Pert nyertünk a Médiatanács-RTL KLUB-TV2 trojka ellen

A Kreativ újságírója, Csuday Gábor és a TASZ munkatársa közérdekű adatigényléssel kérte az állam kizárólagos tulajdonát képző frekvenciák használatára irányuló hatósági szerződéseket a Médiatanácstól. A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett elsőfokú ítélete értelmében a megállapodások mindenki számára megismerhetőek.

A nemzeti vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartozik. A nemzeti vagyonnak ezt az elemét a Médiatanács pályáztatási eljárás keretében hasznosítja, és a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ezért fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. (2012. július 9-én éjfélkor jártak le az RTL Klub és a Tv2 1997-es frekvenciapályázaton elnyert  szerződései, amelyeket az ORTT 2005-ben vitatott körülmények között hosszabbított meg. Nemcsak a koncessziók meghosszabbítása volt problematikus, de maga az 1997-es pályázat is botrányos volt, miután jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy az RTL Klub pályázatát az ORTT-nek ki kellett volna zárnia. A témáról bővebben itt olvashat.)

A per eredetileg kizárólag a Médiatanács ellen indult, azonban a két érdekelt televíziós társaság beavatkozóként részt vett az eljárásban az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében.

Az alperesi oldal álláspontja szerint a szerződések nyilvánosságra kerülésével üzleti titkot sérülnének. A médiaszolgáltatási díj és egyéb vállalások (pl. műsorszerkezet, híradásra szánt minimális idő, vételkörzet, stb.) a televíziós társaságok pénzügyi, gazdasági és piaci helyzetét alapvetően befolyásoló információk. Különösen meglepő nyilatkozat volt a Médiatanács részéről, amely szerint osztja a televíziós társaságok azon nézetét, hogy a frekvencia nem tartozik az állami vagyon körébe. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen alapon gazdálkodik ezekkel. (A tárgyalási jegyzőkönyvek itt tekinthetőek meg: jk1; jk2.) 

Dr. Ocskó Eszter tanácselnök a felperesi érveléssel összhangban megállapította, hogy nemzeti vagyon hasznosítása körében nem lehetséges üzleti titok védelmére hivatkozni, hiszen közpénzzel és közvagyonnal kapcsolatos adatok nyilvánossága képezték a per tárgyát.

„A TASZ szerint laikus állampolgár számára sem kérdéses, hogy a milliárdos nagyságrendű költségvetési bevételt jelentő frekvenciák hasznosításáról szóló  szerződések mindenki számára megismerhető dokumentumok. Reméljük, hogy a jogilag teljesen egyértelmű ítéletet a Médiatanács tudomásul veszi, és eleget tesz a Törvényszék döntésének. Egy esetleges fellebbezés kizárólag az időhúzást szolgálja.”  - mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.  

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Obamával kollaborál a TASZ!

Barack Obama amerikai elnök által kezdeményezett Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzati Együttműködés) célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megteremtése. A TASZ és a K-Monitor elkészítette Magyarország vállalásaira vonatkozó javaslatokat.

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.