Szabad a Pride, a bíróság helyre tette a rendőrséget!
A Fővárosi Törvényszék mai végzésével felülbírálta és hatályon kívül helyezte a Budapest Rendőr-főkapitányának a Meleg Méltóság Menetét (MMM) megtiltó határozatát. Ahogyan tavaly, úgy idén sem sikerült a terv: a bíróság nem dőlt be a rendőrség 13 oldalnyi érvelésének, hanem a rendezvény bejelentőjének és az őt képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjének adott igazat. A bírósági végzés kimondja, hogy a MMM-et meg lehet tartani a bejelentett útvonalon, nem áll fenn ugyanis olyan indok, ami a törvény szerint annak rendőrségi tilalmát megalapozná.
A rendőrség hiába hivatkozott arra, hogy az 1500 résztvevőre tervezett rendezvény megtartása Budapest belvárosának forgalmát megnehezítené, azt nem sikerült bizonyítania, hogy el is lehetetlenítené – márpedig a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 8. § (1) bekezdése alapján csak abban az esetben tilthatta volna meg a rendezvényt, ha a „közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. A bíróság megállapította, hogy a rendőrség határozata „részben a közlekedés elnehezülését (tömegközlekedés és gépjárművel történő közlekedés lassulása), de nem ellehetetlenülést igazoló általános hivatkozásokat, valamint a Gytv. 8.§ (1) bekezdésében megfogalmazott tiltó ok szempontjából nem releváns megállapításokat (turisztikai látványosságok megközelíthetősége, trolibuszok helyett dízel üzemű buszok használata) tartalmaz”. A rendőrség esetleges közterület lezárásokra, várható rendezvényekre, nem pontosan meghatározott területekre, valamint konkrétumokat nélkülöző, jövőbeli, bizonytalan feltételezésekre, végül általános forgalmi adatokra hivatkozott. Mindez a rendezvény tiltására nem adhat alapot.
A bíróság ismét leszögezi, hogy tévesen értelmezte a rendőrség a saját szerepét is: a rendőrségnek nem feladata összemérni a gyülekezéshez való joggal mások mozgási szabadsághoz való jogát, sem a közlekedés rendjéhez fűződő közérdeket, mert a konkuráló jogok és érdekek közti mérlegelést a jogalkotó már lefolytatta. A tiltási okokat a törvény kimerítően felsorolja, további mérlegelést a rendőrség nem folytathat.
A bíróság szerint a rendezvény „vélelmezhető” ellenzőinek és a rendezvény résztvevőinek szóbeli konfrontációjára való utalás elfogadhatatlan feltételezés – ilyen alapon a rendőrség a bekiabálások veszélye miatt betilthatna egy rendezvényt, holott az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint éppen hogy gondoskodnia kell a gyülekezési jog biztosításáról.
A bíróság számos ügyben értelmezte már a közlekedéssel kapcsolatos tiltási okot és ezért most kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrséggel szemben „feltétlen az a társadalmi elvárás, hogy határozatai során jogszerűen és a bírósági döntéseket, iránymutatásokat mindenek felett szem előtt tartva járjon el és azokat érvényre juttassa.”
„Örömteli hír, hogy a bíróság továbbra is kiáll a mindenkit megillető szabad gyülekezéshez való jog mellett, és gátat szab a rendőrség önkényes és diszkriminatív jogértelmezésének. A rendőrség eljárása a Pride kapcsán felháborító, mind a tavalyi melegfelvonulással kapcsolatos hasonló fiaskó, mind pedig a neki tetsző rendezvényekhez való hozzáállása fényében.” – mondta el Fazekas Tamás, a TASZ ügyvédje.