Strasbourgban is bepereltük a magyar államot a minket megbélyegző törvény miatt

Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg, a civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt. Mától nyilvános a beadványunk.

Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt, amellyel kapcsolatban 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.

A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével.

Az indítványozók: Amnesty International Magyarország, Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Igazgyöngy Alapítvány, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyar Helsinki Bizottság, Magyarországi Európa Társaság, Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért.

Az indítványozók számára ingyenes jogi képviseletet a Matrix Chambers nevű nemzetközi ügyvédi iroda nyújt az eljárásban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az AB szerint alkotmányos, hogy egyes állampolgárok egyenlőbbek másoknál

Pártvonalakon átívelő egységben támadta meg az ellenzék az Alkotmánybíróságon (AB) a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, a választópolgárok és a jelöltek jogait egyaránt sértő átalakítását. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az ellenzék által kifogásolt új választási szabályozás ellentétes az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt. Az AB saját korábbi határozatai ellenében mégis úgy döntött: nem semmisíti meg a választópolgárok egyenlőségét semmibe vevő választási rendszert. A TASZ szerint Budapest Fővárosi Közgyűlése ezután nem tekinthető az alkotmányos demokratikus döntéshozatal intézményének.

Civil szervezeti hálózatot épít a TASZ


Jogvédő és ügyképviseleti munkánk során felhalmozott tapasztalatunkat szeretnénk megosztani több civil szervezettel, azért hogy ezzel az eszköztárral segítsük a civil szféra megerősödését. A tevékenységet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozza.

Nem sértette meg a Hír TV jóhírnevét a TASZ

A Fővárosi Törvényszék május 23-án elutasította a Hír TV keresetét, amelyet a csatorna a Társaság a Szabadságjogokért és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, Farkas Lilla ellen indított. A bíróság I. fokú, nem jogerős ítélete szerint az alperesek szólásszabadságukkal éltek, amikor a Hír TV Gyöngyöspatáról szóló, az iskolai szegregációt tagadó műsorát bírálták.