Strasbourgban is bepereltük a magyar államot a minket megbélyegző törvény miatt

Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg, a civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt. Mától nyilvános a beadványunk.

Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt, amellyel kapcsolatban 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.

A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével.

Az indítványozók: Amnesty International Magyarország, Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Igazgyöngy Alapítvány, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyar Helsinki Bizottság, Magyarországi Európa Társaság, Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért.

Az indítványozók számára ingyenes jogi képviseletet a Matrix Chambers nevű nemzetközi ügyvédi iroda nyújt az eljárásban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyert az Index újságírója Gubcsi Lajos ellen

Gubcsi Lajos a vádlottak padjára ültette az Index újságíróját, Spirk Józsefet. A Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye, a Zrínyi Média Kft. időközben távozott ügyvezetője rágalmazás vétségével vádolta az újságírót. A bíróság megállapította, hogy a cikkben szereplő állítások megalapozottak, így az újságírót bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet jogerős.

Az alkotmányozási folyamat hibái miatt elfogadhatatlan az új alkotmány

A TASZ, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.

A TASZ álláspontja az állami cégvezetők fizetésének közzétételét előíró rendeletről

A közelmúlt végkielégítési botrányai miatt a Kormány elrendelte, hogy minden állami vagy önkormányzati cég vezető beosztású alkalmazottjának a fizetésével kapcsolatos adatai az Interneten megtalálhatóak legyenek. A TASZ jogászai által kialakított jogértelmezés ihlette rendeletet alapvetően pozitív fejlemény, azonban álláspontunkban szeretnénk rávilágítani néhány hiányosságra. A TASZ álláspontját itt elolvashatja!