Újabb eljárás Bácsfi Diána ellen

2005. május 3-án 10 órakor kezdődött Bácsfi Diána szabálysértési ügyének tárgyalása a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében, miután április 30-án karlendítés és "fasiszta jellegű kifejezés" használata miatt a Magyar Jövő Csoport által szervezett rendezvényről a rendőrség előállította és szabálysértési őrizetbe vette. A rendezvényt a rendőrségnek bejelentették, de nyilvánosan nem volt meghirdetve, azon csak a Magyar Jövő Csoport tagjai vettek részt.

A bíróság feladata annak eldöntése volt, hogy Bácsfi Diána magatartása kimeríti-e a garázdaság szabálysértési tényállását, melyet az követ el, „Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen..."

A tárgyaláson azt a rendőrt hallgatta meg az eljáró bíró, aki a rendezvény biztosítását vezette. A tanú megerősítette a karlendítés és fasiszta jellegű kifejezés használatát, valamint azt, hogy a Citadella sétányon közlekedő több járókelő kifejezte felháborodását, negatív érzéseit a rendezvénnyel kapcsolatban. A bíróság megtekintette az eseményről a helyszínen készített videofelvételt is.

 A vád képviselője kérte, hogy a bíróság Bácsfi Diána felelősségét a garázdaság szabálysértésében állapítsa meg, valamint büntetésként elzárást szabjon ki.

 A TASZ ügyvédje védőbeszédében kiemelte, hogy a védelem nem vitatja a karlendítést és fasiszta jellegű kifejezés elhangzásának tényét (ezt Bácsfi Diána is elismerte a vallomásában), azonban álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének van helye, mivel nem állapítható meg szabálysértés elkövetése.
A bírói gyakorlat szerint a garázdaság szempontjából egy cselekmény akkor közösségellenes, ha jellegére és körülményeire tekintettel az együttélési szabályokat jelentősen sérti. Álláspontunk szerint, tekintettel az elkövetés körülményeire (a rendezvény nem volt nyilvánosan meghirdetve, azon csak a Magyar Jövő Csoport tagjai vettek részt) a cselekmény nem éri el azt a mértéket, ami jelentősnek mondható.

 Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette álláspontját a szólás-, és véleménynyilvánítás szabadságáról és korlátozásának lehetőségeiről. A 18/2004 (V.25.) AB. határozatból fontos kiemelni a következőket:
" A társadalom szellemi gazdagodása a véleményszabadságtól is függ: csak akkor van esély a téves nézetek kiszűrésére, ha szabad és nyilvános vitákban ütközhetnek ellentétes vélekedések, és ha mégoly szélsőséges nézetek is napvilágra kerülhetnek."
" A szólás szabadságának állapota a demokrácia fokmérője. Minél kevesebb korlátozás nélkül érvényesülhet a véleményalkotás és- nyilvánítás joga, annál biztosabb lábon áll az alkotmányos demokrácia."

A bíróság a tárgyaláson többször kitért arra, hogy a társadalom túlnyomó többsége mélyen elítéli mindazt, amit a karlendítés és a gyűlésen elhangzott köszöntés jelent, illetve Bácsfi Diána cselekményét bűncselekménnyel kapcsolja össze.
Azonban a fent idézett alkotmánybírósági határozat foglalkozik ezzel a kérdéssel is:
"Egy valóban szabad társadalomban a szélsőséges nézetek hangoztatása önmagában nem idéz elő zavargásokat, hanem hozzájárul a köznyugalom és közrend alakításához, a lakosság toleranciaszintjének emeléséhez. Ahol sokféle véleménnyel találkozhatnak az emberek, a közvélemény toleráns lesz."


"Ez a szabadság az olyan véleményeket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek, vagy aggodalmat keltenek. Ezt követeli meg a pluralizmus, a tolerancia és a felvilágosultság, amely nélkül demokratikus társadalom elképzelhetetlen."

A tárgyaláson meghallgatott rendőr úgy vélte, hogy nem igaz az, amire Bácsfi Diána hivatkozik, miszerint szólási szabadságában korlátozzák, hiszen a rendezvényt megtarthatták, a véleményét elmondhatta.

Az Alkotmánybíróság álláspontja ezzel szemben az, hogy a véleménynyilvánítás módjának meghatározása befolyásolhatja a véleménynyilvánításhoz való emberi jog érvényesülését is. Amennyiben a szabályozás e jog kifejezésének módját indokolatlanul szigorú keretek között tartja, akkor közvetlenül akadályává válna magának a véleménynyilvánítási jog érvényesítésének is. Megítélésünk szerint a karlendítés a vélemény kinyilvánításának egy módja, hiszen a társadalom többsége számára többletjelentést hordoz. Így abban az esetben, ha a bíróság Bácsfi Diána felelősségét garázdaság szabálysértésében megállapítja, úgy ezzel, tekintettel az eset körülményeire és a következmények súlyára, szükségtelenül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Nem vitatjuk, hogy bizonyos esetekben lehetséges, sőt be is kell avatkozni e jog gyakorlásába, azonban úgy véljük, hogy ez jelen esetben megalapozatlan és indokolatlan. Ugyanis a 18/2004 (V.25.) AB. határozat szerint a " szélsőséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását, a polgári jogi, avagy bizonyos esetekben a büntetőjogi felelősségre vonást."

Felmerülhet továbbá, hogy egy esetleges elmarasztaló határozat nem jelenti-e az önkényuralmi jelkép használata büntetőjogi tényállásának önkényes fogalmi kiterjesztését, ugyanis az a tényállás taxatív felsorolással a horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet említ.

Véleményünk szerint nem a bíróság elmarasztaló határozataival, hanem társadalmi párbeszéden és a társadalom önműködésén keresztül kellene a szélsőséges véleményeket kiszűrni. Ez az Alkotmánybíróság konzekvens álláspontja is.

A bíróság orvosszakértő kirendelését indítványozta és a tárgyalást elnapolta. A 72 órás őrizet lejárta után Bácsfi Dianát szabadlábra helyezték.

A tárgyaláson Bácsfi Diána védelmét Janicsák Tímea ügyvédjelölt látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.