TASZ álláspont gyűlölet-bűncselekményekről

Részletes szakmai anyagunkban a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása során felmerülő kérdésekkel foglalkozunk. Az anyagot megküldjük a jogalkalmazó szerveknek annak érdekében, hogy segítsük a hatékony fellépést a gyűlölet-bűncslekeményekkel szemben.

A gyűlölet-bűncslekeménnyekkel kapcsolatos részletkérdések a szakmán belül komoly vitákat generáltak az utóbbi években nemzetközi szinten is, hazai szinten pedig még az egymással szorosan együttműködő emberi jogi szervezetek sem értenek minden részletkérdésben egyet.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a gyűlölet-bűncselekményeknek leginkább kitett csoportok a romák, az LMBTQ csoportok tagjai, a menekültek, a bevándorlók és a zsidók. Egyre több esetben hallani hajléktalanok elleni erőszakos cselekményekről is. A jogalkalmazásban hazánkban problémák mutatkoznak: a sérülékeny kisebbségek elleni gyűlölet-bűncselekmények elkövetőit gyakran egyáltalán nem, vagy nem gyűlölet-bűncselekményért vonják felelősségre. Ezt tetézi, hogy ugyanakkor roma elkövetőkkel szemben a magyarellenes gyűlölet-bűncselekmények vádja egyre gyakrabban merül fel, még olyan esetekben is, amikor az ügy körülményeiből következően egyértelműen nem a magyarsággal szembeni előítélet, lenézés, intolerancia motiválta az elkövetőket. Ezek az eljárások feltűnő hatékonysággal és gyorsasággal indulnak és zajlanak a romákkal szemben elkövetett rasszista bűncselekmények ügyeihez képest. A TASZ célja, hogy a jogalkalmazás ezen a téren hatékony és a kettős mércétől mentes legyen. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy álláspontunkat - a szakma szintjén is különféleképpen értelmezett kérdések tekintetében - röviden összegezzük és nyilvánosságra hozzuk.

Sem az akadémiai körökben, sem a jogalkotás illetve jogalkalmazás szintjén – sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban - nincs egyetértés az alábbi fő kérdésekben, amelyekkel tehát a részletes anyagunk foglalkozik.

  • Mit jelent az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen indítéka kell legyen az elkövetőnek ahhoz, hogy gyűlölet-bűncselekményt kövessen el? Elég ehhez, hogy az elkövető az áldozatot valamely védett csoporthoz tartozása miatt választotta ki anélkül, hogy a csoporttal szemben lenéző, előítéletes vagy gyűlölködő volna? Vagy utóbbi erősen negatív beállítottság, mint a cselekmény indítéka szükséges a bűncselekmény ilyenként minősítéséhez? (Diszkriminatív kiválasztási modell versus ellenségesség-modell.)
  • A tényállás elkövetéséhez szükséges indítéknak kizárólagosnak kell lennie, vagy ún. vegyes motívummal is elkövethető gyűlölet-bűncselekmény?
  • Kiket védjenek a gyűlölet-bűncselekmény tényállások? Csak az elnyomott, diszkriminált, jellemzően számszerű kisebbségben lévő csoportok tagjait, vagy ugyanazon csoportképző tulajdonság (pl. etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, szexuális orientáció) alapján létező, az adott társadalomban nem elnyomott, nem diszkriminált, tipikusan többségi csoportokat is? (Kisebbségvédő versus identitásvédő funkció.)
  • Akármelyik funkciót fogadja is el a jogalkotó, mely csoportokat vonja be a védelem körébe? Csak a klasszikusan védett tulajdonságok (nemzeti, etnikai, faji, vallási hovatartozás; szexuális orientáció, nemi identitás) szerinti csoportokat, vagy terjessze ki további tulajdonságok (pl. vagyoni helyzet, életkor, egészségi állapot) szerint képződő csoportokra, netán bármely társadalmi csoportot illesse meg a kiemelt büntetőjogi védelem (ld. a hatályos magyar szabályozást)?

A részletes TASZ álláspontot itt ovashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Aránytalanul alkalmazott erőszakot a rendőrség Hatvanban

Bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrségnek fel kell lépnie, az intézkedés jogszerű lefolytatása rendőrszakmai kérdés. Ha viszont az állam erőszakmonopóliumát gyakorló rendőrség embereket bántalmaz, az emberi jogi kérdés – a Társaság a Szabadságjogokért azt várja az ügyészségtől, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a múlt héten csütörtökön Hatvanban történtek ügyében.

Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.

A bíróság megtette dolgát, az állam még tétlenkedik

A Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, az Amnesty International Magyarország, az Európai Roma Jogok Központja és a Magyar Helsinki Bizottság üdvözlik, hogy a tegnapi napon a Budapest Környéki Bíróságon a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát és ennek megfelelően minősítette az elkövetett cselekményeket.