TASZ-vélemény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló T/10831. törvényjavaslatról

Az MSZP néhány parlamenti képviselője törvényjavaslatot terjesztett be a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működését célzó javaslatokkal (T/10831. számú törvényjavaslat elérhető az Országgyűlés honlapján).

 

A Javaslat törvényi szintre emelné a 175/2009. (VIII.29.) Korm. rendeletet, amely az állami és önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek és egyéb, bizonytalanul körülhatárolt munkavállalóinak fizetésével, illetve más járandóságaival kapcsolatos személyes adatok proaktív közzétételét rendelte el. Jelen javaslat azonban ennél tovább megy, és maximalizálná az állami tulajdonú cégekben az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, továbbá fizetési plafont is bevezetne.

 

A TASZ szerint megnyugtató, hogy a fizetések, mint személyes adatok nyilvánosságra hozatalát törvény rendezné rendeleti szintű szabályozás helyett. Több olyan pont található azonban a Javaslatban, amely álláspontunk szerint nem biztosít megfelelő egyensúlyt a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos jogok között.

 

Alapvetően egyetértünk azzal, hogy személyes adatok bizonyos köre olyan szorosan kapcsolódik közfeladat ellátásához, hogy az közérdekből nyilvános adatnak minősül. Azonban fontos látni, hogy a javadalmazások – amelyek vitathatatlanul személyes adatok – a közpénzek elköltésének csak egy kis szeletét jelentik. Mindenképpen érdemes ebben az irányban is proaktív közzétételi szabályokat alkotni bizonyos keretek között. Ugyanakkor, a Javaslatban szereplő fizetési plafon bevezetése (mely szerencsétlen esetben arra is alkalmas lehet, hogy a felkészült szakembereket riasszon el a megbízásoktól) helyett a TASZ álláspontja szerint sokkal fontosabb lenne, hogy a cégek tényleges tevékenységével kapcsolatos információk is egyszerűen, jogviták nélkül hozzáférhetőek lennének. Ezért javasoljuk, hogy a szabályozás térjen ki az állami tulajdonú cégek által kötött szerződések közzétételére is, értékhatártól függetlenül. 

 

A 2.§-hoz

 

Az Adatvédelmi Biztos a fizetések nyilvánosságát előíró 175/2009 (VIII.29.) Korm. rendelet kapcsán rámutatott arra, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy milyen munkakört betöltő munkavállalókat érint a szabályozás. A Rendelet értelmében „tartósan egyes munkavállalók tevékenységét” irányító személyek adatait kell a világhálón feltüntetni. Ehhez képest pontosítást jelent a jelenlegi Javaslat, amely a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalók, továbbá önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók körét határozza meg. A TASZ álláspontja szerint ez utóbbi kategória, nevezetesen a „munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállaló” továbbra is bizonytalan elem – annak ellenére, hogy a Javaslat példaként megemlíti, hogy ilyen munkakörnek minősül „különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési jogkört tartalmaz.”

Véleményünk szerint ezért a személyes adatok védelme érdekében a következőképpen lehet finomítani a javasolt szabályokon. A Javaslat által érintett adatalanyi kört két felé lehet választani a könnyen meghatározható felsővezetők, illetve a nehezebben beazonosítható középvezetők csoportjára. (Az első csoportba tartozónak tekintjük az önálló cégjegyzési, illetve bankszámla feletti rendelkezési joggal rendelkező személyeket is.) Célszerű lenne, ha csupán az első csoportba tartozó munkavállalók, illetve egyéb jogviszony alapján munkát végző személyek esetében lenne kötelező a név közzététele az egyéb járandósággal kapcsolatos adatok mellett. A második, nehezebben körülhatárolható személyek esetében javasoljuk, hogy a személy nevét ne kelljen feltüntetni az internetes oldalon, hanem elegendőnek látjuk kizárólag a tisztség, illetve munkakör és az ehhez köthető javadalmazásról szóló információk közzétételét. Ez a megoldás nem jelenti, hogy a közzétett információ ne lenne hozzárendelhető egy beazonosítható személyhez, azonban ehhez további lépéseket kellene tennie az érdeklődőnek. Álláspontunk szerint ezzel a megoldással egyrészt biztosítható lenne, hogy az arra jogosultak beazonosíthassák, hogy kik a közpénzek esetlegesen túlzó elköltésének kedvezményezettjei, másrészt a „normál” fizetéssel rendelkező, ám a közfeladat ellátásához csak gyenge szálakkal köthető személyek nehezebben legyenek azonosíthatóak. 

 

2.§ (3) bekezdés

 

E bekezdés értelmében az adatok közzétételéért, hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság vezetője felel. Bár a Javaslat egyértelműen nem mondja ki azt, hogy a korábbi rendeleti szabályozást követi, miszerint a gazdasági társaság a saját honlapján köteles nyilvánosságra hozni az adatokat, a (3) bekezdésből számunkra ez következik. A TASZ álláspontja szerint ez a szabályozás korrekcióra szorul célszerűségi szempontok miatt. Nyilvánvaló, hogy egy állami nagyvállalat működtet saját honlapot, azonban egy kisebb önkormányzat betéti társasága nem biztos, hogy rendelkezik saját maga által kezelt internetes oldallal. A Javaslat szabályozása következtében ezért a kevés közpénzből is gazdálkodó cégek kénytelenek lesznek honlapot üzemeltetni. Ennél lényegesebben egyszerűbb lenne a tulajdonos állami vagy önkormányzati szervet kötelezni arra, hogy a saját honlapjára tegye fel az adatokat. Ez azért is célszerű megoldás, mert így egyszerűen hozzáférhetőek lesznek az információk, hiszen minden, az adott állami vagy önkormányzati érdekeltségbe tartozó céggel kapcsolatos információ egy helyen megtalálható lenne. Az állampolgárok könnyebben tudnának képet alkotni arról, hogy egyes állami szervek mennyire bánnak pazarlóan az erőforrásaikkal. A TASZ által javasolt adatbázisok alkalmasak lehetnek a jövőben további közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok tárolására is: itt lehetne tárolni például a közpénzzel gazdálkodó cégek által kötött szerződéseket. Ezzel összhangban úgy gondoljuk, hogy a felelősségi rendszert is úgy kellene kialakítani, hogy a tulajdonos állami, önkormányzati szerv vezetője legyen felelős az adatok közzétételéért, a gazdasági társaság vezetője pedig csupán az adatok hitelességéért.