Per a gyülekezési törvény tanulmányért

Mint ismeretes, a kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény vizsgálatára eredetileg három neves alkotmányjogászt kért fel, akiknek a jelentése decemberre elkészült. A TASZ ekkor kérte a tanulmány nyilvánosságra hozatalát, de Gyurcsány Ferenc azt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az a Kormány döntése megalapozását szolgálja és az „abban foglaltak széleskörű társadalmi egyeztetése még idő előtti”.

Sajtóhírek szerint januárra már a gyülekezési törvény módosításának koncepciója is megszületett a jelentés alapján, azonban mindezidáig sem a jelentést, sem a koncepciót nem hozták nyilvánosságra. A TASZ ezért döntött úgy, hogy perre viszi az ügyet, hogy a bíróság soron kívüli eljárásban döntsön arról, valóban el lehet-e zárni a nyilvánosságtól a gyülekezési szabadságot szabályozó törvény módosításának a terveit. A perben a keresetet a TASZ 2007. február 6-án nyújtotta be a Fővárosi Bíróságon.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

Ma lép hatályba a lobbitörvény

A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.

Nyílt levél a kormányhoz és parlamenti képviselőkhöz

21 hazai társadalmi szervezet fordult a Kormányhoz és az illetékes parlamenti képviselőkhöz a 47 tagállamból álló Európa Tanács (ET) készülő információszabadság-egyezménye kapcsán. Az ET, melynek Magyarország is tagja, elsőként a világon nemzetközi egyezményben kívánja rögzíteni a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabályait.