugyanis ezeknél a gyerekeknél biztosítani kell a változatlan személyek által nyújtott ellátást, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást.

  • A törvény nem határozza meg, hogy a minimális szolgáltatás milyen időszakra (egy napra, egy hétre, egy hónapra) vonatkozik. Ez jelentős mozgásteret ad a sztrájkolóknak! Hiszen akár azt is lehetővé teszi, hogy egy hét vagy egy hónap viszonylatában biztosítsák a tanórák törvényben meghatározott százalékát (ez jelenleg főszabályként 50%) – ne pedig egy nap viszonylatában.

03

Hol kell lennem a sztrájk ideje alatt?

A törvény és a bírósági gyakorlat nem határozza meg, hogy pontosan hol kell tartózkodnia a sztrájkolónak. Ennélfogva egyrészt nem jogszerű, ha az igazgató előírja a kollégák számára, hogy kizárólag a tanáriban vagy egy meghatározott helyiségben tartózkodhatnak vagy igyekszik hermetikusan elzárni a s
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A törvény és a bírósági gyakorlat nem határozza meg, hogy pontosan hol kell tartózkodnia a sztrájkolónak. Ennélfogva egyrészt nem jogszerű, ha az igazgató előírja a kollégák számára, hogy kizárólag a tanáriban vagy egy meghatározott helyiségben tartózkodhatnak vagy igyekszik hermetikusan elzárni a s
A törvény és a bírósági gyakorlat nem határozza meg, hogy pontosan hol kell tartózkodnia a sztrájkolónak. Ennélfogva egyrészt nem jogszerű, ha az igazgató előírja a kollégák számára, hogy kizárólag a tanáriban vagy egy meghatározott helyiségben tartózkodhatnak vagy igyekszik hermetikusan elzárni a s

A törvény és a bírósági gyakorlat nem határozza meg, hogy pontosan hol kell tartózkodnia a sztrájkolónak. Ennélfogva egyrészt nem jogszerű, ha az igazgató előírja a kollégák számára, hogy kizárólag a tanáriban vagy egy meghatározott helyiségben tartózkodhatnak vagy igyekszik hermetikusan elzárni a sztrájkolókat más munkatársaktól vagy a tanulóktól. Másrészt a tanárok is szabadon mozoghatnak egyrészt az épületben, illetve az iskola szabadtéri területein is. Minden olyan tér, ahol a pedagógus a tanulókkal szokott munkáat végezni, munkavégzés helyének minősül. Nem követ el kötelezettségszegést az, aki az iskolaudvarra vagy akár az iskola épülete elé kiállva, demonstratív módon sztrájkol. A sztrájk egyfajta tiltakozás is, ezért fontos, hogy a dolgozói közösség, a munkáltató és akár a nyilvánosság számára is jól látható legyen.

04

Ha sztrájkolni akarok, utasíthat-e az igazgató arra, hogy dolgozzak?

Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja az intézmény biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a törvény által előírt gyerekfelügyelet és tanítás, akkor az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni az
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja az intézmény biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a törvény által előírt gyerekfelügyelet és tanítás, akkor az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni az
Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja az intézmény biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a törvény által előírt gyerekfelügyelet és tanítás, akkor az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni az

Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja az intézmény biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a törvény által előírt gyerekfelügyelet és tanítás, akkor az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni azonban, hogy ilyenkor a munkavégzés idejére természetesen jár a megfelelő díjazás is! Vagyis, ha valaki kifejezte sztrájkolási szándékát, de végül mégis munkát végzett, akkor fizetésre is jogosult.

05

Megvonható-e egész napra a munkabér, illetmény és más juttatás a sztrájkolóktól?

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a díjazás és más juttatás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre vonható meg a dolgozótól. Ha a pedagógus nem az egész munkanapján, hanem annak csak egy részében sztrájkol, akkor a munkával töltött időszakra jár a díjazás. Ahhoz, hogy a díjazást ki tudják számítan
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a díjazás és más juttatás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre vonható meg a dolgozótól. Ha a pedagógus nem az egész munkanapján, hanem annak csak egy részében sztrájkol, akkor a munkával töltött időszakra jár a díjazás. Ahhoz, hogy a díjazást ki tudják számítan
A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a díjazás és más juttatás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre vonható meg a dolgozótól. Ha a pedagógus nem az egész munkanapján, hanem annak csak egy részében sztrájkol, akkor a munkával töltött időszakra jár a díjazás. Ahhoz, hogy a díjazást ki tudják számítan

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a díjazás és más juttatás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre vonható meg a dolgozótól. Ha a pedagógus nem az egész munkanapján, hanem annak csak egy részében sztrájkol, akkor a munkával töltött időszakra jár a díjazás.

Ahhoz, hogy a díjazást ki tudják számítani, nagyon fontos vezetni a munkahelyi jelenléti ívet, mert ebből derül ki, hogy ki mikor dolgozott. Azt is javasoljuk, hogy a sztrájkoló dolgozók kérjenek másolatot a rájuk vonatkozó jelenléti ívről, hogy egy esetleges vita során ők is tudják igazolni, mikor dolgoztak.

06

Érheti-e a díjazás megvonásán kívül más retorzió a sztrájkolókat?

Nem! A sztrájktörvény egyértelmű abban, hogy semmiféle más retorzió (felmondás, azonnali hatályú felmondás, „fegyelmi”, vezetői megbízatás visszavonása, megalázás, diszkrimináció stb.) nem érheti azt, aki sztrájkol. A sztrájk, ha a sztrájktörvényt betartva zajlik, jogszerű tevékenység, még ha a munk
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem! A sztrájktörvény egyértelmű abban, hogy semmiféle más retorzió (felmondás, azonnali hatályú felmondás, „fegyelmi”, vezetői megbízatás visszavonása, megalázás, diszkrimináció stb.) nem érheti azt, aki sztrájkol. A sztrájk, ha a sztrájktörvényt betartva zajlik, jogszerű tevékenység, még ha a munk
Nem! A sztrájktörvény egyértelmű abban, hogy semmiféle más retorzió (felmondás, azonnali hatályú felmondás, „fegyelmi”, vezetői megbízatás visszavonása, megalázás, diszkrimináció stb.) nem érheti azt, aki sztrájkol. A sztrájk, ha a sztrájktörvényt betartva zajlik, jogszerű tevékenység, még ha a munk

Nem! A sztrájktörvény egyértelmű abban, hogy semmiféle más retorzió (felmondás, azonnali hatályú felmondás, „fegyelmi”, vezetői megbízatás visszavonása, megalázás, diszkrimináció stb.) nem érheti azt, aki sztrájkol. A sztrájk, ha a sztrájktörvényt betartva zajlik, jogszerű tevékenység, még ha a munkáltatónak nem is tetszik és még ha a munkáltató mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a dolgozó úgy érezze, nem jár el jogszerűen.

07

Szünetel-e a társadalombiztosítás (TB) a sztrájk idejére?

Ha adott napon van bármilyen mértékű munkavégzés, akkor azon a napon a pedagógus biztosítottnak minősül! Tehát néhány órás sztrájk még nem jelenti a TB felfüggesztését. Ez praktikus megoldása lehet a TB-kérdésnek. Abban azonban nem egyértelmű a jogszabály, hogy mi történik, ha a pedagógus egész nap
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha adott napon van bármilyen mértékű munkavégzés, akkor azon a napon a pedagógus biztosítottnak minősül! Tehát néhány órás sztrájk még nem jelenti a TB felfüggesztését. Ez praktikus megoldása lehet a TB-kérdésnek. Abban azonban nem egyértelmű a jogszabály, hogy mi történik, ha a pedagógus egész nap
Ha adott napon van bármilyen mértékű munkavégzés, akkor azon a napon a pedagógus biztosítottnak minősül! Tehát néhány órás sztrájk még nem jelenti a TB felfüggesztését. Ez praktikus megoldása lehet a TB-kérdésnek. Abban azonban nem egyértelmű a jogszabály, hogy mi történik, ha a pedagógus egész nap

Ha adott napon van bármilyen mértékű munkavégzés, akkor azon a napon a pedagógus biztosítottnak minősül! Tehát néhány órás sztrájk még nem jelenti a TB felfüggesztését. Ez praktikus megoldása lehet a TB-kérdésnek.

Abban azonban nem egyértelmű a jogszabály, hogy mi történik, ha a pedagógus egész nap sztrájkol, vagyis adott napon egyáltalán nem végez munkát. Egy 2002-ben hozott legfelsőbb bírósági határozat azt mondja, hogy a sztrájk mentesülést jelent a munkavégzési kötelezettség alól, ezért a sztrájk idejére szünetel a TB-jogviszony. Ez azonban álláspontunk szerint támadható következtetés. A TASZ célja, hogy a bírósági gyakorlat megváltozzon ebben a kérdésben, ezért várjuk azoknak a pedagógusoknak a jelentkezését, akiknek a TB-jogviszonya tekintetében az egész napos sztrájk miatt adódtak problémák.

08

Szolgálati időnek minősül-e a sztrájkban töltött idő?

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.
A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.

09

Megtiltható-e, hogy a tanulókkal kapcsolatot tartsanak, kommunikálhassanak a sztrájkoló pedagógusok?

Nem, ez természetesen nem tiltható meg. A sztrájkoló pedagógusok az általános szabályok szerint léphetnek kapcsolatba a tanulókkal.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem, ez természetesen nem tiltható meg. A sztrájkoló pedagógusok az általános szabályok szerint léphetnek kapcsolatba a tanulókkal.
Nem, ez természetesen nem tiltható meg. A sztrájkoló pedagógusok az általános szabályok szerint léphetnek kapcsolatba a tanulókkal.

Nem, ez természetesen nem tiltható meg. A sztrájkoló pedagógusok az általános szabályok szerint léphetnek kapcsolatba a tanulókkal.

10

Minden nap meg kell-e tartani a jogszabályban előírt arányban a foglalkozásokat?

Nem, a jogszabály ugyanis azt nem határozta meg, hogy milyen időszakra kell számítani a foglalkozások 50%-át. Nincs tehát előírva, hogy az 50%-nak egy nap viszonylatában kell teljesülnie. A sztrájk ütemezéséhez érdemes a szakszervezetek iránymutatását, javaslatait figyelembe venni.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem, a jogszabály ugyanis azt nem határozta meg, hogy milyen időszakra kell számítani a foglalkozások 50%-át. Nincs tehát előírva, hogy az 50%-nak egy nap viszonylatában kell teljesülnie. A sztrájk ütemezéséhez érdemes a szakszervezetek iránymutatását, javaslatait figyelembe venni.
Nem, a jogszabály ugyanis azt nem határozta meg, hogy milyen időszakra kell számítani a foglalkozások 50%-át. Nincs tehát előírva, hogy az 50%-nak egy nap viszonylatában kell teljesülnie. A sztrájk ütemezéséhez érdemes a szakszervezetek iránymutatását, javaslatait figyelembe venni.

Nem, a jogszabály ugyanis azt nem határozta meg, hogy milyen időszakra kell számítani a foglalkozások 50%-át. Nincs tehát előírva, hogy az 50%-nak egy nap viszonylatában kell teljesülnie. A sztrájk ütemezéséhez érdemes a szakszervezetek iránymutatását, javaslatait figyelembe venni.

I. 3. Pedagógusok polgári engedetlensége

A polgári engedetlenségről részletes tájékoztatónkat ezen a linken lehet elolvasni.

01

Lehet jogszerűen a polgári engedetlenkedni?

A polgári engedetlenségnek nincsenek jogi szabályai, ezért nem beszélhetünk arról, hogy jogszerű-e vagy sem. A konkrét magatartás, ahogyan valaki polgári engedetlenkedik, mindig egy-egy jogi előírás tudatos megszegése, ennyiben tehát sosem „jogszerű” magatartás. Jogi megítélése viszont nem olyan, mi
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A polgári engedetlenségnek nincsenek jogi szabályai, ezért nem beszélhetünk arról, hogy jogszerű-e vagy sem. A konkrét magatartás, ahogyan valaki polgári engedetlenkedik, mindig egy-egy jogi előírás tudatos megszegése, ennyiben tehát sosem „jogszerű” magatartás. Jogi megítélése viszont nem olyan, mi
A polgári engedetlenségnek nincsenek jogi szabályai, ezért nem beszélhetünk arról, hogy jogszerű-e vagy sem. A konkrét magatartás, ahogyan valaki polgári engedetlenkedik, mindig egy-egy jogi előírás tudatos megszegése, ennyiben tehát sosem „jogszerű” magatartás. Jogi megítélése viszont nem olyan, mi

A polgári engedetlenségnek nincsenek jogi szabályai, ezért nem beszélhetünk arról, hogy jogszerű-e vagy sem. A konkrét magatartás, ahogyan valaki polgári engedetlenkedik, mindig egy-egy jogi előírás tudatos megszegése, ennyiben tehát sosem „jogszerű” magatartás. Jogi megítélése viszont nem olyan, mint egy egyszerű szabályszegésé.

A polgári engedetlenség célja a tiltakozás az igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen. Azért nevezzük polgárinak, mert az önállóan gondolkodó állampolgár eszköze, egy végiggondolt, előkészített cselekvés, aminek következményeit vállalja az abban résztvevő azért, hogy felhívja a figyelmet az adott problémára és igyekezzen elérni a változást. Ahhoz, hogy polgári engedetlenségről beszéljünk, ennek erőszakmentes és erkölcsi indíttatású tettnek kell lennie, amit az elkövető a nyilvánossàg előtt vállal.

A tanárok polgári engedetlenségének tárgya a tiltakozás kifejezése. Tiltakozásukat úgy fejezik ki, hogy nem végeznek munkát. Ez munkajogi szempontból jogellenes magatartás is lehet, ezért munkajogi következményei lehetnek. Bíróság azonban dönthet úgy, hogy a vélemény kifejezésének joga fontosabb, mint a szerződésszerű munkavégzés. Jogvédő szervezetek ezért is hangsúlyozzák, hogy a polgári engedetlenség legitim véleménykifejezési eszköz, amivel bizonyos helyzetekben érdemes élni.

02

Bejelentsem, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozom?

Igen, a polgári engedetlenséget előzetesen legalább pár nappal érdemes bejelenteni az igazgatónak, hogy az ne érje készületlenül az iskolát, például tudjanak helyettesről gondoskodni. Azért is ajánlott szólni a polgári engedetlenségről, hogy később igazolható legyen, hogy a pedagógus azért nem vette
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Igen, a polgári engedetlenséget előzetesen legalább pár nappal érdemes bejelenteni az igazgatónak, hogy az ne érje készületlenül az iskolát, például tudjanak helyettesről gondoskodni. Azért is ajánlott szólni a polgári engedetlenségről, hogy később igazolható legyen, hogy a pedagógus azért nem vette
Igen, a polgári engedetlenséget előzetesen legalább pár nappal érdemes bejelenteni az igazgatónak, hogy az ne érje készületlenül az iskolát, például tudjanak helyettesről gondoskodni. Azért is ajánlott szólni a polgári engedetlenségről, hogy később igazolható legyen, hogy a pedagógus azért nem vette

Igen, a polgári engedetlenséget előzetesen legalább pár nappal érdemes bejelenteni az igazgatónak, hogy az ne érje készületlenül az iskolát, például tudjanak helyettesről gondoskodni. Azért is ajánlott szólni a polgári engedetlenségről, hogy később igazolható legyen, hogy a pedagógus azért nem vette fel a munkát, mert tiltakozott (vagyis a mulasztásának jó oka volt). A bejelentést e-mailben is meg lehet tenni amennyiben ez bevált kapcsolattartási mód a munkahelyi vezetéssel.

Az engedetlenkedő pedagógusnál mindenképpen maradjon egy másolat az engedetlenséget bejelentő dokumentumból, hogy tudja igazolni magát a bejelentést és azt, hogy mikor engedetlenkedett! Sajnos több esetben tapasztaltuk, hogy a bejelentett engedetlenség iskola vagy tankerület általi adminiszrációja hibás vagy torzított.

A polgári engedetlenség alatt meg nem tartott órákat érdemes a Kréta felületén (vagy az iskola más adminisztrációs rendszerében) vezetni. Arról is javasolt az intézményvezetőt tájékoztatni, ha a korábbi bejelentés ellenére lesz olyan óra, amit a pedagógus mégis megtart.

03

Elrendelhető rendkívüli szünet és emiatt hétvégi pótnap azokra a napokra, amikor polgári engedetlenséget hirdettünk?

A polgári engedetlenséggel érintett napokra rendkívüli szünet nem rendelhető el. Az ilyen igazgatói intézkedés jogellenes. Rendkívüli szünetet az igazgató csak akkor rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok (vagyis vis major) miatt a nevelési-oktat
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A polgári engedetlenséggel érintett napokra rendkívüli szünet nem rendelhető el. Az ilyen igazgatói intézkedés jogellenes. Rendkívüli szünetet az igazgató csak akkor rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok (vagyis vis major) miatt a nevelési-oktat
A polgári engedetlenséggel érintett napokra rendkívüli szünet nem rendelhető el. Az ilyen igazgatói intézkedés jogellenes. Rendkívüli szünetet az igazgató csak akkor rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok (vagyis vis major) miatt a nevelési-oktat

A polgári engedetlenséggel érintett napokra rendkívüli szünet nem rendelhető el. Az ilyen igazgatói intézkedés jogellenes. Rendkívüli szünetet az igazgató csak akkor rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok (vagyis vis major) miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges. A polgári engedetlenség nem tartozik az elháríthatatlan okok körébe. A pótnap elrendelésének a rendkívüli szünet miatt kiesett napon kívül az is feltétele, hogy a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. Amennyiben az intézményvezető ezt nem tudja igazolni, úgy a pótnap elrendelése is jogellenes.

04

Jogellenes, ha nem tartom meg az óráimat?

Ez a magatartás alapvetően lehet jogsértő, de a jogsértést árnyalja az, hogy erre polgári engedetlenség keretében került sor. Ha valakit a polgári engedetlenség miatt kirúgnak, akkor a kirúgás jogszerűségének megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy akár több évtizedes életpálya áll szemben
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ez a magatartás alapvetően lehet jogsértő, de a jogsértést árnyalja az, hogy erre polgári engedetlenség keretében került sor. Ha valakit a polgári engedetlenség miatt kirúgnak, akkor a kirúgás jogszerűségének megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy akár több évtizedes életpálya áll szemben
Ez a magatartás alapvetően lehet jogsértő, de a jogsértést árnyalja az, hogy erre polgári engedetlenség keretében került sor. Ha valakit a polgári engedetlenség miatt kirúgnak, akkor a kirúgás jogszerűségének megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy akár több évtizedes életpálya áll szemben

Ez a magatartás alapvetően lehet jogsértő, de a jogsértést árnyalja az, hogy erre polgári engedetlenség keretében került sor. Ha valakit a polgári engedetlenség miatt kirúgnak, akkor a kirúgás jogszerűségének megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy akár több évtizedes életpálya áll szemben pár elmaradt órával, emellett nem egyszerű mulasztásról van szó, hanem arról, hogy a pedagógus az egyetlen megmaradt tiltakozási, nyomásgyakorlási eszközt választja. Akit engedetlenkedés miatt kirúgnak, jó eséllyel léphet fel a bíróságon a munkáltatójával szemben.

Az erről szóló részletes jogi érvelést a kölcseys tanárok ügyében közzé is tette a Magyar Helsinki Bizottság, ami elérhető a következő linken: https://helsinki.hu/elerheto-a-kirugott-kolcseys-tanarok-birosagi-keresete/

05

Adódhat-e probléma abból, ha valaki nem szerepel a helyettesítő táblán, holott engedetlenkedik?

Ha a pedagógus bejelentette a polgári engedetlenséget és ezt a Krétában is megfelelően jelezte, akkor az nem lesz vitás kérdés a perben, akkor sem, ha a helyettesítő táblán a neve nincs feltüntetve.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a pedagógus bejelentette a polgári engedetlenséget és ezt a Krétában is megfelelően jelezte, akkor az nem lesz vitás kérdés a perben, akkor sem, ha a helyettesítő táblán a neve nincs feltüntetve.
Ha a pedagógus bejelentette a polgári engedetlenséget és ezt a Krétában is megfelelően jelezte, akkor az nem lesz vitás kérdés a perben, akkor sem, ha a helyettesítő táblán a neve nincs feltüntetve.

Ha a pedagógus bejelentette a polgári engedetlenséget és ezt a Krétában is megfelelően jelezte, akkor az nem lesz vitás kérdés a perben, akkor sem, ha a helyettesítő táblán a neve nincs feltüntetve.

06

Milyen szankciója lehet a polgári engedetlenségnek?

A polgári engedetlenségről a részletes tájékoztatót ezen a linken lehet elolvasni. Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani. Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A polgári engedetlenségről a részletes tájékoztatót ezen a linken lehet elolvasni. Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani. Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás
A polgári engedetlenségről a részletes tájékoztatót ezen a linken lehet elolvasni. Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani. Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás

A polgári engedetlenségről a részletes tájékoztatót ezen a linken lehet elolvasni.

Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani. Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás vagy a rendkívüli felmentés. Álláspontunk szerint azonban önmagában azzal, hogy egy pedagógus néhány órára vagy a nap egy részére, de akár egy teljes napra nem veszi fel a munkát, nem arányos az, hogy azonnali hatállyal kirúgják. Ha valaki mégis ezt tapasztalja, akkor érdemes a felmondást/felmentést bíróság előtt megtámadni és a szankció aránytalanságára hivatkozni. Azt is tudni kell, hogy minél egységesebb az engedetlenkedés, annál biztosabb, hogy senkinek nem fognak felmondani, hiszen egy teljes tantestület nem távolítható csak úgy el az iskolából, hiszen így nem tudna tovább folyni a tanítás.

Előfordulhat, hogy kollektív szerződés vagy maga a munkaszerződés meghatároz néhány hátrányos jogkövetkezményt (pl. extra juttatások elvonása, vagyoni hátrány stb.), amelyeket akkor lehet alkalmazni, ha a pedagógus a munkaszerződéséből eredő kötelezettségét vétkesen (vagyis szándékosan) megszegi – tehát a polgári engedetlenség esetén is. Annak érdekében, hogy mindenki tudja, mire számíthat, érdemes az intézmény kollektív szerződését és a saját munkaszerződést vagy közalkalmazotti kinevezést is átnézni. Olyan hátrányt, ami nem szerepel a kollektív vagy egyéni szerződésben, nem lehet alkalmazni!

A hátrányos jogkövetkezménnyel kapcsolatban fontos tudni két eljárási szabályt is.

  1. Ha ilyen hátrányt alkalmaznak, akkor ezt a munkáltatónak írásba kell foglalnia és indokolnia kell. Amíg nincs írott nyoma, addig nem hatályos a szankció.

  2. A szankcionálás jogát a kötelezettségszegéstől számított 15 napon belül lehet gyakorolni. Vagyis ha a munkáltató a polgári engedetlenkedéstől számított 15 napon belül nem teszi ezt meg, akkor utána már nem szabhat ki semmiféle hátrányos jogkövetkezményt. (Ha a munkáltató csak később szerzett tudomást arról, hogy valaki engedetlenkedett, akkor a 15 nap a tudomásszerzéstől számít. De itt is érdemes figyelni arra, hogy tudja-e igazolni a munkáltató, hogy valóban később tudta meg valakiről, hogy engedetlenkedett.)

Annak érdekében, hogy ne merüljön fel az igazolatlan távollét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt ajánlja, hogy a pedagógus ne a teljes munkaidőre tanúsítson engedetlenséget, csak a munkaidő egy részére. A pedagógus munkaidőnek kötött és kötetlen része van, az órák megtartása (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) nélkül is teljesülhet a kötetlen időben való munkavégzés, akár a polgári engedetlenség napján is.

A TASZ álláspontja szerint a pedagógus érvelhet azzal is, hogy a munkahelyén megjelent – eleget tett a rendelkezésre állási kötelezettségének, vagyis nem volt távol –, csupán a munkavégzési kötelezettségét nem teljesítette. Így az engedetlenség egyáltalán nem minősíthető igazolatlan távollétnek.

Végül azt is megjegyezzük, hogy ha a munkáltató mindezek ellenére igazolatlan távollétként könyveli el az engedetlenség időszakát, ez akkor is csupán egyetlen napnyi kiesést jelent a biztosításból. Az erre a napra eső biztosítási összeget meg kell fizetni, amely egy napra jelenleg 280 forint. Az igazolatlan távollét napja nem számít majd bele a szolgálati időbe, de itt is mindössze egyetlen napnyi rövidülést jelent.

I. 4. Információk elbocsátott vagy az elbocsátást kockáztató pedagógusoknak

Kilépés, kirúgás

Tekintettel arra, hogy az elbocsátások kizárólag a közalkalmazotti státuszban dolgozó pedagógusokat érintették, válaszaink az ő esetükre vonatkoznak.

01

Mi a különbség a felmondás, a lemondás és a felmentés között?

A lemondás és a felmentés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének típusai, a különbség közöttük abban áll, hogy ki kezdeményezi ezt. Azt az esetet, amikor a munkáltató (azaz többnyire a tankerület) szünteti meg a jogviszonyt, felmentésnek hívják, míg amikor maga a pedagógus szünteti meg a j
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A lemondás és a felmentés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének típusai, a különbség közöttük abban áll, hogy ki kezdeményezi ezt. Azt az esetet, amikor a munkáltató (azaz többnyire a tankerület) szünteti meg a jogviszonyt, felmentésnek hívják, míg amikor maga a pedagógus szünteti meg a j
A lemondás és a felmentés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének típusai, a különbség közöttük abban áll, hogy ki kezdeményezi ezt. Azt az esetet, amikor a munkáltató (azaz többnyire a tankerület) szünteti meg a jogviszonyt, felmentésnek hívják, míg amikor maga a pedagógus szünteti meg a j

A lemondás és a felmentés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének típusai, a különbség közöttük abban áll, hogy ki kezdeményezi ezt.

  • Azt az esetet, amikor a munkáltató (azaz többnyire a tankerület) szünteti meg a jogviszonyt, felmentésnek hívják,
  • míg amikor maga a pedagógus szünteti meg a jogviszonyt, azt lemondásnak nevezik.

Felmondással az élhet, akinek munkaviszonya (nem pedig közalkalmazotti jogviszonya) van. Munkaviszony az egyházi és magánintézmények tanárai esetében fordul elő. Itt nincs különbség abban, hogy ki a kezdeményező: munkáltató és a munkavállaló általi jogviszony-megszüntetést is felmondásnak nevezik.

A felmentésnek, lemondásnak és a felmondásnak is van „rendes” és azonnali hatályú változata. Rendes felmentés, lemondás vagy felmondás esetén a közlés után meghatározott ideig még fennmarad a jogviszony, ez a felmentési/lemondási/felmondási idő. Ha azonnali hatályú a jogviszony megszüntetése, akkor ilyen idő nincs.

A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének esetei:

Közalkalmazott Egyházi vagy szakképzési intézmény, magánintézmény alkalmazottja
Ki kezdeményezi? munkáltató munkavállaló bármelyik fél
Rendes: felmondási idővel felmentés lemondás felmondás
Rendkívüli: azonnal rendkívüli felmentés rendkívüli lemondás azonnali hatályú felmondás
02

Mi jelent az, hogy a tanárokat rendkívüli felmentéssel rúgták ki?

A „rendkívüli” jelző azt jelenti, hogy a közléssel azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. Ezt akkor lehet megtenni, ha valaki a munkájával kapcsolatos lényeges kötelezettségét olyan jelentős mértékben megszegi, hogy az a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A polgári engedetlenséget
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A „rendkívüli” jelző azt jelenti, hogy a közléssel azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. Ezt akkor lehet megtenni, ha valaki a munkájával kapcsolatos lényeges kötelezettségét olyan jelentős mértékben megszegi, hogy az a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A polgári engedetlenséget
A „rendkívüli” jelző azt jelenti, hogy a közléssel azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. Ezt akkor lehet megtenni, ha valaki a munkájával kapcsolatos lényeges kötelezettségét olyan jelentős mértékben megszegi, hogy az a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A polgári engedetlenséget

A „rendkívüli” jelző azt jelenti, hogy a közléssel azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. Ezt akkor lehet megtenni, ha valaki a munkájával kapcsolatos lényeges kötelezettségét olyan jelentős mértékben megszegi, hogy az a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A polgári engedetlenséget a munkáltató úgy értékelte, hogy ilyen lényeges kötelezettségszegés.

03

Van-e határideje a rendkívüli felmentésnek?

Az új szabályok alapján – 2023. január 12-től – a rendkívüli felmentésnek meghosszabbodott a határideje. Ha a munkáltatónak a tanár engedetlensége még 2023. augusztus 1-je előtt tudomására jutott, akkor egészen 2023. augusztus 1-ig gondolkodhat azon, hogy az engedetlenkedő tanárt kirúgja-e. Ha az en
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az új szabályok alapján – 2023. január 12-től – a rendkívüli felmentésnek meghosszabbodott a határideje. Ha a munkáltatónak a tanár engedetlensége még 2023. augusztus 1-je előtt tudomására jutott, akkor egészen 2023. augusztus 1-ig gondolkodhat azon, hogy az engedetlenkedő tanárt kirúgja-e. Ha az en
Az új szabályok alapján – 2023. január 12-től – a rendkívüli felmentésnek meghosszabbodott a határideje. Ha a munkáltatónak a tanár engedetlensége még 2023. augusztus 1-je előtt tudomására jutott, akkor egészen 2023. augusztus 1-ig gondolkodhat azon, hogy az engedetlenkedő tanárt kirúgja-e. Ha az en

Az új szabályok alapján – 2023. január 12-től – a rendkívüli felmentésnek meghosszabbodott a határideje. Ha a munkáltatónak a tanár engedetlensége még 2023. augusztus 1-je előtt tudomására jutott, akkor egészen 2023. augusztus 1-ig gondolkodhat azon, hogy az engedetlenkedő tanárt kirúgja-e. Ha az engedetlenségről csak 2023. augusztus 1. és augusztus 31. között szerez tudomást, akkor a következő tanév (vagyis 2024.) augusztus 1-jéig élhet a munkáltató a rendkívüli felmentés lehetőségével.

04

Mit jelent a pedagógusi lemondás letétbe helyezése? Van értelme ennek a lépésnek?

A felmondás letétbe helyezése azt jelenti, hogy a pedagógus a felmondását leírja, majd egy ügyvédnek átadja azzal, hogy pontosan megszabja, az ügyvéd milyen feltétel teljesülése esetén küldheti el a felmondást a munkáltatónak. Ha a feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a nála letétbe helyezett felmondó
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A felmondás letétbe helyezése azt jelenti, hogy a pedagógus a felmondását leírja, majd egy ügyvédnek átadja azzal, hogy pontosan megszabja, az ügyvéd milyen feltétel teljesülése esetén küldheti el a felmondást a munkáltatónak. Ha a feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a nála letétbe helyezett felmondó
A felmondás letétbe helyezése azt jelenti, hogy a pedagógus a felmondását leírja, majd egy ügyvédnek átadja azzal, hogy pontosan megszabja, az ügyvéd milyen feltétel teljesülése esetén küldheti el a felmondást a munkáltatónak. Ha a feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a nála letétbe helyezett felmondó

A felmondás letétbe helyezése azt jelenti, hogy a pedagógus a felmondását leírja, majd egy ügyvédnek átadja azzal, hogy pontosan megszabja, az ügyvéd milyen feltétel teljesülése esetén küldheti el a felmondást a munkáltatónak. Ha a feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a nála letétbe helyezett felmondólevelet eljuttatja a munkáltatóhoz. A felmondás letétbe helyezéséről jogszabály nem rendelkezik, vagyis pusztán a letétbe helyezés lépése jogilag nem változtat az érintett helyzetén. A letétbe helyezésnek azonban van kommunikációs értéke, alkalmas lehet politikai/erkölcsi nyomásgyakorlásra. Fontos tudni, hogy ha a letétkor szabott feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a felmondólevelet „aktiválja”, vagyis átadja a munkáltatónak. Ha tehát a pedagógus időközben meggondolja magát, az ügyvédnek mindenképpen jeleznie kell, hogy ne adja át a felmondást a munkáltatónak.

05

Érdemes nekem kilépnem (lemondanom) azért, hogy megelőzzem, hogy kirúgjanak?

Az önként elhatározott kilépés esetén a pedagógusnak nincs lehetősége arra, hogy bármilyen anyagi vagy erkölcsi kompenzációt, kártérítést kérjen a munkáltatótól arra hivatkozva, hogy jogellenesen rúgták ki – hiszen nem is rúgták ki. Aki maga lép ki, az elveszíti azon járandóságait is, amelyek egy jo
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az önként elhatározott kilépés esetén a pedagógusnak nincs lehetősége arra, hogy bármilyen anyagi vagy erkölcsi kompenzációt, kártérítést kérjen a munkáltatótól arra hivatkozva, hogy jogellenesen rúgták ki – hiszen nem is rúgták ki. Aki maga lép ki, az elveszíti azon járandóságait is, amelyek egy jo
Az önként elhatározott kilépés esetén a pedagógusnak nincs lehetősége arra, hogy bármilyen anyagi vagy erkölcsi kompenzációt, kártérítést kérjen a munkáltatótól arra hivatkozva, hogy jogellenesen rúgták ki – hiszen nem is rúgták ki. Aki maga lép ki, az elveszíti azon járandóságait is, amelyek egy jo

Az önként elhatározott kilépés esetén a pedagógusnak nincs lehetősége arra, hogy bármilyen anyagi vagy erkölcsi kompenzációt, kártérítést kérjen a munkáltatótól arra hivatkozva, hogy jogellenesen rúgták ki – hiszen nem is rúgták ki.

Aki maga lép ki, az elveszíti azon járandóságait is, amelyek egy jogszerű munkáltatói kirúgás esetén járnának.

Ha az engedetlenkedő pedagógus maga szünteti meg jogviszonyát, a tankerület érvelhet később úgy, hogy a pedagógus tudomásul vette az ellene felhozott kifogásokat. A kilépéshez (lemondáshoz) 60 napos lemondási idő kapcsolódik egy. Nem kizárt, de nem valószínű, hogy egy amúgy engedetlen tanárnak ezalatt az idő alatt megengedjék, hogy bejárhasson az iskolába, kicsi az esélye annak, hogy pl. a félévet le lehessen zárni, el lehessen búcsúzni a gyerekektől.

06

Ha a felmentés átvétele előtt gyorsan kilépek (lemondok), akkor a felmentés vagy a kilépésem lesz érvényes?

Ha egyszerre akarják a pedagógust kirúgni és akar ő is kilépni, főszabályként az fog számítani, hogy melyik dokumentumot veszi át előbb a másik fél. Ha a pedagógus ki szeretne lépni a tankerület általi felmentés kivédése érdekében, dokumentálnia kell, hogy ő előbb adta át a lemondó nyilatkozatát, mi
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha egyszerre akarják a pedagógust kirúgni és akar ő is kilépni, főszabályként az fog számítani, hogy melyik dokumentumot veszi át előbb a másik fél. Ha a pedagógus ki szeretne lépni a tankerület általi felmentés kivédése érdekében, dokumentálnia kell, hogy ő előbb adta át a lemondó nyilatkozatát, mi
Ha egyszerre akarják a pedagógust kirúgni és akar ő is kilépni, főszabályként az fog számítani, hogy melyik dokumentumot veszi át előbb a másik fél. Ha a pedagógus ki szeretne lépni a tankerület általi felmentés kivédése érdekében, dokumentálnia kell, hogy ő előbb adta át a lemondó nyilatkozatát, mi

Ha egyszerre akarják a pedagógust kirúgni és akar ő is kilépni, főszabályként az fog számítani, hogy melyik dokumentumot veszi át előbb a másik fél.

Ha a pedagógus ki szeretne lépni a tankerület általi felmentés kivédése érdekében, dokumentálnia kell, hogy ő előbb adta át a lemondó nyilatkozatát, minthogy megkapta volna a felmentését. Ezért javasolt, hogy a lemondásról szóló dokumentum átadás-átvételének legyen tanúja, erről készüljön felvétel; az átadás-átvételhez lehet hívni akár ügyvédet is.

Ha a munkáltató akarja azonnal kirúgni a pedagógust, és már átadta az erre vonatkozó dokumentumot (felmondólevelet), akkor kilépni már nem lehet.

07

Mit tegyek, ha hívat az igazgató, és gyanítom, hogy a felmentésemet akarja velem közölni?

Az igazgatói irodába behívatott tanár nem köteles azonnal megjelenni intézményvezető előtt. Ha tudja vagy sejti, hogy ki akarják rúgni, akkor kissé kitolhatja a felmentés átvételének időpontját. Amennyiben lehetséges, legcélszerűbb, ha a tanár azt kéri, hogy postai úton küldjék meg neki a felmentést
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az igazgatói irodába behívatott tanár nem köteles azonnal megjelenni intézményvezető előtt. Ha tudja vagy sejti, hogy ki akarják rúgni, akkor kissé kitolhatja a felmentés átvételének időpontját. Amennyiben lehetséges, legcélszerűbb, ha a tanár azt kéri, hogy postai úton küldjék meg neki a felmentést
Az igazgatói irodába behívatott tanár nem köteles azonnal megjelenni intézményvezető előtt. Ha tudja vagy sejti, hogy ki akarják rúgni, akkor kissé kitolhatja a felmentés átvételének időpontját. Amennyiben lehetséges, legcélszerűbb, ha a tanár azt kéri, hogy postai úton küldjék meg neki a felmentést

Az igazgatói irodába behívatott tanár nem köteles azonnal megjelenni intézményvezető előtt. Ha tudja vagy sejti, hogy ki akarják rúgni, akkor kissé kitolhatja a felmentés átvételének időpontját. Amennyiben lehetséges, legcélszerűbb, ha a tanár azt kéri, hogy postai úton küldjék meg neki a felmentést. A postai átvételre ugyanis van némi idő, ennyivel is hosszabb ideje lesz a kirúgott tanárnak felkészülni arra, ha esetleg pert akar indítani a munkáltatójával szemben. A rendkívüli felmentés (kirúgás) megtámadására ugyanis elég rövid határidő, csupán 30 nap áll a pedagógus rendelkezésére.

08

Hogyan közöljem a kilépésemet?

Ha a pedagógus mégis úgy dönt, hogy kilép, a kilépést érdemes személyesen átadni a tankerület képviselőjének vagy az intézményvezetőnek (mert így pontosan tisztában lehet az átvétel időpontjával és gyorsabb is, mert nem megy el idő a postai kézbesítéssel). Emellett a saját másolati példányon célszer
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a pedagógus mégis úgy dönt, hogy kilép, a kilépést érdemes személyesen átadni a tankerület képviselőjének vagy az intézményvezetőnek (mert így pontosan tisztában lehet az átvétel időpontjával és gyorsabb is, mert nem megy el idő a postai kézbesítéssel). Emellett a saját másolati példányon célszer
Ha a pedagógus mégis úgy dönt, hogy kilép, a kilépést érdemes személyesen átadni a tankerület képviselőjének vagy az intézményvezetőnek (mert így pontosan tisztában lehet az átvétel időpontjával és gyorsabb is, mert nem megy el idő a postai kézbesítéssel). Emellett a saját másolati példányon célszer

Ha a pedagógus mégis úgy dönt, hogy kilép, a kilépést érdemes személyesen átadni a tankerület képviselőjének vagy az intézményvezetőnek (mert így pontosan tisztában lehet az átvétel időpontjával és gyorsabb is, mert nem megy el idő a postai kézbesítéssel). Emellett a saját másolati példányon célszerű az átvételt igazoltatni (ezt az átvevő aláírásával és a dátummal elengedő).

Ha a gyorsaság nem szempont, akkor a lemondás postán is elküldhető. Az átadás igazolhatóságát segíti, ha a pedagógus postán, tértivevényes ajánlott levélben küldi el a kilépését.

09

Lehet kilépést (lemondást) telefonon, szóban közölni?

Nem. A közalkalmazotti jogviszonyt (és egyébként a munkaviszonyt is, ha nem állami iskoláról van szó) csak írásban lehet megszüntetni.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem. A közalkalmazotti jogviszonyt (és egyébként a munkaviszonyt is, ha nem állami iskoláról van szó) csak írásban lehet megszüntetni.
Nem. A közalkalmazotti jogviszonyt (és egyébként a munkaviszonyt is, ha nem állami iskoláról van szó) csak írásban lehet megszüntetni.

Nem. A közalkalmazotti jogviszonyt (és egyébként a munkaviszonyt is, ha nem állami iskoláról van szó) csak írásban lehet megszüntetni.

10

Visszavonható a kilépés?

Valószínűleg nem. A kilépés egy egyoldalú jognyilatkozat, és minden egyoldalú jognyilatkozat csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza. Ha a tanár elküldte a lemondó nyilatkozatát a munkáltatónak, akkor ezt már csak a munkáltató hozzájárulásával vonhatja vissza. Márpedig nem valószínű, hogy a m
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Valószínűleg nem. A kilépés egy egyoldalú jognyilatkozat, és minden egyoldalú jognyilatkozat csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza. Ha a tanár elküldte a lemondó nyilatkozatát a munkáltatónak, akkor ezt már csak a munkáltató hozzájárulásával vonhatja vissza. Márpedig nem valószínű, hogy a m
Valószínűleg nem. A kilépés egy egyoldalú jognyilatkozat, és minden egyoldalú jognyilatkozat csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza. Ha a tanár elküldte a lemondó nyilatkozatát a munkáltatónak, akkor ezt már csak a munkáltató hozzájárulásával vonhatja vissza. Márpedig nem valószínű, hogy a m

Valószínűleg nem. A kilépés egy egyoldalú jognyilatkozat, és minden egyoldalú jognyilatkozat csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza. Ha a tanár elküldte a lemondó nyilatkozatát a munkáltatónak, akkor ezt már csak a munkáltató hozzájárulásával vonhatja vissza. Márpedig nem valószínű, hogy a munkáltató hozzájárul a visszavonáshoz.

11

Minden esetben meg kell előznie figyelmeztetésnek a felmentést?

Nem. Nem biztos, hogy érkezik írásbeli figyelmeztetés a (rendkívüli) felmentés előtt. Rendkívüli felmentés előzetes figyelmeztetés nélkül is lehetséges.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem. Nem biztos, hogy érkezik írásbeli figyelmeztetés a (rendkívüli) felmentés előtt. Rendkívüli felmentés előzetes figyelmeztetés nélkül is lehetséges.
Nem. Nem biztos, hogy érkezik írásbeli figyelmeztetés a (rendkívüli) felmentés előtt. Rendkívüli felmentés előzetes figyelmeztetés nélkül is lehetséges.

Nem. Nem biztos, hogy érkezik írásbeli figyelmeztetés a (rendkívüli) felmentés előtt. Rendkívüli felmentés előzetes figyelmeztetés nélkül is lehetséges.

12

Kirúghatnak úgy, hogy csak telefonon hívnak fel?

Nem. Telefonon senki nem lehet jogszerűen kirúgni. A telefonban közölt kirúgás (felmentés) nem érvényes, csak az igazolhatóan közölt és átvett felmentés. A felmentés szabályos közlése papíralapú levélben, illetve szóban, jegyzőkönyv felvétele mellett történhet.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem. Telefonon senki nem lehet jogszerűen kirúgni. A telefonban közölt kirúgás (felmentés) nem érvényes, csak az igazolhatóan közölt és átvett felmentés. A felmentés szabályos közlése papíralapú levélben, illetve szóban, jegyzőkönyv felvétele mellett történhet.
Nem. Telefonon senki nem lehet jogszerűen kirúgni. A telefonban közölt kirúgás (felmentés) nem érvényes, csak az igazolhatóan közölt és átvett felmentés. A felmentés szabályos közlése papíralapú levélben, illetve szóban, jegyzőkönyv felvétele mellett történhet.

Nem. Telefonon senki nem lehet jogszerűen kirúgni. A telefonban közölt kirúgás (felmentés) nem érvényes, csak az igazolhatóan közölt és átvett felmentés. A felmentés szabályos közlése papíralapú levélben, illetve szóban, jegyzőkönyv felvétele mellett történhet.

13

Hogyan és mikor vegyem át a felmentésemet/felmondásomat?

Ha a pedagógus nem tudja elérni, hogy postán küldjék meg számára a felmentést, akkor érdemes azonnal átvenni, mert az átvétel megtagadása esetén annak ellenére kézbesítettnek minősül, hogy ezt az érintett nem vette át. Ez azért fontos, mert az átvétel megtagadása esetén is elindul a 30 napos bíróság
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a pedagógus nem tudja elérni, hogy postán küldjék meg számára a felmentést, akkor érdemes azonnal átvenni, mert az átvétel megtagadása esetén annak ellenére kézbesítettnek minősül, hogy ezt az érintett nem vette át. Ez azért fontos, mert az átvétel megtagadása esetén is elindul a 30 napos bíróság
Ha a pedagógus nem tudja elérni, hogy postán küldjék meg számára a felmentést, akkor érdemes azonnal átvenni, mert az átvétel megtagadása esetén annak ellenére kézbesítettnek minősül, hogy ezt az érintett nem vette át. Ez azért fontos, mert az átvétel megtagadása esetén is elindul a 30 napos bíróság

Ha a pedagógus nem tudja elérni, hogy postán küldjék meg számára a felmentést, akkor érdemes azonnal átvenni, mert az átvétel megtagadása esetén annak ellenére kézbesítettnek minősül, hogy ezt az érintett nem vette át. Ez azért fontos, mert az átvétel megtagadása esetén is elindul a 30 napos bírósági keresetindítási határidő.

Ha a felmentést postán küldik, akkor viszont az utolsó napon érdemes elmenni érte a postára, amikor még átvehető, mert ezzel időt lehet nyerni, informálisan kitolható a keresetindítási határidő. Hiszen ha valaki biztosan tudja, hogy a felmentését kell átvennie majd a postán, akkor már az átvétel előtt elkezdheti egy esetleges perindítás szervezését, keresetlevél megírását. A 30 napos határidő azonban csak akkor indul el, amikor a levelet ténylegesen átveszi vagy az kézbesítettnek minősül.

Ha a felmentést igazgatón keresztül küldik ki, akkor őt is meg lehet kérni, hogy adja inkább postára a felmentési döntést. (Az intézményvezetőn, még ha utasításba is kapja, hogy ő adja át a felmentést, azt valószínűleg nem fogja számonkérni a tankerület, hogy milyen formában tette ezt meg.)

14

Lehet nekem is tanúm a kirúgásnál?

Ha a tankerület képviselője személyesen adja át a felmentést, minden bizonnyal jegyzőkönyvezteti a történéseket, lesznek tanúként magával hozott emberek. De a pedagógus is vihet magával tanút, akinek az adatait fel kell vetetni a jegyzőkönyvbe.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a tankerület képviselője személyesen adja át a felmentést, minden bizonnyal jegyzőkönyvezteti a történéseket, lesznek tanúként magával hozott emberek. De a pedagógus is vihet magával tanút, akinek az adatait fel kell vetetni a jegyzőkönyvbe.
Ha a tankerület képviselője személyesen adja át a felmentést, minden bizonnyal jegyzőkönyvezteti a történéseket, lesznek tanúként magával hozott emberek. De a pedagógus is vihet magával tanút, akinek az adatait fel kell vetetni a jegyzőkönyvbe.

Ha a tankerület képviselője személyesen adja át a felmentést, minden bizonnyal jegyzőkönyvezteti a történéseket, lesznek tanúként magával hozott emberek. De a pedagógus is vihet magával tanút, akinek az adatait fel kell vetetni a jegyzőkönyvbe.

15

Mindenképp le kell dolgozni a lemondási időt?

A lemondásra vonatkozó előírások szerint a lemondás közlése után a pedagógusnak meghatározott ideig – ez a lemondási idő – még dolgoznia kell. Jogos a munkáltatónak az az elvárása, hogy a pedagógus töltse ki, dolgozza le a lemondási idejét. A munkáltató tehát nem köteles felmenteni munkavállalóját a
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A lemondásra vonatkozó előírások szerint a lemondás közlése után a pedagógusnak meghatározott ideig – ez a lemondási idő – még dolgoznia kell. Jogos a munkáltatónak az az elvárása, hogy a pedagógus töltse ki, dolgozza le a lemondási idejét. A munkáltató tehát nem köteles felmenteni munkavállalóját a
A lemondásra vonatkozó előírások szerint a lemondás közlése után a pedagógusnak meghatározott ideig – ez a lemondási idő – még dolgoznia kell. Jogos a munkáltatónak az az elvárása, hogy a pedagógus töltse ki, dolgozza le a lemondási idejét. A munkáltató tehát nem köteles felmenteni munkavállalóját a

A lemondásra vonatkozó előírások szerint a lemondás közlése után a pedagógusnak meghatározott ideig – ez a lemondási idő – még dolgoznia kell. Jogos a munkáltatónak az az elvárása, hogy a pedagógus töltse ki, dolgozza le a lemondási idejét. A munkáltató tehát nem köteles felmenteni munkavállalóját a munkavégzés alól. Lehetősége azonban van erre, vagyis dönthet úgy, hogy a lemondási idő alatt nem kell a pedagógusnak munkát végeznie.

16

Mennyi ideig kell vagy lehet dolgoznom, miután kirúgtak vagy kiléptem?

Ha a közalkalmazott pedagógus lép ki határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyából, akkor a lemondási idő 2 hónap. Ha a pedagógust a munkáltató menti fel, de nem rendkívüli, hanem rendes felmentéssel, akkor a jogviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik, az alábbiak szerint: Közalkalmazo
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a közalkalmazott pedagógus lép ki határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyából, akkor a lemondási idő 2 hónap. Ha a pedagógust a munkáltató menti fel, de nem rendkívüli, hanem rendes felmentéssel, akkor a jogviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik, az alábbiak szerint: Közalkalmazo
Ha a közalkalmazott pedagógus lép ki határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyából, akkor a lemondási idő 2 hónap. Ha a pedagógust a munkáltató menti fel, de nem rendkívüli, hanem rendes felmentéssel, akkor a jogviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik, az alábbiak szerint: Közalkalmazo

Ha a közalkalmazott pedagógus lép ki határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyából, akkor a lemondási idő 2 hónap.

Ha a pedagógust a munkáltató menti fel, de nem rendkívüli, hanem rendes felmentéssel, akkor a jogviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik, az alábbiak szerint:

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő Felmentési idő rendes felmentéskor 2 hónap, ami meghosszabbodik
3 év után 5 nappal
5 év után 15 nappal
8 év után 20 nappal
10 év után 25 nappal
15 év után 30 nappal
18 év után 40 nappal
20 év után 60 nappal
25 év után 60 nappal
30 év után 60 nappal

Rendkívüli felmentés, illetve azonnali hatályú felmondás esetén a közlés időpontjában megszűnik a jogviszony, nincs felmentési, illetve felmondási idő.

17

Gyermekek tanuláshoz való jogával kapcsolatos tankerületi álláspont helyes a fenyegető levelekben/felmentésekben?

A fenyegető levelekben, illetve a rendkívüli felmentésről szóló döntésekben indoklásként a gyerekek tanuláshoz való jogának sérülése szerepel. Ez az érv azonban alappal vitatható, mert a tanuláshoz való jog érvényesülése nem a (valamelyik konkrét) tanár személyéhez kötött, hanem ahhoz, hogy az iskol
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A fenyegető levelekben, illetve a rendkívüli felmentésről szóló döntésekben indoklásként a gyerekek tanuláshoz való jogának sérülése szerepel. Ez az érv azonban alappal vitatható, mert a tanuláshoz való jog érvényesülése nem a (valamelyik konkrét) tanár személyéhez kötött, hanem ahhoz, hogy az iskol
A fenyegető levelekben, illetve a rendkívüli felmentésről szóló döntésekben indoklásként a gyerekek tanuláshoz való jogának sérülése szerepel. Ez az érv azonban alappal vitatható, mert a tanuláshoz való jog érvényesülése nem a (valamelyik konkrét) tanár személyéhez kötött, hanem ahhoz, hogy az iskol

A fenyegető levelekben, illetve a rendkívüli felmentésről szóló döntésekben indoklásként a gyerekek tanuláshoz való jogának sérülése szerepel. Ez az érv azonban alappal vitatható, mert a tanuláshoz való jog érvényesülése nem a (valamelyik konkrét) tanár személyéhez kötött, hanem ahhoz, hogy az iskola pedagógiai programja teljesül-e. Ha a polgári engedetlenkedő kollégákat az iskola helyettesíti, akár úgy, hogy jelen lévő tanár nélkül a diákcsoport „önállóan dolgozik”, az (megfelelően, elfogadhatóan) biztosítja, hogy az iskola pedagógiai programja teljesüljön. Ezért lehet lényeges egy perben is az, ha az engedetlenkedő tanár helyett mások megtartják az órát vagy azt esetleg utólag pótolják. Ez önmagában semmiképpen nem perdöntő, csak egy szempont a sok közül.

18

Bemehetek az iskolába, ha kirúgtak?

Ez elsősorban attól függ, hogy a kirúgásban mentesítenek-e a munkavégzés alól. Az ott meghatározott időtartamban mehet be, legkésőbb a felmentési/felmondási idő utolsó napján. Miután lejárt a felmentési/felmondási idő vagy mentesítették a munkavégzés alól a tanárt, úgy kell rá tekinteni, mint a „kül
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ez elsősorban attól függ, hogy a kirúgásban mentesítenek-e a munkavégzés alól. Az ott meghatározott időtartamban mehet be, legkésőbb a felmentési/felmondási idő utolsó napján. Miután lejárt a felmentési/felmondási idő vagy mentesítették a munkavégzés alól a tanárt, úgy kell rá tekinteni, mint a „kül
Ez elsősorban attól függ, hogy a kirúgásban mentesítenek-e a munkavégzés alól. Az ott meghatározott időtartamban mehet be, legkésőbb a felmentési/felmondási idő utolsó napján. Miután lejárt a felmentési/felmondási idő vagy mentesítették a munkavégzés alól a tanárt, úgy kell rá tekinteni, mint a „kül

Ez elsősorban attól függ, hogy a kirúgásban mentesítenek-e a munkavégzés alól. Az ott meghatározott időtartamban mehet be, legkésőbb a felmentési/felmondási idő utolsó napján.

Miután lejárt a felmentési/felmondási idő vagy mentesítették a munkavégzés alól a tanárt, úgy kell rá tekinteni, mint a „külsős” látogatókra és a látogatókra vonatkozó szabályok lesznek rá is irányadók. Ez akkor is igaz, ha a felmentésben semmi nem szerepel a kérdésről. Általában a házirend vagy iskolai szabályzat rendezi, hogy nem iskolai polgárok hogyan léphetnek be, illetve lehetnek jelen az iskola épületében. A felmentett tanárt, ugyanúgy, ahogy egy látogatót, jogszerűen felszólíthatják, hogy hagyja el az épületet.

Kirúgás esetén az iskola kijelöl valakit, akinek át kell adni a tanítással kapcsolatos minden iratot. Ennek eleget kell tenni, akkor is, ha a kijelölt személy nem szaktanár.

19

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a nyugdíj előtt állókra?

Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védettséget nem élveznek a nyugdíj előtt állók. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. Közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a munkavállal
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védettséget nem élveznek a nyugdíj előtt állók. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. Közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a munkavállal
Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védettséget nem élveznek a nyugdíj előtt állók. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. Közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a munkavállal

Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védettséget nem élveznek a nyugdíj előtt állók.

Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. Közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben. Mivel álláspontunk szerint eleve jogellenes polgári engedetlenség miatt kirúgni a tanárokat, ez a nyugdíj előtt állók esetében még inkább igaz.

Ha a munkáltató a pedagógusra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben menti fel az érintettet, emelt végkielégítés jár.

20

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a kisbabát várókra, kisgyereket nevelőkre?

Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védelmet nem élveznek. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. A közalkalmazott pedagógust nem menthetik fel a várandósság, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. Ha a közalkalmazott
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védelmet nem élveznek. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. A közalkalmazott pedagógust nem menthetik fel a várandósság, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. Ha a közalkalmazott
Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védelmet nem élveznek. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. A közalkalmazott pedagógust nem menthetik fel a várandósság, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. Ha a közalkalmazott

Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védelmet nem élveznek. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. A közalkalmazott pedagógust nem menthetik fel a várandósság, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. Ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig csak különösen indokolt esetben menthető fel.

21

Mit tehet az intézményvezető a polgári engedetlenség miatti kirúgásokkal kapcsolatban?

Mivel az állami iskolákban az intézményvezető nem gyakorol munkáltatói jogkört, a rendkívüli felmentések ügyében még javaslattételi joga sincsen (pl. hogy kit küldjenek el, kit ne), tehát nincs jogi eszköze arra, hogy megakadályozza az iskolájában tanító pedagógusok eltávolítását.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Mivel az állami iskolákban az intézményvezető nem gyakorol munkáltatói jogkört, a rendkívüli felmentések ügyében még javaslattételi joga sincsen (pl. hogy kit küldjenek el, kit ne), tehát nincs jogi eszköze arra, hogy megakadályozza az iskolájában tanító pedagógusok eltávolítását.
Mivel az állami iskolákban az intézményvezető nem gyakorol munkáltatói jogkört, a rendkívüli felmentések ügyében még javaslattételi joga sincsen (pl. hogy kit küldjenek el, kit ne), tehát nincs jogi eszköze arra, hogy megakadályozza az iskolájában tanító pedagógusok eltávolítását.

Mivel az állami iskolákban az intézményvezető nem gyakorol munkáltatói jogkört, a rendkívüli felmentések ügyében még javaslattételi joga sincsen (pl. hogy kit küldjenek el, kit ne), tehát nincs jogi eszköze arra, hogy megakadályozza az iskolájában tanító pedagógusok eltávolítását.

Per

01

Meddig kell megindítanom a pert, ha úgy gondolom, hogy jogellenesen rúgtak ki?

A pedagógusnak a kirúgás közlésétől számítva 30 naptári napja van arra, hogy keresetet adjon be. A 30 napos határidőbe a munkaszüneti napok és az ünnepnapok is beleszámítanak! A szűk határidő miatt érdemes mielőbb jogász segítségét kérni!
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A pedagógusnak a kirúgás közlésétől számítva 30 naptári napja van arra, hogy keresetet adjon be. A 30 napos határidőbe a munkaszüneti napok és az ünnepnapok is beleszámítanak! A szűk határidő miatt érdemes mielőbb jogász segítségét kérni!
A pedagógusnak a kirúgás közlésétől számítva 30 naptári napja van arra, hogy keresetet adjon be. A 30 napos határidőbe a munkaszüneti napok és az ünnepnapok is beleszámítanak! A szűk határidő miatt érdemes mielőbb jogász segítségét kérni!

A pedagógusnak a kirúgás közlésétől számítva 30 naptári napja van arra, hogy keresetet adjon be. A 30 napos határidőbe a munkaszüneti napok és az ünnepnapok is beleszámítanak! A szűk határidő miatt érdemes mielőbb jogász segítségét kérni!

02

Lehet ugyanazt a munkáltatót csoportosan perelni?

Ha a tanárokat azonos intézményből vagy azonos tankerülettől (munkáltatótól), nagyjából azonos időben és azonos indokokkal rúgták ki, valószínűleg van lehetőség közösen perelni. Ezt igazolja, hogy a kölcseys tanárok közös keresetét is befogadta a bíróság A kérdést azonban mindig esetről esetre kell
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a tanárokat azonos intézményből vagy azonos tankerülettől (munkáltatótól), nagyjából azonos időben és azonos indokokkal rúgták ki, valószínűleg van lehetőség közösen perelni. Ezt igazolja, hogy a kölcseys tanárok közös keresetét is befogadta a bíróság A kérdést azonban mindig esetről esetre kell
Ha a tanárokat azonos intézményből vagy azonos tankerülettől (munkáltatótól), nagyjából azonos időben és azonos indokokkal rúgták ki, valószínűleg van lehetőség közösen perelni. Ezt igazolja, hogy a kölcseys tanárok közös keresetét is befogadta a bíróság A kérdést azonban mindig esetről esetre kell

Ha a tanárokat azonos intézményből vagy azonos tankerülettől (munkáltatótól), nagyjából azonos időben és azonos indokokkal rúgták ki, valószínűleg van lehetőség közösen perelni. Ezt igazolja, hogy a kölcseys tanárok közös keresetét is befogadta a bíróság A kérdést azonban mindig esetről esetre kell vizsgálni.

03

Lehet egyénileg pert indítani?

Igen, lehet. Ha többen perelnek önállóan, de azonos vagy nagyon hasonló paraméterekkel, akkor a bíró egyesítheti az ügyeket, de dönthet akár úgy is, hogy külön tárgyalja azokat. Ha valaki egyedül perel, elképzelhető, hogy pénzügyileg nagyobb terhet kell vállalnia, vagyis az esetleges perköltséget eg
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Igen, lehet. Ha többen perelnek önállóan, de azonos vagy nagyon hasonló paraméterekkel, akkor a bíró egyesítheti az ügyeket, de dönthet akár úgy is, hogy külön tárgyalja azokat. Ha valaki egyedül perel, elképzelhető, hogy pénzügyileg nagyobb terhet kell vállalnia, vagyis az esetleges perköltséget eg
Igen, lehet. Ha többen perelnek önállóan, de azonos vagy nagyon hasonló paraméterekkel, akkor a bíró egyesítheti az ügyeket, de dönthet akár úgy is, hogy külön tárgyalja azokat. Ha valaki egyedül perel, elképzelhető, hogy pénzügyileg nagyobb terhet kell vállalnia, vagyis az esetleges perköltséget eg

Igen, lehet. Ha többen perelnek önállóan, de azonos vagy nagyon hasonló paraméterekkel, akkor a bíró egyesítheti az ügyeket, de dönthet akár úgy is, hogy külön tárgyalja azokat. Ha valaki egyedül perel, elképzelhető, hogy pénzügyileg nagyobb terhet kell vállalnia, vagyis az esetleges perköltséget egyedül kell majd megfizetnie, míg csoportos perlés esetén az megoszlik. A kirúgott tanárok jogi támogatására több ügyvéd is vállalkozik pro bono módon, vagyis ingyenesen. A Helsinki Bizottság, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) és a TASZ segít ilyen ügyvédeket találni!

04

Mit kérhetek a munkaügyi perben?

A pedagógus kérheti, hogy állapítsák meg, hogy jogellenesen rúgták ki, továbbá azt, hogy a tankerület viselje a jogellenes felmentés minden anyagi jellegű következményét: fizessék ki a kiesett jövedelmet és/vagy végkielégítést. Egyes esetekben azt is kérheti, hogy helyezzék vissza korábbi állásá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A pedagógus kérheti, hogy állapítsák meg, hogy jogellenesen rúgták ki, továbbá azt, hogy a tankerület viselje a jogellenes felmentés minden anyagi jellegű következményét: fizessék ki a kiesett jövedelmet és/vagy végkielégítést. Egyes esetekben azt is kérheti, hogy helyezzék vissza korábbi állásá
A pedagógus kérheti, hogy állapítsák meg, hogy jogellenesen rúgták ki, továbbá azt, hogy a tankerület viselje a jogellenes felmentés minden anyagi jellegű következményét: fizessék ki a kiesett jövedelmet és/vagy végkielégítést. Egyes esetekben azt is kérheti, hogy helyezzék vissza korábbi állásá

A pedagógus kérheti, hogy

  • állapítsák meg, hogy jogellenesen rúgták ki, továbbá azt, hogy
  • a tankerület viselje a jogellenes felmentés minden anyagi jellegű következményét: fizessék ki a kiesett jövedelmet és/vagy végkielégítést.

Egyes esetekben azt is kérheti, hogy helyezzék vissza korábbi állásába.

Ha valaki a felmentést követően elhelyezkedik, akkor a felmentési időre járó bérre és a végkielégítésre jogosult, ha pedig nem helyezkedik el, akkor legfeljebb a 12 havi elmaradt munkabérre és a végkielégítésre.

05

Milyen anyagi jóvátételt kérhetek a perben?

Ha a kirúgásról a bíróság kimondja, hogy jogellenes, a következő pénzbeli igények érvényesíthetők. Ha időközben új állást talált: a felmentési időre (ha rendes felmentést alkalmaz a munkáltató, akkor van felmentési idő, ez alapesetben 60 nap, de 5 év közalkalmazotti jogviszony után egyre növekszik)
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a kirúgásról a bíróság kimondja, hogy jogellenes, a következő pénzbeli igények érvényesíthetők. Ha időközben új állást talált: a felmentési időre (ha rendes felmentést alkalmaz a munkáltató, akkor van felmentési idő, ez alapesetben 60 nap, de 5 év közalkalmazotti jogviszony után egyre növekszik)
Ha a kirúgásról a bíróság kimondja, hogy jogellenes, a következő pénzbeli igények érvényesíthetők. Ha időközben új állást talált: a felmentési időre (ha rendes felmentést alkalmaz a munkáltató, akkor van felmentési idő, ez alapesetben 60 nap, de 5 év közalkalmazotti jogviszony után egyre növekszik)

Ha a kirúgásról a bíróság kimondja, hogy jogellenes, a következő pénzbeli igények érvényesíthetők.

  • Ha időközben új állást talált: a felmentési időre (ha rendes felmentést alkalmaz a munkáltató, akkor van felmentési idő, ez alapesetben 60 nap, de 5 év közalkalmazotti jogviszony után egyre növekszik) járó illetményt és a végkielégítés összegét lehet igényelni (emellett egy ún. kompenzációs kárátalány is kérhető). A felmentési időre járó illetmény igényléséhez nem kell bizonyítani a jövedelemkiesést.
  • Ha időközben nem talált állást: az előzőek helyett tizenkét havi illetmény erejéig érvényesítheti az elmaradt jövedelmet, beleértve a cafeteriát is, továbbá a végkielégítés összegét. Itt a pedagógusnak kárenyhítési kötelezettsége van, vagyis tennie kell azért, hogy állást találjon, legalább a foglalkoztatási hivatalba be kell jelentkeznie. A foglalkoztatási hivatalhoz történt álláskeresési regisztráció már a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének minősül a jelenlegi bírói gyakorlat szerint.
  • Végkielégítés: Ha a közalkalmazott pedagógus öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt van, akkor négyhavi távolléti díjjal emelkedik a végkielégítés összege, más pedagógus esetén 1-3 havi díjjal emelkedik, a munkahelyen töltött idő alapján.
  • Jubileumi jutalom: A fentiek mellett kérhető jubileumi jutalom is, ha valakit a jutalom esedékességének évében mentettek fel.
06

Azt szeretném, hogy a bíróság helyezzen vissza a munkahelyemre, ilyet lehet?

A visszahelyezést kivételes esetben lehet kérni (például akkor, ha a kirúgás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött). A feltételek fennállását érdemes jogásszal egyeztetni. A jogi szempontokon kívül minden ügy egyedi értékelésén múlik, hogy érdemes-e kérni a visszahelyezést. Ehhez a következő t
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A visszahelyezést kivételes esetben lehet kérni (például akkor, ha a kirúgás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött). A feltételek fennállását érdemes jogásszal egyeztetni. A jogi szempontokon kívül minden ügy egyedi értékelésén múlik, hogy érdemes-e kérni a visszahelyezést. Ehhez a következő t
A visszahelyezést kivételes esetben lehet kérni (például akkor, ha a kirúgás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött). A feltételek fennállását érdemes jogásszal egyeztetni. A jogi szempontokon kívül minden ügy egyedi értékelésén múlik, hogy érdemes-e kérni a visszahelyezést. Ehhez a következő t

A visszahelyezést kivételes esetben lehet kérni (például akkor, ha a kirúgás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött). A feltételek fennállását érdemes jogásszal egyeztetni.

A jogi szempontokon kívül minden ügy egyedi értékelésén múlik, hogy érdemes-e kérni a visszahelyezést. Ehhez a következő támpontokat érdemes figyelembe venni.

A per hosszú ideig elhúzódhat, mire a pedagógust visszahelyeznék a per végén, ki tudja, milyen állapotok lesznek az iskolában; kérdés, hogy kívánna-e a tanár abban az iskolában dolgozni, amivé addigra a munkahelye válik.

Anyagi szempontból fontos, hogy akinek visszahelyezést ítél a bíróság, az nem kap más anyagi jóvátételt, csak a visszahelyezésig elmaradt illetményét (vagyis nem kérheti a végkielégítés és a felmentési időre járó bér összegét). Előfordulhat, hogy a pedagógust visszahelyezik, de az intézmény ezután olyan helyzetet teremt, hogy a pedagógus végül inkább maga lép ki. Ebben az esetben anyagilag mindenképpen jobban járt volna, ha nem a visszahelyezést kéri, hanem az anyagi jóvátételt.

Mindezekre tekintettel általában szerencsésebb, ha a pedagógus nem kéri a visszahelyezését. Ehelyett élhet azzal a lehetőséggel, hogy a kirúgása után a pertől függetlenül újra pályázik egy tanári állásra az intézményben. Ez jogilag lehetséges, attól, hogy egyszer kirúgták, még felvehetik újra. Összességében ezeket a kérdéseket érdemes jogásszal végiggondolni.

07

Mennyi időt vesz igénybe a per?

Egy munkaügyi per általában legalább másfél év, de akár három évig is tarthat. A per menete nagyjából a következőképpen néz ki: Miután elküldtük a keresetlevelet, a bíróság megvizsgálja és befogadja a keresetet. A keresetet ezután a bíróság megküldi az alperes tankerületnek, amelynek 45 napja van
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Egy munkaügyi per általában legalább másfél év, de akár három évig is tarthat. A per menete nagyjából a következőképpen néz ki: Miután elküldtük a keresetlevelet, a bíróság megvizsgálja és befogadja a keresetet. A keresetet ezután a bíróság megküldi az alperes tankerületnek, amelynek 45 napja van
Egy munkaügyi per általában legalább másfél év, de akár három évig is tarthat. A per menete nagyjából a következőképpen néz ki: Miután elküldtük a keresetlevelet, a bíróság megvizsgálja és befogadja a keresetet. A keresetet ezután a bíróság megküldi az alperes tankerületnek, amelynek 45 napja van

Egy munkaügyi per általában legalább másfél év, de akár három évig is tarthat. A per menete nagyjából a következőképpen néz ki:

  • Miután elküldtük a keresetlevelet, a bíróság megvizsgálja és befogadja a keresetet.
  • A keresetet ezután a bíróság megküldi az alperes tankerületnek, amelynek 45 napja van arra, hogy ellenkérelmet nyújtson be. Az ellenkérelem benyújtására az alperes további 30 nap hosszabbítást is kérhet.
  • Az első tárgyaláson a bíró összegzi az ügyet, kötelezően megkísérli egyezség létrehozását és meghallgathatja a felperest.
  • Ezt követően, valószínűleg egy éven belül, megszülethet az elsőfokú ítélet.
  • Ha az ítélet a tanárnak kedvező, a tankerület szinte biztosan fellebbez, sőt minden fokozatot kihasznál. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel lesz „harmadfokú”, ún. felülvizsgálati tárgyalás is, amelyet a Kúria folytat le.
08

Mennyi esély van arra, hogy a bíróság kimondja: a polgári engedetlenkedő tanárt jogellenesen rúgták ki?

A tapasztalatok szerint a munkaügyi bíróságok szakmai alapon döntenek. A kölcseys tanárok képviseletét ellátó ügyvédek praxisában az elmúlt években legalább fél tucat olyan állami szervvel, szereplővel szemben indított per említhető, amely politikailag is érzékeny volt, és amelyekben a bíróságok a m
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tapasztalatok szerint a munkaügyi bíróságok szakmai alapon döntenek. A kölcseys tanárok képviseletét ellátó ügyvédek praxisában az elmúlt években legalább fél tucat olyan állami szervvel, szereplővel szemben indított per említhető, amely politikailag is érzékeny volt, és amelyekben a bíróságok a m
A tapasztalatok szerint a munkaügyi bíróságok szakmai alapon döntenek. A kölcseys tanárok képviseletét ellátó ügyvédek praxisában az elmúlt években legalább fél tucat olyan állami szervvel, szereplővel szemben indított per említhető, amely politikailag is érzékeny volt, és amelyekben a bíróságok a m

A tapasztalatok szerint a munkaügyi bíróságok szakmai alapon döntenek. A kölcseys tanárok képviseletét ellátó ügyvédek praxisában az elmúlt években legalább fél tucat olyan állami szervvel, szereplővel szemben indított per említhető, amely politikailag is érzékeny volt, és amelyekben a bíróságok a munkavállalónak adtak igazat jogerősen. Ez a független igazságszolgáltatás egyértelmű bizonyítéka akkor is, ha a bíróságok függetlensége elleni támadás kétségtelenül folyamatos.

09

Milyen költségeim lehetnek, ha perelek?

A per megindításakor elsőként az ügyvédi költségekre kell számítani. Az ügyvédi költség szabad megállapodás tárgya. Akinek pro bono ügyvédi segítsége van, annak természetesen nincs ügyvédi költsége. Kirúgás esetén érdemes a pedagógustiltakozással foglalkozó jogvédő szervezeteket megkeresni (Helsinki
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A per megindításakor elsőként az ügyvédi költségekre kell számítani. Az ügyvédi költség szabad megállapodás tárgya. Akinek pro bono ügyvédi segítsége van, annak természetesen nincs ügyvédi költsége. Kirúgás esetén érdemes a pedagógustiltakozással foglalkozó jogvédő szervezeteket megkeresni (Helsinki
A per megindításakor elsőként az ügyvédi költségekre kell számítani. Az ügyvédi költség szabad megállapodás tárgya. Akinek pro bono ügyvédi segítsége van, annak természetesen nincs ügyvédi költsége. Kirúgás esetén érdemes a pedagógustiltakozással foglalkozó jogvédő szervezeteket megkeresni (Helsinki

A per megindításakor elsőként az ügyvédi költségekre kell számítani. Az ügyvédi költség szabad megállapodás tárgya. Akinek pro bono ügyvédi segítsége van, annak természetesen nincs ügyvédi költsége. Kirúgás esetén érdemes a pedagógustiltakozással foglalkozó jogvédő szervezeteket megkeresni (Helsinki Bizottság, a TASZ és az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület – ÜDE), mert ezek nagy valószínűséggel tudnak pro bono ügyvédi segítséget nyújtani vagy ilyet szervezni.

Pernyertesség esetén a per összes költségét az alperes viseli. Ha a pernyertesség részleges (a bíróság nem mindenben ítélt a pedagógus javára), akkor a költségek megoszlanak.

Pervesztesség esetén az általános szabályok szerint a perköltség két fő részből áll: eljárási illetékből és az ellenérdekű fél ügyvédi munkadíjából. A munkaügyi perek speciális szabályai és az alacsony pedagógusfizetések miatt a felpereseknek illetéket nem kell fizetniük. Így pervesztesség esetén az egyetlen pénzügyi kockázat a tankerület ügyvédjének munkadíja. Ezt nagyon nehéz megbecsülni, de ha sokan közösen perelnek – az eddig kirúgott tanárok így járnak el –, akkor a perköltség köztük megoszlik.

10

Meg kell jelennem a tárgyaláson, ha perelek?

A felperesnek egyszer biztosan meg kell jelenni a tárgyaláson, erre akkor kerül sor, amikor a bíró minden felperest külön-külön meghallgat. Ezt követően tárgyalásokra járni nem szükséges (de lehet), mert innentől elegendő az ügyvéd jelenléte. Amennyiben a bíró későbbi tárgyalásokon is igényli a fél
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A felperesnek egyszer biztosan meg kell jelenni a tárgyaláson, erre akkor kerül sor, amikor a bíró minden felperest külön-külön meghallgat. Ezt követően tárgyalásokra járni nem szükséges (de lehet), mert innentől elegendő az ügyvéd jelenléte. Amennyiben a bíró későbbi tárgyalásokon is igényli a fél
A felperesnek egyszer biztosan meg kell jelenni a tárgyaláson, erre akkor kerül sor, amikor a bíró minden felperest külön-külön meghallgat. Ezt követően tárgyalásokra járni nem szükséges (de lehet), mert innentől elegendő az ügyvéd jelenléte. Amennyiben a bíró későbbi tárgyalásokon is igényli a fél

A felperesnek egyszer biztosan meg kell jelenni a tárgyaláson, erre akkor kerül sor, amikor a bíró minden felperest külön-külön meghallgat. Ezt követően tárgyalásokra járni nem szükséges (de lehet), mert innentől elegendő az ügyvéd jelenléte. Amennyiben a bíró későbbi tárgyalásokon is igényli a fél személyes jelenlétét, akkor azt az első tárgyaláson jelezni fogja.

Mivel a tárgyalások főszabályként nyilvánosak, a tárgyalóteremben közönség is jelen lehet. Minél magasabb bírósági fokon zajlik a per, annál inkább jellemző, hogy csak az ügyvédek vannak jelen a tárgyaláson. Ha mégis szükség van a pedagógus részvételére, akkor erre az ügyvédek felkészítik azt, aki ezt szeretné.

TB-vel kapcsolatos kérdések

01

Kirúgást, kilépést követően jár még ingyenes egészségügyi ellátás?

A társadalombiztosítás szolgáltatásai (többnyire) az ennek alapjául szolgáló jogviszony (jelen esetben pl. a közalkalmazotti jogviszony) kezdetétől annak megszűnéséig járnak. A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően azonban meghatározott ideig továbbra is jogosult lehet a pedagógus orvosi e
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A társadalombiztosítás szolgáltatásai (többnyire) az ennek alapjául szolgáló jogviszony (jelen esetben pl. a közalkalmazotti jogviszony) kezdetétől annak megszűnéséig járnak. A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően azonban meghatározott ideig továbbra is jogosult lehet a pedagógus orvosi e
A társadalombiztosítás szolgáltatásai (többnyire) az ennek alapjául szolgáló jogviszony (jelen esetben pl. a közalkalmazotti jogviszony) kezdetétől annak megszűnéséig járnak. A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően azonban meghatározott ideig továbbra is jogosult lehet a pedagógus orvosi e

A társadalombiztosítás szolgáltatásai (többnyire) az ennek alapjául szolgáló jogviszony (jelen esetben pl. a közalkalmazotti jogviszony) kezdetétől annak megszűnéséig járnak. A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően azonban meghatározott ideig továbbra is jogosult lehet a pedagógus orvosi ellátásra, egészségügyi szolgáltatásra. Ezt úgy hívják, hogy TB folytonosság.

Ha a biztosítás megszűnését megelőzően a pedagógus legalább 45 napig megszakítás nélkül biztosított volt, akkor az egészségügyi szolgáltatás a felmentést követően további 45 napig jár.

  • Szintén a felmentés követő 45 napig jár a biztosítás, ha az aktuálisan megszűnt közalkalmazotti jogviszony és ez alapján a TB jogosultság ugyan nem állt fenn legalább 45 napig, de a pedagógusnak korábban volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás alapjául szolgáló jogviszonya, és e korábbi jogviszony megszűnése, valamint az aktuálisan megszűnt közalkalmazotti jogviszony kezdete között maximum 30 nap telt el.
  • Ha a biztosítás megszűnését megelőzően a pedagógus 45 napnál rövidebb ideig volt biztosított, akkor az egészségügyi szolgáltatás annyi időre jár a felmentést követően, amennyi ideig a pedagógus korábban biztosított volt.

A TB folytonosság időtartama alkalmas lehet a biztosítás, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság rendezésére, például új biztosítási jogviszony létesítésére vagy egészségügyi szolgáltatás érdekében megállapodás kötésére.

02

Sztrájk, polgári engedetlenség ideje alatt szünetelhet a TB jogviszony?

Elöljáróban legfontosabb azt leszögezni, hogy ha egy adott napon a pedagógus akár csak egyetlen órán keresztül is munkát végez, akkor arra a napra biztosítottnak minősül. Ez akkor is így van, ha ezen az adott napon az összes többi munkaórájában engedetlenkedik vagy sztrájkol. Az egész napos sztrájk
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Elöljáróban legfontosabb azt leszögezni, hogy ha egy adott napon a pedagógus akár csak egyetlen órán keresztül is munkát végez, akkor arra a napra biztosítottnak minősül. Ez akkor is így van, ha ezen az adott napon az összes többi munkaórájában engedetlenkedik vagy sztrájkol. Az egész napos sztrájk
Elöljáróban legfontosabb azt leszögezni, hogy ha egy adott napon a pedagógus akár csak egyetlen órán keresztül is munkát végez, akkor arra a napra biztosítottnak minősül. Ez akkor is így van, ha ezen az adott napon az összes többi munkaórájában engedetlenkedik vagy sztrájkol. Az egész napos sztrájk

Elöljáróban legfontosabb azt leszögezni, hogy ha egy adott napon a pedagógus akár csak egyetlen órán keresztül is munkát végez, akkor arra a napra biztosítottnak minősül. Ez akkor is így van, ha ezen az adott napon az összes többi munkaórájában engedetlenkedik vagy sztrájkol.

Az egész napos sztrájk tekintetében nem egyértelmű a jogszabály (részletesen lásd a következő rész alatt, a „Szünetel-e a társadalombiztosítás (TB) a sztrájk idejére?” kérdésnél), de itt is lehet érvelni amellett, hogy a sztrájkoló biztosítottnak minősül.

Az egész napos polgári engedetlenség esetében (ha adott napon a pedagógus egyáltalán nem végez munkát, hanem végig polgári engedetlenkedik, és erre a napra egyáltalán nem számfejtettek bért), akkor biztos, hogy erre a napra szünetel a TB-jogviszonya.

A szünetelés ideje alatt nem jár orvosi ellátás, és erre az időre a pedagógust járulékfizetési kötelezettség terheli.

03

Érhet hátrány akkor, ha a biztosítás megszűnésének évében egy nap kimaradt a biztosításból?

A biztosítási időből kimaradó egy-egy nap TB szempontból nem feltétlenül jelent hátrányt. A biztosítás hosszának a TB keretében nyújtott pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapításánál van jelentősége.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A biztosítási időből kimaradó egy-egy nap TB szempontból nem feltétlenül jelent hátrányt. A biztosítás hosszának a TB keretében nyújtott pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapításánál van jelentősége.
A biztosítási időből kimaradó egy-egy nap TB szempontból nem feltétlenül jelent hátrányt. A biztosítás hosszának a TB keretében nyújtott pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapításánál van jelentősége.

A biztosítási időből kimaradó egy-egy nap TB szempontból nem feltétlenül jelent hátrányt. A biztosítás hosszának a TB keretében nyújtott pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapításánál van jelentősége.

04

Mi a helyzet a nyugdíjasokkal a TB szempontjából?

A nyugdíjban részesülő tanárok a biztosítási jogviszony megszűnése esetén a nyugellátásuk alapján vehetik igénybe térítésmentesen az orvosi ellátást. Fontos figyelni rá azonban, hogy itt nem elegendő a nyugellátás megállapítása, ennek tényleges folyósítására van szükség. Vagyis ténylegesen meg is ke
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A nyugdíjban részesülő tanárok a biztosítási jogviszony megszűnése esetén a nyugellátásuk alapján vehetik igénybe térítésmentesen az orvosi ellátást. Fontos figyelni rá azonban, hogy itt nem elegendő a nyugellátás megállapítása, ennek tényleges folyósítására van szükség. Vagyis ténylegesen meg is ke
A nyugdíjban részesülő tanárok a biztosítási jogviszony megszűnése esetén a nyugellátásuk alapján vehetik igénybe térítésmentesen az orvosi ellátást. Fontos figyelni rá azonban, hogy itt nem elegendő a nyugellátás megállapítása, ennek tényleges folyósítására van szükség. Vagyis ténylegesen meg is ke

A nyugdíjban részesülő tanárok a biztosítási jogviszony megszűnése esetén a nyugellátásuk alapján vehetik igénybe térítésmentesen az orvosi ellátást. Fontos figyelni rá azonban, hogy itt nem elegendő a nyugellátás megállapítása, ennek tényleges folyósítására van szükség. Vagyis ténylegesen meg is kell kapni a nyugdíjat ahhoz, hogy járjon az ingyenes orvosi ellátás.

A 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig tartó átmeneti időszakban a tanárok nyugdíjuk folyósítása mellett taníthatnak a nyugdíj szüneteltetési szabályok felfüggesztése miatt. Az, akinek e szabály szerint ténylegesen nyugdíjat folyósítanak, de közben kilép vagy kirúgják, a nyugdíjfolyósítás miatt ingyen jut orvosi ellátáshoz.

05

Mi a helyzet a babát várókkal, kisgyereket nevelőkkel a TB szempontjából?

Ha kiderül a várandósság ténye, és az érintett nem biztosított, akkor azt kell vizsgálni, hogy az anyának a gyerek születésének időpontjától visszaszámolva 2 éven belül volt-e legalább 365 biztosított napja. Ha igen, jár majd a csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) is. Ha nem l
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha kiderül a várandósság ténye, és az érintett nem biztosított, akkor azt kell vizsgálni, hogy az anyának a gyerek születésének időpontjától visszaszámolva 2 éven belül volt-e legalább 365 biztosított napja. Ha igen, jár majd a csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) is. Ha nem l
Ha kiderül a várandósság ténye, és az érintett nem biztosított, akkor azt kell vizsgálni, hogy az anyának a gyerek születésének időpontjától visszaszámolva 2 éven belül volt-e legalább 365 biztosított napja. Ha igen, jár majd a csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) is. Ha nem l

Ha kiderül a várandósság ténye, és az érintett nem biztosított, akkor azt kell vizsgálni, hogy az anyának a gyerek születésének időpontjától visszaszámolva 2 éven belül volt-e legalább 365 biztosított napja. Ha igen, jár majd a csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) is. Ha nem lesz meg a 365 biztosított nap, akkor gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) lesz jogosult.

A CSED, GYED, vagy GYES folyósításának ideje alatt jár az ingyenes orvosi ellátás is.

06

Lehet-e más olyan jogviszonyom, amely alapján akkor is biztosított leszek (lesz TB-m), ha kirúgtak?

Igen. Abban az esetben, ha a pedagógus hozzátartozói nyugdíjat kap (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás), fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül, akkor
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Igen. Abban az esetben, ha a pedagógus hozzátartozói nyugdíjat kap (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás), fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül, akkor
Igen. Abban az esetben, ha a pedagógus hozzátartozói nyugdíjat kap (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás), fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül, akkor

Igen. Abban az esetben, ha a pedagógus

  • hozzátartozói nyugdíjat kap (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj),
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás),
  • fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül,

akkor biztosítottnak is minősül, tehát jár neki az orvosi ellátás.

Az is biztosított, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanuló nagykorú magyar állampolgár.

Végül az is, aki megváltozott munkaképességű és aki részére ellátást ugyan nem folyósítanak, de van hatósági igazolása arról, hogy munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri az 50%-ot, vagy az egészségkárosodása eléri a 40%-ot.

07

Mi a helyzet, ha álláskeresési támogatásban részesülök?

Amíg nem találnak másik munkahelyet, a kirúgott, kilépett pedagógusoknak érdemes (per esetén kötelező), álláskeresési támogatást igényelni. Az álláskeresési támogatásban (illetve álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesülők biztosítottnak minősülnek, azaz ingyenesen v
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Amíg nem találnak másik munkahelyet, a kirúgott, kilépett pedagógusoknak érdemes (per esetén kötelező), álláskeresési támogatást igényelni. Az álláskeresési támogatásban (illetve álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesülők biztosítottnak minősülnek, azaz ingyenesen v
Amíg nem találnak másik munkahelyet, a kirúgott, kilépett pedagógusoknak érdemes (per esetén kötelező), álláskeresési támogatást igényelni. Az álláskeresési támogatásban (illetve álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesülők biztosítottnak minősülnek, azaz ingyenesen v

Amíg nem találnak másik munkahelyet, a kirúgott, kilépett pedagógusoknak érdemes (per esetén kötelező), álláskeresési támogatást igényelni. Az álláskeresési támogatásban (illetve álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesülők biztosítottnak minősülnek, azaz ingyenesen vehetik igénybe az orvosi ellátást. Az időszak, amíg ilyen támogatást kapunk, szolgálati időt jelent a nyugdíjhoz is.

Az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges jövedelemigazoló lapot a foglalkoztató soron kívül köteles kiállítani. Vagyis nem kell megvárni, hogy minden kilépőpapírt egyszerre átadjanak a jogviszony megszűnésekor.

08

Dolgozhatok másik állami iskolában, ha most kirúgnak?

Természetesen igen. Nem igaz, hogy a rendkívüli felmentéssel elküldött tanárok a továbbiakban (akárhány évre) el lennének tiltva az állami intézményekben való elhelyezkedéstől. Akár ugyanabban az intézményben is foglalkoztathatók már egy nappal a felmentésüket követően is. Ha valaki ilyen tilalomra
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Természetesen igen. Nem igaz, hogy a rendkívüli felmentéssel elküldött tanárok a továbbiakban (akárhány évre) el lennének tiltva az állami intézményekben való elhelyezkedéstől. Akár ugyanabban az intézményben is foglalkoztathatók már egy nappal a felmentésüket követően is. Ha valaki ilyen tilalomra
Természetesen igen. Nem igaz, hogy a rendkívüli felmentéssel elküldött tanárok a továbbiakban (akárhány évre) el lennének tiltva az állami intézményekben való elhelyezkedéstől. Akár ugyanabban az intézményben is foglalkoztathatók már egy nappal a felmentésüket követően is. Ha valaki ilyen tilalomra

Természetesen igen. Nem igaz, hogy a rendkívüli felmentéssel elküldött tanárok a továbbiakban (akárhány évre) el lennének tiltva az állami intézményekben való elhelyezkedéstől. Akár ugyanabban az intézményben is foglalkoztathatók már egy nappal a felmentésüket követően is. Ha valaki ilyen tilalomra hivatkozik, az puszta fenyegetés, nyomásgyakorlás és joggal való visszaélés.

Rendszeres adomány

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Járulj hozzá ingyenes jogsegélyszolgálatunk működéséhez, és ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszük és bővítsük tudástárunkat. Támogass minket havonta, hogy mindig ott lehessünk azok mellett, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét

Ha adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

Ft
Tovább Tovább
Tovább Tovább

II. Tiltakozás szülőként

A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, és önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét. A szülők emellett maguk is szervezhetnek tiltakozó akciókat vagy akár szolidaritási sztrájkot, de ezeket érdemes összehangolni a pedagógusok által tervezett tiltakozásokkal.

01

Otthon tarthatom-e a gyerekemet, hogy tiltakozzak az oktatás helyzete miatt vagy így támogassam a sztrájkoló pedagógusokat?

A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha „a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra”1. Vagyis a szülő az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedély
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha „a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra”1. Vagyis a szülő az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedély
A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha „a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra”1. Vagyis a szülő az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedély

A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha „a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra”1. Vagyis a szülő az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedélyt arra, hogy – betegségtől független okból – gyermeke igazoltan hiányozzon az iskolából. Ezt az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon).

A iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen – s így nem is korlátozza – azokat az okokat, amelyek esetén a távolmaradás igazolható. Éppen ezért nem csak a temetés, esküvő, síelés stb. (a köznyelvben „családi okként„ emlegetett események) miatti hiányzás lehet jogszerű. A szülőnek ugyan a köznevelési törvény szerint is kötelessége biztosítani gyermeke tankötelezettségének teljesítését2, de például egy egyszeri, egynapos, tetszőleges indokú hiányzás önmagában semmiképpen nem veszélyezteti a tanuló tankötelezettségének teljesítését. A tanuló 16. életévének betöltéséig tanköteles3.

Fontos, hogy nagykorú (azaz 18. életévét betöltött) gyermekét nem tarthatja távol az iskolától, és nem is kérhet engedélyt az iskolától nagykorú gyermeke igazolt hiányzására. A nagykorú tanulók maguk kell kérjenek engedélyt a távolmaradásra, ha támogatni kívánják a köznevelés elleni tiltakozást. Azt pedig kizárólag saját maguk dönthetik el, hogy a köznevelés elleni tiltakozást kívánják-e távolmaradással (vagy más eszközökkel) támogatni vagy sem.

  1. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 51. § (2) bekezdés a) pont
  2. Nkt. 72. § (1) b) pont
  3. Nkt. 45. § (3) bekezdés
02

Milyen egyéb eszközeim vannak arra, hogy kiálljak a pedagógusok mellett?

A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, de emellett önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét. A gyerek hiányzása ilyenkor több módon is igazolható. Az is
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, de emellett önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét. A gyerek hiányzása ilyenkor több módon is igazolható. Az is
A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, de emellett önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét. A gyerek hiányzása ilyenkor több módon is igazolható. Az is

A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, de emellett önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét.

A gyerek hiányzása ilyenkor több módon is igazolható. Az iskola házirendje határozza meg, hogy a gyerek mulasztását hogyan kell igazolni. A házirend általában lehetőséget biztosít arra, hogy a szülő meghatározott számú nap távollétet „automatikusan” – vagyis külön kérelem nélkül – igazoljon a gyereknek. Ez évtizedek óta hagyományosan három nap, újabban néhány intézményben öt nap – holott nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy pontosan hány nap lehet. Azokban az iskolákban, ahol a napok száma kevesebb, lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület módosítsa a házirendet és több nap automatikus igazolását tegye lehetővé a szülő számára.

Ha nincs már a szülő által automatikusan igazolható nap, akkor a szülő – ismét csak az iskola házirendjében megszabott módon – kérhet engedélyt a további távolmaradásra. Az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon). A kérelemről általában az intézményvezető dönt. Az iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen, hogy milyen okok esetén igazolható a távolmaradás, ezt a házirend szabályozza. Nem csak a családi okok miatti hiányzás lehet jogszerű, hanem bármely, házirend által elfogadott indok alapján is.

Az igazolható napok száma természetesen nem veszélyeztetheti a gyerek oktatáshoz való jogának érvényesülését és a tankötelezettség teljesítését, ám néhány nap hiányzás még nem jelent ilyen mértékű mulasztást.

A nagykorú (azaz 18. életévét betöltött) gyermek a mulasztásról – iskolától való távolmaradásról – és az igazolási kérelemről is saját maga dönthet. Magának kell engedélyt kérnie a távolmaradásra, ha ezen a módon támogatni kívánja a köznevelés elleni tiltakozást.

03

Hogyan támogathatják más dolgozók a pedagógusok esetleges sztrájkját?

Amennyiben a jövőben a pedagógusok sztrájkra lépnek, más dolgozóknak is van lehetőségük arra, hogy kifejezzék irántuk támogatásukat: szolidaritási sztrájkot szervezhetnek. A szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga a szakszervezeteket illeti meg, meghirdetése tehát mindenképpen szakszervezeti fe
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Amennyiben a jövőben a pedagógusok sztrájkra lépnek, más dolgozóknak is van lehetőségük arra, hogy kifejezzék irántuk támogatásukat: szolidaritási sztrájkot szervezhetnek. A szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga a szakszervezeteket illeti meg, meghirdetése tehát mindenképpen szakszervezeti fe
Amennyiben a jövőben a pedagógusok sztrájkra lépnek, más dolgozóknak is van lehetőségük arra, hogy kifejezzék irántuk támogatásukat: szolidaritási sztrájkot szervezhetnek. A szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga a szakszervezeteket illeti meg, meghirdetése tehát mindenképpen szakszervezeti fe

Amennyiben a jövőben a pedagógusok sztrájkra lépnek, más dolgozóknak is van lehetőségük arra, hogy kifejezzék irántuk támogatásukat: szolidaritási sztrájkot szervezhetnek.

A szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga a szakszervezeteket illeti meg, meghirdetése tehát mindenképpen szakszervezeti feladat. Míg a saját célok érdekében meghirdetett sztrájkot szakszervezeti közreműködés nélkül is kezdeményezhetnek a dolgozók, addig szolidaritási sztrájk esetében erre nincs lehetőség, a szakszervezetbe nem tömörülő dolgozók nem hirdethetnek ilyet. Ez azt jelenti, hogy adott munkahelyen dolgozók akkor léphetnek szolidaritási sztrájkra, ha a munkahelyen működik olyan szakszervezet, amely ilyen sztrájkot szervez.

Szolidaritási sztrájk esetén nincs szükség a sztrájkot megelőző – legalább hét napos – egyeztetésre, annál kevésbé, mivel itt nem a saját követeléseik mellett állnak ki a dolgozók, hanem más munkavállalók követelései mellett. Ha azonban olyan munkáltató dolgozói gyakorolják a szolidaritási sztrájkot, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, akkor a szolidaritási sztrájk esetén is kell elégséges szolgáltatást nyújtani. Vagyis

  1. olyan munkáltatónál, ahol nincs szükség elégséges szolgáltatásra, bármely, a munkahelyen működő szakszervezet meghirdetheti a szolidaritási sztrájkot;

  2. olyan munkáltatónál, ahol szükség van elégséges szolgáltatásra, erről egyeztetni kell a munkáltatóval (amely akár bírósági eljárásba is torkollhat).

A szolidaritási sztrájknak időbeli korlátja nincs.

04

Érhet-e hátrány minket, ha a sztrájkkal érintett napokon nem viszem iskolába a gyerekemet?

Ha nincs óra, nincs mulasztás sem, ezért ezeket nem kell igazolnia a szülőnek. Ha viszont a diákok tanítás alatt tüntetnek, a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, különben az igazolatlan órának minősül. A szülőnek az igazolási lehetőségei is ugyanúgy alakulnak. A szülő felhasználhatja a házirend s
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha nincs óra, nincs mulasztás sem, ezért ezeket nem kell igazolnia a szülőnek. Ha viszont a diákok tanítás alatt tüntetnek, a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, különben az igazolatlan órának minősül. A szülőnek az igazolási lehetőségei is ugyanúgy alakulnak. A szülő felhasználhatja a házirend s
Ha nincs óra, nincs mulasztás sem, ezért ezeket nem kell igazolnia a szülőnek. Ha viszont a diákok tanítás alatt tüntetnek, a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, különben az igazolatlan órának minősül. A szülőnek az igazolási lehetőségei is ugyanúgy alakulnak. A szülő felhasználhatja a házirend s

Ha nincs óra, nincs mulasztás sem, ezért ezeket nem kell igazolnia a szülőnek. Ha viszont a diákok tanítás alatt tüntetnek, a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, különben az igazolatlan órának minősül. A szülőnek az igazolási lehetőségei is ugyanúgy alakulnak.

  • A szülő felhasználhatja a házirend szerinti igazolási lehetőségét (a házirend határozza meg, hány napnyi mulasztást igazolhat a szülő) a sztrájkkal érintett napokra is. Nem szabályos, ha a vezető úgy dönt, hogy a szülői igazolási lehetőséget a sztrájk napjaira „nem lehet felhasználni”.

  • Ha már elfogytak a szülő által igazolható napok, akkor a házirend az irányadó, a szülőnek kérelmezni kell, hogy az iskola igazolja a mulasztást. A házirendek általában az osztályfőnök vagy az iskola vezetője hatáskörébe helyezik a kérelemről való döntést. A házirendek sokszor azt is megjelölik, hogy milyen indokok esetén adható hely a kérelemnek. Ezek az indokok a sztrájk napjain ugyanúgy irányadók, mint máskor. Nem lehet arra hivatkozni, hogy ezeket most „nem lehet figyelembe venni”. Arra sem lehet hivatkozni, hogy igazolási kérelmet a sztrájk idején nem lehet benyújtani.

  • Ha az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, akkor az iskolának a gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell. A hatóság ilyenkor intézkedési tervet készít arról, hogy hogyan lesz biztosítva a gyermek iskolalátogatása a továbbiakban. Ha pedig a 30, vagy az 50 órát is eléri az igazolatlanok száma, további jogi lépésekre is sor kerül, például megvonhatják a családi pótlékot.

05

Miről beszéljek szülőként a gyermekemmel a tiltakozás előtt?

A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokka
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokka
A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokka

A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, tiltakozásról és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokkal, és a tüntetésen tanúsítandó magatartással is. Emellett javasolt, hogy a szülő beszélgessen el a gyermekével a tüntetés céljáról, hátteréről, kontextusáról.

Fontos, hogy a gyermek csak akkor vegyen részt a tiltakozáson, ha annak célját képes az életkorának megfelelő mélységben megérteni, és minden külső kényszertől mentesen, szabad akaratából szeretné kifejezni egyetértését a többi résztvevővel.

Érdemes azt is mérlegelni, hogy egy tüntetésen való részvételnek esetleg milyen negatív következményei lehetnek. Meg lehet beszélni, hogy néhány igazolatlan óra, vagy akár egy jogellenesen beírt elégtelen, osztályfőnöki intő még belefér-e a tiltakozás kifejezéséért cserébe.

A szülő biztathatja gyermekét a részvételre, de nem kötelezheti, hogy menjen el.

III. Tiltakozás diákként

A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet, így a diákokat is, függetlenül az életkortól. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak is számos lehetősége van arra, hogy tiltakozzanak a közoktatás helyzete ellen vagy támogassák a pedagógusok akcióit.

01

Sztrájkolhatok-e a diákként?

Míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki véleményüket egy közügyben. Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilye
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki véleményüket egy közügyben. Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilye
Míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki véleményüket egy közügyben. Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilye

Míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki véleményüket egy közügyben.

Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltnak a sztrájkoló diákok hiányzását), amivel lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak. Lehetőség van arra, hogy akár a diákok, akár a tanárok programokat szervezzenek, de ez nem kötelező.

Ha a diákok az iskolában úgy sztrájkolnak, hogy nem mennek be az órákra, akkor azért igazolatlan óra járhat. Az viszont jogellenes, ha az iskolában jelen lévő, de az órákon meg nem jelenő tanulóknak egyest ad a tanár, vagy váratlanul röpdolgozatot írat, hogy a sztrájkolókat megbüntesse. Ha szülőként biztosra szeretnénk menni, írhatunk igazolást a gyerekünknek a sztrájk idejére, így nem kell bemennie az órákra, még ha ott is van az iskolában.

A diáksztrájkról részletesen ide kattintva olvashatsz: tasz.hu/tiltakozz/diaktuntetes, az ülősztrájkról pedig itt: tasz.hu/tiltakozz/ulosztrajk.

02

Mit kell tudni az ülősztrájkról?

A diákok által szervezett ülősztrájk sajátos véleménynyilvánítás, tiltakozás, valójában egyfajta polgári engedetlenség, hiszen a diákok nem tesznek eleget a tankötelezettségüknek. Erről részletesen ide kattintva olvashatsz: tasz.hu/tiltakozz/ulosztrajk
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A diákok által szervezett ülősztrájk sajátos véleménynyilvánítás, tiltakozás, valójában egyfajta polgári engedetlenség, hiszen a diákok nem tesznek eleget a tankötelezettségüknek. Erről részletesen ide kattintva olvashatsz: tasz.hu/tiltakozz/ulosztrajk
A diákok által szervezett ülősztrájk sajátos véleménynyilvánítás, tiltakozás, valójában egyfajta polgári engedetlenség, hiszen a diákok nem tesznek eleget a tankötelezettségüknek. Erről részletesen ide kattintva olvashatsz: tasz.hu/tiltakozz/ulosztrajk

A diákok által szervezett ülősztrájk sajátos véleménynyilvánítás, tiltakozás, valójában egyfajta polgári engedetlenség, hiszen a diákok nem tesznek eleget a tankötelezettségüknek. Erről részletesen ide kattintva olvashatsz: tasz.hu/tiltakozz/ulosztrajk

03

Tüntethetek-e iskolaidőben?

A tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről részletesen ezen az oldalon írunk.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről részletesen ezen az oldalon írunk.
A tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről részletesen ezen az oldalon írunk.

A tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről részletesen ezen az oldalon írunk.

04

Megtilthatja-e az iskolaigazgató vagy egy tanár a tüntetésen való részvételt?

Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Alkotmányos jog egy tüntetésen szabadon kifejezni véleményünket. Ezt a jogot kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden más típusú tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha egy diák mégis elmegy egy tünt
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Alkotmányos jog egy tüntetésen szabadon kifejezni véleményünket. Ezt a jogot kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden más típusú tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha egy diák mégis elmegy egy tünt
Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Alkotmányos jog egy tüntetésen szabadon kifejezni véleményünket. Ezt a jogot kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden más típusú tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha egy diák mégis elmegy egy tünt

Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Alkotmányos jog egy tüntetésen szabadon kifejezni véleményünket. Ezt a jogot kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden más típusú tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha egy diák mégis elmegy egy tüntetésre. Akinek az oktatási jogai sérültek, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordulhat, a rendőrség által elkövetett jogsértés esetén panaszeljárást lehet kezdeményezni és az Alapvető Jogok Biztosához is lehet fordulni. Szükség esetén segítséget nyújt a jogsegélyszolgálatunk!

05

Részt vehetnek-e a tiltakozó akciókban a kiskorú diákok?

A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezés
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezés
A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezés

A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”. A tiltakozásnak, számos olyan formája van, amely egyáltalán nem nagykorúsághoz kötött. Részt vehet tüntetésen, kifejezésre juttathatja véleményét. Ennek nyilván feltétele, hogy érdemben megértse a tiltakozás célját és mibenlétét. A diákok tiltakozásáról és ennek részleteiről ezen a linken olvashatsz.

06

Milyen retorzió érhet, ha diákként az iskolában tiltakozást szervezek?

A diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában tiltakozási akciókat szervezzenek. A házirend megtilthat bizonyos magatartásokat, de valószínű, hogy az iskolai tiltakozás nem tartozik ezek közé. Az iskolai akciók gyakran járnak azzal, hogy a tanuló hiányzik az óráról. Ezzel kapcsolatban külön tá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában tiltakozási akciókat szervezzenek. A házirend megtilthat bizonyos magatartásokat, de valószínű, hogy az iskolai tiltakozás nem tartozik ezek közé. Az iskolai akciók gyakran járnak azzal, hogy a tanuló hiányzik az óráról. Ezzel kapcsolatban külön tá
A diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában tiltakozási akciókat szervezzenek. A házirend megtilthat bizonyos magatartásokat, de valószínű, hogy az iskolai tiltakozás nem tartozik ezek közé. Az iskolai akciók gyakran járnak azzal, hogy a tanuló hiányzik az óráról. Ezzel kapcsolatban külön tá

A diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában tiltakozási akciókat szervezzenek. A házirend megtilthat bizonyos magatartásokat, de valószínű, hogy az iskolai tiltakozás nem tartozik ezek közé.

Az iskolai akciók gyakran járnak azzal, hogy a tanuló hiányzik az óráról. Ezzel kapcsolatban külön tájékoztatót készítettünk, amelyben szerepel, hogy a különböző korú tanulók esetében milyen következményei lehetnek az óráról való hiányzásnak.

Az iskolai ülősztrájról szóló anyagukat, itt olvashatod.

Diákok ellen indult rendőségi eljárások

Számos jogsegély-kérést kaptunk diákoktól, szüleiktől, tanáraiktól, akik tavasszal a Karmelitánál tüntettek, hogy a rendőrség kihallgatásra idézi és rongálással, garázdasggal gyanúsítja őket. A kihallgatással kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat és teendőket tiktok videónkban összefoglaltuk.

Javasoljuk – többek között – a gyanúsítás elleni panasztételt, amihez használható az alábbi minta az írásbeli indokolásához.

Szerkeszthető panaszminta (rongálás, garázdaság)

Letöltés Letöltés

Igazolási kérelem-mintánk, aminek a segítségével új időpontot lehet kérni rendőrségi kihallgatásra, ha valakit a tüntetésekkel kapcsolatban az érettségi vizsgák időpontjára idéztek be.

A letölthető mintát értelemszerűen ki kell egészíteni, és a személyes körülményekhez kell igazítani.

Igazolási kérelem minta (érettségiző diákoknak)

Letöltés Letöltés

Tájékoztatónk I.3 és I.4 része a Magyar Helsinki Bizottság, az ÜDE és a TASZ által készített tájékoztató anyag alapján készült.

Kérdés esetén írj a jogsegely@tasz.hu email címre.

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.