Pert nyertünk a Médiatanács-RTL KLUB-TV2 trojka ellen

A Kreativ újságírója, Csuday Gábor és a TASZ munkatársa közérdekű adatigényléssel kérte az állam kizárólagos tulajdonát képző frekvenciák használatára irányuló hatósági szerződéseket a Médiatanácstól. A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett elsőfokú ítélete értelmében a megállapodások mindenki számára megismerhetőek.

A nemzeti vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartozik. A nemzeti vagyonnak ezt az elemét a Médiatanács pályáztatási eljárás keretében hasznosítja, és a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ezért fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. (2012. július 9-én éjfélkor jártak le az RTL Klub és a Tv2 1997-es frekvenciapályázaton elnyert  szerződései, amelyeket az ORTT 2005-ben vitatott körülmények között hosszabbított meg. Nemcsak a koncessziók meghosszabbítása volt problematikus, de maga az 1997-es pályázat is botrányos volt, miután jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy az RTL Klub pályázatát az ORTT-nek ki kellett volna zárnia. A témáról bővebben itt olvashat.)

A per eredetileg kizárólag a Médiatanács ellen indult, azonban a két érdekelt televíziós társaság beavatkozóként részt vett az eljárásban az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében.

Az alperesi oldal álláspontja szerint a szerződések nyilvánosságra kerülésével üzleti titkot sérülnének. A médiaszolgáltatási díj és egyéb vállalások (pl. műsorszerkezet, híradásra szánt minimális idő, vételkörzet, stb.) a televíziós társaságok pénzügyi, gazdasági és piaci helyzetét alapvetően befolyásoló információk. Különösen meglepő nyilatkozat volt a Médiatanács részéről, amely szerint osztja a televíziós társaságok azon nézetét, hogy a frekvencia nem tartozik az állami vagyon körébe. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen alapon gazdálkodik ezekkel. (A tárgyalási jegyzőkönyvek itt tekinthetőek meg: jk1; jk2.) 

Dr. Ocskó Eszter tanácselnök a felperesi érveléssel összhangban megállapította, hogy nemzeti vagyon hasznosítása körében nem lehetséges üzleti titok védelmére hivatkozni, hiszen közpénzzel és közvagyonnal kapcsolatos adatok nyilvánossága képezték a per tárgyát.

„A TASZ szerint laikus állampolgár számára sem kérdéses, hogy a milliárdos nagyságrendű költségvetési bevételt jelentő frekvenciák hasznosításáról szóló  szerződések mindenki számára megismerhető dokumentumok. Reméljük, hogy a jogilag teljesen egyértelmű ítéletet a Médiatanács tudomásul veszi, és eleget tesz a Törvényszék döntésének. Egy esetleges fellebbezés kizárólag az időhúzást szolgálja.”  - mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.  

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.