Tiltakozás a közoktatásban pedagógusként, szülőként és diákként

A tüntetésen való részvétel önmagában nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól. Ezért a gyakorlatban a munkaidőben történő tüntetésre csak a munka átszervezésével kerülhet sor jogszerűen. Ha a munkavégzést átszervezik, akkor a pedagógus valójában nem is munkaidőben tüntet, hiszen a munka jogszerű átszervezése a munkaidő átcsoportosítását jelenti. Ha például a mai 7. óra jogszerűen elmarad, de egy későbbi, meghatározott időpontban azt pótolják, illetve mai 7. órában is gondoskodnak a gyermekek, tanulók felügyeletéről, és arra jogosult személy engedélyezte az átszervezést, akkor jogszerűen tüntethet a mai 7. óra idején az a pedagógus, aki az órát tartotta volna.

Ha a pedagógiai munka átszervezésével szeretne a pedagógus, a nevelőtestület vagy az intézményvezető (igazgató) időt felszabadítani a tiltakozásra, tüntetésre, a következőkre kell ügyelnie.

1. A gyermekek, tanulók felügyelete tanítási időben a köznevelési intézmény kötelessége. Az óra vagy órák elmaradása önmagában nem ment fel ez alól: az iskolának az elmaradt tanórák idejében is gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók szakszerű felügyeletéről.
2. Az elmaradt órákat pótolni kell, máskülönben az órák elmaradása sztrájknak minősül, és a sztrájkszabályok lesznek rá irányadók. Lehetőleg már az elmaradt tanórák előtt hirdessék meg a pótórák időpontját, és azt írásban közöljék a tanulókkal, szülőkkel. A pedagógusoknak a tanórák tartásán kívül természetesen számos, nem tanítási természetű, munkaviszonyukból eredő kötelezettsége van, amelyek teljesítését szintén jogszerűen pótolni kell – máskülönben (jó eséllyel jogszerűtlen) sztrájkra kerül sor.
3. Az igazgató joga, hogy megállapítsa a köznevelési intézmény pedagógusi munkát végző munkavállalók heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát kitöltő feladatait (Nkt. 62. § (5) bekezdés). Az igazgató természetesen e jogot csak a jogszabályi keretek között gyakorolhatja, ám e jog kiterjedhet a tanórák rendjének bizonyos határok közötti átrendezésére, valamint a pedagógusok tanóra-tartáson kívül munkájának átütemezésére. A maradék 20% felhasználásáról a pedagógus szabadon rendelkezik.
4. Javasoljuk, hogy az elmaradt tanórákra járó gyermekek, tanulók szüleivel előre, a lehető leghamarabb egyeztesse az órák elmaradását, és tájékoztassa őket mind az órák pótlásáról, mind pedig a tanulók felügyeletének változatlan biztosításáról. Az órák pótlásának idejében igyekezzen a tanulókkal, szülőkkel együttesen megegyezni, hogy őket se érje hátrány, és ne veszítsék el a szülők szimpátiáját.

Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (lásd a “Tanárként bátoríthatom-e a diákjaimat a tiltakozásban való részvételre?” kérdésre adott választ): a saját véleményt jól el kell különíteni azoktól a részektől, ahol pl. általánosságban van szó egy tüntetés céljáról, történelmi előzményekről.

A nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében „A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.”¹ A nevelőtestületnek tehát törvényben is garantált joga, nyilvánosan véleményét fejezze ki. A véleménynyilvánítás ebben az esetben lehet szakmai állásfoglalás, az iskola működését érintő politikai követelés, nyílt levél, sajtótájékoztató, szülőknek rendezett fórum vagy más hasonló megnyilvánulás.

A nevelőtestület „a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége”. A nevelőtestületnek tehát szavazó tagjai a közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok (de pl. a megbízási szerződéssel oktató, illetve óraadó pedagógusok nem²). Ugyanígy tagja a nevelőtestületnek az igazgató is.

Az igazgató ugyan felel a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért”³, azonban a nevelőtestület vezetése nem foglalja magában a nevelőtestületi döntések megvétózásának jogát. Ugyanígy a végrehajtás ellenőrzése sem foglalja magában a nevelőtestület által jogszerűen meghozott döntések megváltoztatásának jogát.

Iskolánként változhat, hogy az iskola SZMSZ-e (szervezeti és működési szabályzata), vagy egy korábbi nevelőtestületi határozat hogyan szabályozza a nevelőtestület döntéshozatali eljárását. (Hány főnek kell jelen lennie, a jelenlévők hány százalékának szavazata szükséges a nevelőtestület érvényes döntéséhez stb.) Az igazgató azonban nem tehet mást, mint hogy szavazatával megpróbálja a többségben lévő kollégák döntését a neki tetsző irányba elmozdítani. A jogszerűen meghozott nevelőtestületi döntést az igazgatónak nincs joga megváltoztatni.

Jogszabályi hivatokozások:

1. (Nkt.) 70. § (3) bekezdés
2. ld. ehhez még Nkt. 70. § (5) bekezdést
3. az Nkt. 69. § (2) bekezdése szerint

Sem az iskola vezetőjének, sem tankerületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítását – amelybe beletartozik a sztrájk vagy a tüntetés is – megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. Márpedig a köznevelési törvény a tankerületet nem hatalmazza fel arra, hogy a pedagógus véleménynyilvánítási jogát korlátozza.

Aki arról szerez tudomást, vagy feltételezi, hogy a tankerület megtiltotta egy pedagógusnak – akár az iskola igazgatójának – a véleménynyilvánítást, a sztrájkban vagy tüntetésen való részvételt, érdemes az illetékes tankerületi igazgatónak elküldeni levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

Annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabad, előfordulhat, hogy a pedagógust felmondással vagy más szankciókkal fenyegetik meg azért, mert a pedagógus neki nem tetsző véleményt nyilvánított tett közzé. A fenyegetések általában a következőkre vonatkoznak:

• elbocsátás (munkáltatói felmondás),

• vezetői megbízás visszavonása,

• fegyelmi eljárás.

Elbocsátással (munkáltatói felmondással) fenyegetés esetén érdemes tudni, hogy az állami fenntartású intézményben dolgozó pedagógus felett a munkáltatói jogokat a járási (a fővárosban kerületi) tankerületi központ vezetője gyakorolja¹. A pedagógtusnak tehát kizárólag a tankerület mondhat fel. A véleménynyilvánítás azonban nem lehet indoka sem az azonnali hatályú, sem a rendes felmondásnak. Ha valakit a véleménye kifejtéséért kívánnak elbocsátani, az jogellenes.

Ez önmagában persze nem garancia arra, hogy ne mondanának fel jogszerűtlenül a pedagógusnak. Ez azonban két okból sem áll a tankerület érdekében. a pedagógusok együttes fellépése, közös véleménynyilvánítása esetén egy teljes iskola nevelőtestületének munkaviszonyát kellene megszüntetni, ami ellehetetlenítené az intézmény működését. Másrészt, egy ilyen lépés jelentős presztízsveszteséget okozhat a tankerület számára.

Ha a leírtak ellenére elbocsátásra kerül sor, a felmondást bíróság előtt meg lehet támadni. Figyelem, erre elég rövid határidővel, a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül van csak lehetőség!

Fontos azonban tudni, hogy a tankerületnek joga van ellenőrizni, hogy a munkaidőben, tanítási időben, a gyermekek felügyeletének idején zajló tiltakozás esetén

1. a tiltakozás nem sérti-e a gyermekek, tanulók, szülők jogait, és

2. a tiltakozás mellett a pedagógusok teljesítik-e a foglalkoztatási szerződésükből fakadó kötelezettségeiket.

Ennek érdekében a tankerület kérheti a megtartott órák igazolását, vagy a meg nem tartott órák pótlásának igazolását. Ennek két szempont szab határt.

1. A tankerület követelései nem mentesülnek a jogállamiság, jogbiztonság normái alól. Így például a tankerületnek nincs joga olyan rövid határidőt szabni az információszolgáltatásra, hogy az ésszerűen ne legyen teljesíthető.

2. A tankerület követeléseinek teljesítése nem mehet a gyermekek, tanulók jogainak rovására. Így például a tankerület nem szabhat olyan rövid határidőt az információszolgáltatásra, hogy az csak akkor teljesíthető, ha a tanórák elmaradnak, és a pedagógusok órákon vagy napokon keresztül fénymásolnak. A gyermeknek, tanulónak ugyanis joga van ahhoz, hogy a tanórákat neki megtartsák, az intézményfenntartó feladata pedig e jogok érvényesülésének biztosítása, nem pedig akadályozása.

Aki úgy ítéli meg, hogy e két határt átlépi a tankerület vizsgálódása, érdemes elküldeni az illetékes tankerületi igazgatónak levelünket, amelyben elmagyarázzuk, hogy miért járt el jogsértően!

A vezetői megbízatás visszavonásával fenyegetés elsősorban a munkaközösség-vezetőket érintheti. Ahogy az elbocsátás, úgy a vezetői megbízás visszavonása is jogellenes, ha ennek indoka a vélemény kinyilvánítása. A véleménynyilvánítás ugyanis nem függ össze a vezetői munkavégzéssel.

Ha a leírtak ellenére vezetői megbízás visszavonására kerül sor, akkor mindenképpen írásban kell kérni a visszavonás indokolását. A vezetői megbízás visszavonását az indokok ismeretében bíróság előtt meg lehet támadni. Figyelem, erre elég rövid határidővel, a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül van csak lehetőség!

A fegyelmi eljárással vagy fegyelmi szankcióval való fenyegetés egyszerűen nélkülöz minden jogalapot. A pedagógusokkal szembeni fegyelmi eljárás intézménye 2012. július 1-jével – a Munka Törvénykönyvének egy módosítása nyomán – megszűnt. Fegyelmi felelősségre vonásra, fegyelmi szankciók alkalmazására ezért nincs jogi lehetőség!

Jogszabályi hivatokozások:

1. (Nkt. 61. § (6) bekezdés)

Egyes munkáltatóknál sztrájk esetén is kötelesek a dolgozók úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatják le teljes egészében a tevékenységüket, ugyan csökkentett mértékben, de el kell látniuk a feladataikat. Az eddig magyar bírósági gyakorlat az oktatási ágazatot is ebbe a körbe sorolja. (A nemzetközi szakmai szervezetek azonban az oktatást magát nem, legfeljebb a gyerekek felügyeletét és étkeztetését.)

Az elégséges szolgáltatás mértékét a köznevelésben 2022 májusa óta törvény rögzíti. Ez a jogszabály álláspontunk szerint túlzott mértékű elégséges szolgáltatást ír elő, amely gyakorlatilag kiüresíti a sztrájkjogot. A jogszabály tehát méltán váltott ki polgári engedetlenségi mozgalmat a sztrájkot tervező pedagógusokból.

Az elégséges szolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozásból két elemet érdemes kiemelni.

• Azok a pedagógusok, akik sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak az oktatását-nevelését végzik, gyakorlatilag nincs lehetőségük sztrájkra. A törvény alapján ugyanis ezeknél a gyerekeknél biztosítani kell a változatlan személyek által nyújtott ellátást, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást.

• A törvény nem határozza meg, hogy a minimális szolgáltatás milyen időszakra (egy napra, egy hétre, egy hónapra) vonatkozik. Ez jelentős mozgásteret ad a sztrájkolóknak! Hiszen akár azt is lehetővé teszi, hogy egy hét vagy egy hónap viszonylatában biztosítsák a tanórák törvényben meghatározott százalékát (ez jelenleg főszabályként 50%) – ne pedig egy nap viszonylatában.

Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja az intézmény biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a törvény által előírt gyerekfelügyelet és tanítás, akkor az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni azonban, hogy ilyenkor a munkavégzés idejére természetesen jár a megfelelő díjazás is! Vagyis, ha valaki kifejezte sztrájkolási szándékát, de végül mégis munkát végzett, akkor fizetésre is jogosult.

Nem! A sztrájktörvény egyértelmű abban, hogy semmiféle más retorzió (felmondás, azonnali hatályú felmondás, „fegyelmi”, vezetői megbízatás visszavonása, megalázás, diszkrimináció stb.) nem érheti azt, aki sztrájkol. A sztrájk, ha a sztrájktörvényt betartva zajlik, jogszerű tevékenység, még ha a munkáltatónak nem is tetszik és még ha a munkáltató mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a dolgozó úgy érezze, nem jár el jogszerűen.

A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.

Nem, a jogszabály ugyanis azt nem határozta meg, hogy milyen időszakra kell számítani a foglalkozások 50%-át. Nincs tehát előírva, hogy az 50%-nak egy nap viszonylatában kell teljesülnie. A sztrájk ütemezéséhez érdemes a szakszervezetek iránymutatását, javaslatait figyelembe venni.

Igen, a polgári engedetlenséget előzetesen legalább pár nappal érdemes bejelenteni az igazgatónak, hogy az ne érje készületlenül az iskolát, például tudjanak helyettesről gondoskodni. Azért is ajánlott szólni a polgári engedetlenségről, hogy később igazolható legyen, hogy a pedagógus azért nem vette fel a munkát, mert tiltakozott (vagyis a mulasztásának jó oka volt). A bejelentést e-mailben is meg lehet tenni amennyiben ez bevált kapcsolattartási mód a munkahelyi vezetéssel.

Az engedetlenkedő pedagógusnál mindenképpen maradjon egy másolat az engedetlenséget bejelentő dokumentumból, hogy tudja igazolni magát a bejelentést és azt, hogy mikor engedetlenkedett! Sajnos több esetben tapasztaltuk, hogy a bejelentett engedetlenség iskola vagy tankerület általi adminiszrációja hibás vagy torzított.

A polgári engedetlenség alatt meg nem tartott órákat érdemes a Kréta felületén (vagy az iskola más adminisztrációs rendszerében) vezetni. Arról is javasolt az intézményvezetőt tájékoztatni, ha a korábbi bejelentés ellenére lesz olyan óra, amit a pedagógus mégis megtart.

Ez a magatartás alapvetően lehet jogsértő, de a jogsértést árnyalja az, hogy erre polgári engedetlenség keretében került sor. Ha valakit a polgári engedetlenség miatt kirúgnak, akkor a kirúgás jogszerűségének megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy akár több évtizedes életpálya áll szemben pár elmaradt órával, emellett nem egyszerű mulasztásról van szó, hanem arról, hogy a pedagógus az egyetlen megmaradt tiltakozási, nyomásgyakorlási eszközt választja. Akit engedetlenkedés miatt kirúgnak, jó eséllyel léphet fel a bíróságon a munkáltatójával szemben.

Az erről szóló részletes jogi érvelést a kölcseys tanárok ügyében közzé is tette a Magyar Helsinki Bizottság, ami elérhető a következő linken: https://helsinki.hu/elerheto-a-kirugott-kolcseys-tanarok-birosagi-keresete/

A polgári engedetlenségről a részletes tájékoztatót ezen a linken lehet elolvasni.

Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani. Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás vagy a rendkívüli felmentés. Álláspontunk szerint azonban önmagában azzal, hogy egy pedagógus néhány órára vagy a nap egy részére, de akár egy teljes napra nem veszi fel a munkát, nem arányos az, hogy azonnali hatállyal kirúgják. Ha valaki mégis ezt tapasztalja, akkor érdemes a felmondást/felmentést bíróság előtt megtámadni és a szankció aránytalanságára hivatkozni. Azt is tudni kell, hogy minél egységesebb az engedetlenkedés, annál biztosabb, hogy senkinek nem fognak felmondani, hiszen egy teljes tantestület nem távolítható csak úgy el az iskolából, hiszen így nem tudna tovább folyni a tanítás.

Előfordulhat, hogy kollektív szerződés vagy maga a munkaszerződés meghatároz néhány hátrányos jogkövetkezményt (pl. extra juttatások elvonása, vagyoni hátrány stb.), amelyeket akkor lehet alkalmazni, ha a pedagógus a munkaszerződéséből eredő kötelezettségét vétkesen (vagyis szándékosan) megszegi – tehát a polgári engedetlenség esetén is. Annak érdekében, hogy mindenki tudja, mire számíthat, érdemes az intézmény kollektív szerződését és a saját munkaszerződést vagy közalkalmazotti kinevezést is átnézni. Olyan hátrányt, ami nem szerepel a kollektív vagy egyéni szerződésben, nem lehet alkalmazni!

A hátrányos jogkövetkezménnyel kapcsolatban fontos tudni két eljárási szabályt is.

1. Ha ilyen hátrányt alkalmaznak, akkor ezt a munkáltatónak írásba kell foglalnia és indokolnia kell. Amíg nincs írott nyoma, addig nem hatályos a szankció.

2. A szankcionálás jogát a kötelezettségszegéstől számított 15 napon belül lehet gyakorolni. Vagyis ha a munkáltató a polgári engedetlenkedéstől számított 15 napon belül nem teszi ezt meg, akkor utána már nem szabhat ki semmiféle hátrányos jogkövetkezményt. (Ha a munkáltató csak később szerzett tudomást arról, hogy valaki engedetlenkedett, akkor a 15 nap a tudomásszerzéstől számít. De itt is érdemes figyelni arra, hogy tudja-e igazolni a munkáltató, hogy valóban később tudta meg valakiről, hogy engedetlenkedett.)

Annak érdekében, hogy ne merüljön fel az igazolatlan távollét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt ajánlja, hogy a pedagógus ne a teljes munkaidőre tanúsítson engedetlenséget, csak a munkaidő egy részére. A pedagógus munkaidőnek kötött és kötetlen része van, az órák megtartása (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) nélkül is teljesülhet a kötetlen időben való munkavégzés, akár a polgári engedetlenség napján is.

A TASZ álláspontja szerint a pedagógus érvelhet azzal is, hogy a munkahelyén megjelent – eleget tett a rendelkezésre állási kötelezettségének, vagyis nem volt távol –, csupán a munkavégzési kötelezettségét nem teljesítette. Így az engedetlenség egyáltalán nem minősíthető igazolatlan távollétnek.

Végül azt is megjegyezzük, hogy ha a munkáltató mindezek ellenére igazolatlan távollétként könyveli el az engedetlenség időszakát, ez akkor is csupán egyetlen napnyi kiesést jelent a biztosításból. Az erre a napra eső biztosítási összeget meg kell fizetni, amely egy napra jelenleg 280 forint. Az igazolatlan távollét napja nem számít majd bele a szolgálati időbe, de itt is mindössze egyetlen napnyi rövidülést jelent.

A „rendkívüli” jelző azt jelenti, hogy a közléssel azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. Ezt akkor lehet megtenni, ha valaki a munkájával kapcsolatos lényeges kötelezettségét olyan jelentős mértékben megszegi, hogy az a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A polgári engedetlenséget a munkáltató úgy értékelte, hogy ilyen lényeges kötelezettségszegés.

A felmondás letétbe helyezése azt jelenti, hogy a pedagógus a felmondását leírja, majd egy ügyvédnek átadja azzal, hogy pontosan megszabja, az ügyvéd milyen feltétel teljesülése esetén küldheti el a felmondást a munkáltatónak. Ha a feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a nála letétbe helyezett felmondólevelet eljuttatja a munkáltatóhoz. A felmondás letétbe helyezéséről jogszabály nem rendelkezik, vagyis pusztán a letétbe helyezés lépése jogilag nem változtat az érintett helyzetén. A letétbe helyezésnek azonban van kommunikációs értéke, alkalmas lehet politikai/erkölcsi nyomásgyakorlásra. Fontos tudni, hogy ha a letétkor szabott feltétel teljesül, akkor az ügyvéd a felmondólevelet „aktiválja”, vagyis átadja a munkáltatónak. Ha tehát a pedagógus időközben meggondolja magát, az ügyvédnek mindenképpen jeleznie kell, hogy ne adja át a felmondást a munkáltatónak.

Ha egyszerre akarják a pedagógust kirúgni és akar ő is kilépni, főszabályként az fog számítani, hogy melyik dokumentumot veszi át előbb a másik fél.

Ha a pedagógus ki szeretne lépni a tankerület általi felmentés kivédése érdekében, dokumentálnia kell, hogy ő előbb adta át a lemondó nyilatkozatát, minthogy megkapta volna a felmentését. Ezért javasolt, hogy a lemondásról szóló dokumentum átadás-átvételének legyen tanúja, erről készüljön felvétel; az átadás-átvételhez lehet hívni akár ügyvédet is.

Ha a munkáltató akarja azonnal kirúgni a pedagógust, és már átadta az erre vonatkozó dokumentumot (felmondólevelet), akkor kilépni már nem lehet.

Ha a pedagógus mégis úgy dönt, hogy kilép, a kilépést érdemes személyesen átadni a tankerület képviselőjének vagy az intézményvezetőnek (mert így pontosan tisztában lehet az átvétel időpontjával és gyorsabb is, mert nem megy el idő a postai kézbesítéssel). Emellett a saját másolati példányon célszerű az átvételt igazoltatni (ezt az átvevő aláírásával és a dátummal elengedő).

Ha a gyorsaság nem szempont, akkor a lemondás postán is elküldhető. Az átadás igazolhatóságát segíti, ha a pedagógus postán, tértivevényes ajánlott levélben küldi el a kilépését.

Valószínűleg nem. A kilépés egy egyoldalú jognyilatkozat, és minden egyoldalú jognyilatkozat csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza. Ha a tanár elküldte a lemondó nyilatkozatát a munkáltatónak, akkor ezt már csak a munkáltató hozzájárulásával vonhatja vissza. Márpedig nem valószínű, hogy a munkáltató hozzájárul a visszavonáshoz.

Nem. Telefonon senki nem lehet jogszerűen kirúgni. A telefonban közölt kirúgás (felmentés) nem érvényes, csak az igazolhatóan közölt és átvett felmentés. A felmentés szabályos közlése papíralapú levélben, illetve szóban, jegyzőkönyv felvétele mellett történhet.

Ha a tankerület képviselője személyesen adja át a felmentést, minden bizonnyal jegyzőkönyvezteti a történéseket, lesznek tanúként magával hozott emberek. De a pedagógus is vihet magával tanút, akinek az adatait fel kell vetetni a jegyzőkönyvbe.

Ha a közalkalmazott pedagógus lép ki határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyából, akkor a lemondási idő 2 hónap.

Ha a pedagógust a munkáltató menti fel, de nem rendkívüli, hanem rendes felmentéssel, akkor a jogviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik, az alábbiak szerint:

Rendkívüli felmentés, illetve azonnali hatályú felmondás esetén a közlés időpontjában megszűnik a jogviszony, nincs felmentési, illetve felmondási idő.

Ez elsősorban attól függ, hogy a kirúgásban mentesítenek-e a munkavégzés alól. Az ott meghatározott időtartamban mehet be, legkésőbb a felmentési/felmondási idő utolsó napján.

Miután lejárt a felmentési/felmondási idő vagy mentesítették a munkavégzés alól a tanárt, úgy kell rá tekinteni, mint a „külsős” látogatókra és a látogatókra vonatkozó szabályok lesznek rá is irányadók. Ez akkor is igaz, ha a felmentésben semmi nem szerepel a kérdésről. Általában a házirend vagy iskolai szabályzat rendezi, hogy nem iskolai polgárok hogyan léphetnek be, illetve lehetnek jelen az iskola épületében. A felmentett tanárt, ugyanúgy, ahogy egy látogatót, jogszerűen felszólíthatják, hogy hagyja el az épületet.

Kirúgás esetén az iskola kijelöl valakit, akinek át kell adni a tanítással kapcsolatos minden iratot. Ennek eleget kell tenni, akkor is, ha a kijelölt személy nem szaktanár.

Rendkívüli felmentés esetén semmilyen különleges védelmet nem élveznek. Egy esetleges per szempontjából viszont jó tudni, hogy hogyan alakulnak a rendes felmentés szabályai. A közalkalmazott pedagógust nem menthetik fel a várandósság, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. Ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig csak különösen indokolt esetben menthető fel.

Ha a tanárokat azonos intézményből vagy azonos tankerülettől (munkáltatótól), nagyjából azonos időben és azonos indokokkal rúgták ki, valószínűleg van lehetőség közösen perelni. Ezt igazolja, hogy a kölcseys tanárok közös keresetét is befogadta a bíróság A kérdést azonban mindig esetről esetre kell vizsgálni.

A pedagógus kérheti, hogy

• állapítsák meg, hogy jogellenesen rúgták ki, továbbá azt, hogy

• a tankerület viselje a jogellenes felmentés minden anyagi jellegű következményét: fizessék ki a kiesett jövedelmet és/vagy végkielégítést.

Egyes esetekben azt is kérheti, hogy helyezzék vissza korábbi állásába.

Ha valaki a felmentést követően elhelyezkedik, akkor a felmentési időre járó bérre és a végkielégítésre jogosult, ha pedig nem helyezkedik el, akkor legfeljebb a 12 havi elmaradt munkabérre és a végkielégítésre.

A visszahelyezést kivételes esetben lehet kérni (például akkor, ha a kirúgás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött). A feltételek fennállását érdemes jogásszal egyeztetni.

A jogi szempontokon kívül minden ügy egyedi értékelésén múlik, hogy érdemes-e kérni a visszahelyezést. Ehhez a következő támpontokat érdemes figyelembe venni.

A per hosszú ideig elhúzódhat, mire a pedagógust visszahelyeznék a per végén, ki tudja, milyen állapotok lesznek az iskolában; kérdés, hogy kívánna-e a tanár abban az iskolában dolgozni, amivé addigra a munkahelye válik.

Anyagi szempontból fontos, hogy akinek visszahelyezést ítél a bíróság, az nem kap más anyagi jóvátételt, csak a visszahelyezésig elmaradt illetményét (vagyis nem kérheti a végkielégítés és a felmentési időre járó bér összegét). Előfordulhat, hogy a pedagógust visszahelyezik, de az intézmény ezután olyan helyzetet teremt, hogy a pedagógus végül inkább maga lép ki. Ebben az esetben anyagilag mindenképpen jobban járt volna, ha nem a visszahelyezést kéri, hanem az anyagi jóvátételt.

Mindezekre tekintettel általában szerencsésebb, ha a pedagógus nem kéri a visszahelyezését. Ehelyett élhet azzal a lehetőséggel, hogy a kirúgása után a pertől függetlenül újra pályázik egy tanári állásra az intézményben. Ez jogilag lehetséges, attól, hogy egyszer kirúgták, még felvehetik újra. Összességében ezeket a kérdéseket érdemes jogásszal végiggondolni.

A tapasztalatok szerint a munkaügyi bíróságok szakmai alapon döntenek. A kölcseys tanárok képviseletét ellátó ügyvédek praxisában az elmúlt években legalább fél tucat olyan állami szervvel, szereplővel szemben indított per említhető, amely politikailag is érzékeny volt, és amelyekben a bíróságok a munkavállalónak adtak igazat jogerősen. Ez a független igazságszolgáltatás egyértelmű bizonyítéka akkor is, ha a bíróságok függetlensége elleni támadás kétségtelenül folyamatos.

A felperesnek egyszer biztosan meg kell jelenni a tárgyaláson, erre akkor kerül sor, amikor a bíró minden felperest külön-külön meghallgat. Ezt követően tárgyalásokra járni nem szükséges (de lehet), mert innentől elegendő az ügyvéd jelenléte. Amennyiben a bíró későbbi tárgyalásokon is igényli a fél személyes jelenlétét, akkor azt az első tárgyaláson jelezni fogja.

Mivel a tárgyalások főszabályként nyilvánosak, a tárgyalóteremben közönség is jelen lehet. Minél magasabb bírósági fokon zajlik a per, annál inkább jellemző, hogy csak az ügyvédek vannak jelen a tárgyaláson. Ha mégis szükség van a pedagógus részvételére, akkor erre az ügyvédek felkészítik azt, aki ezt szeretné.

Elöljáróban legfontosabb azt leszögezni, hogy ha egy adott napon a pedagógus akár csak egyetlen órán keresztül is munkát végez, akkor arra a napra biztosítottnak minősül. Ez akkor is így van, ha ezen az adott napon az összes többi munkaórájában engedetlenkedik vagy sztrájkol.

Az egész napos sztrájk tekintetében nem egyértelmű a jogszabály (részletesen lásd a következő rész alatt, a „Szünetel-e a társadalombiztosítás (TB) a sztrájk idejére?” kérdésnél), de itt is lehet érvelni amellett, hogy a sztrájkoló biztosítottnak minősül.

Az egész napos polgári engedetlenség esetében (ha adott napon a pedagógus egyáltalán nem végez munkát, hanem végig polgári engedetlenkedik, és erre a napra egyáltalán nem számfejtettek bért), akkor biztos, hogy erre a napra szünetel a TB-jogviszonya.

A szünetelés ideje alatt nem jár orvosi ellátás, és erre az időre a pedagógust járulékfizetési kötelezettség terheli.

A nyugdíjban részesülő tanárok a biztosítási jogviszony megszűnése esetén a nyugellátásuk alapján vehetik igénybe térítésmentesen az orvosi ellátást. Fontos figyelni rá azonban, hogy itt nem elegendő a nyugellátás megállapítása, ennek tényleges folyósítására van szükség. Vagyis ténylegesen meg is kell kapni a nyugdíjat ahhoz, hogy járjon az ingyenes orvosi ellátás.

A 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig tartó átmeneti időszakban a tanárok nyugdíjuk folyósítása mellett taníthatnak a nyugdíj szüneteltetési szabályok felfüggesztése miatt. Az, akinek e szabály szerint ténylegesen nyugdíjat folyósítanak, de közben kilép vagy kirúgják, a nyugdíjfolyósítás miatt ingyen jut orvosi ellátáshoz.

Igen. Abban az esetben, ha a pedagógus

• hozzátartozói nyugdíjat kap (ez lehet özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj),

• megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás),

• fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül,

akkor biztosítottnak is minősül, tehát jár neki az orvosi ellátás.

Az is biztosított, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanuló nagykorú magyar állampolgár.

Végül az is, aki megváltozott munkaképességű és aki részére ellátást ugyan nem folyósítanak, de van hatósági igazolása arról, hogy munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri az 50%-ot, vagy az egészségkárosodása eléri a 40%-ot.

Természetesen igen. Nem igaz, hogy a rendkívüli felmentéssel elküldött tanárok a továbbiakban (akárhány évre) el lennének tiltva az állami intézményekben való elhelyezkedéstől. Akár ugyanabban az intézményben is foglalkoztathatók már egy nappal a felmentésüket követően is. Ha valaki ilyen tilalomra hivatkozik, az puszta fenyegetés, nyomásgyakorlás és joggal való visszaélés.

A pedagógusok engedetlenségét és egy jogszerű sztrájk alatti elégséges szolgáltatás megszervezését segítheti, de emellett önálló tiltakozásként is felfogható, ha a szülő az engedetlenség vagy a sztrájk idejére nem küldi iskolába a gyerekét.

A gyerek hiányzása ilyenkor több módon is igazolható. Az iskola házirendje határozza meg, hogy a gyerek mulasztását hogyan kell igazolni. A házirend általában lehetőséget biztosít arra, hogy a szülő meghatározott számú nap távollétet „automatikusan” – vagyis külön kérelem nélkül – igazoljon a gyereknek. Ez évtizedek óta hagyományosan három nap, újabban néhány intézményben öt nap – holott nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy pontosan hány nap lehet. Azokban az iskolákban, ahol a napok száma kevesebb, lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület módosítsa a házirendet és több nap automatikus igazolását tegye lehetővé a szülő számára.

Ha nincs már a szülő által automatikusan igazolható nap, akkor a szülő – ismét csak az iskola házirendjében megszabott módon – kérhet engedélyt a további távolmaradásra. Az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon). A kérelemről általában az intézményvezető dönt. Az iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen, hogy milyen okok esetén igazolható a távolmaradás, ezt a házirend szabályozza. Nem csak a családi okok miatti hiányzás lehet jogszerű, hanem bármely, házirend által elfogadott indok alapján is.

Az igazolható napok száma természetesen nem veszélyeztetheti a gyerek oktatáshoz való jogának érvényesülését és a tankötelezettség teljesítését, ám néhány nap hiányzás még nem jelent ilyen mértékű mulasztást.

A nagykorú (azaz 18. életévét betöltött) gyermek a mulasztásról – iskolától való távolmaradásról – és az igazolási kérelemről is saját maga dönthet. Magának kell engedélyt kérnie a távolmaradásra, ha ezen a módon támogatni kívánja a köznevelés elleni tiltakozást.

Ha nincs óra, nincs mulasztás sem, ezért ezeket nem kell igazolnia a szülőnek. Ha viszont a diákok tanítás alatt tüntetnek, a szülőnek kell igazolnia a hiányzást, különben az igazolatlan órának minősül. A szülőnek az igazolási lehetőségei is ugyanúgy alakulnak.

• A szülő felhasználhatja a házirend szerinti igazolási lehetőségét (a házirend határozza meg, hány napnyi mulasztást igazolhat a szülő) a sztrájkkal érintett napokra is. Nem szabályos, ha a vezető úgy dönt, hogy a szülői igazolási lehetőséget a sztrájk napjaira „nem lehet felhasználni”.

• Ha már elfogytak a szülő által igazolható napok, akkor a házirend az irányadó, a szülőnek kérelmezni kell, hogy az iskola igazolja a mulasztást. A házirendek általában az osztályfőnök vagy az iskola vezetője hatáskörébe helyezik a kérelemről való döntést. A házirendek sokszor azt is megjelölik, hogy milyen indokok esetén adható hely a kérelemnek. Ezek az indokok a sztrájk napjain ugyanúgy irányadók, mint máskor. Nem lehet arra hivatkozni, hogy ezeket most „nem lehet figyelembe venni”. Arra sem lehet hivatkozni, hogy igazolási kérelmet a sztrájk idején nem lehet benyújtani.

• Ha az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, akkor az iskolának a gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell. A hatóság ilyenkor intézkedési tervet készít arról, hogy hogyan lesz biztosítva a gyermek iskolalátogatása a továbbiakban. Ha pedig a 30, vagy az 50 órát is eléri az igazolatlanok száma, további jogi lépésekre is sor kerül, például megvonhatják a családi pótlékot.

A diákok által szervezett ülősztrájk sajátos véleménynyilvánítás, tiltakozás, valójában egyfajta polgári engedetlenség, hiszen a diákok nem tesznek eleget a tankötelezettségüknek. Erről részletesen ide kattintva olvashatsz: tasz.hu/tiltakozz/ulosztrajk

Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Alkotmányos jog egy tüntetésen szabadon kifejezni véleményünket. Ezt a jogot kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden más típusú tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha egy diák mégis elmegy egy tüntetésre. Akinek az oktatási jogai sérültek, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordulhat, a rendőrség által elkövetett jogsértés esetén panaszeljárást lehet kezdeményezni és az Alapvető Jogok Biztosához is lehet fordulni. Szükség esetén segítséget nyújt a jogsegélyszolgálatunk!

A diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában tiltakozási akciókat szervezzenek. A házirend megtilthat bizonyos magatartásokat, de valószínű, hogy az iskolai tiltakozás nem tartozik ezek közé.

Az iskolai akciók gyakran járnak azzal, hogy a tanuló hiányzik az óráról. Ezzel kapcsolatban külön tájékoztatót készítettünk, amelyben szerepel, hogy a különböző korú tanulók esetében milyen következményei lehetnek az óráról való hiányzásnak.

Az iskolai ülősztrájról szóló anyagukat, itt olvashatod.