Utazott, fizetett, nem szavazott? Perelhet!

Több választópolgár jelezte nekünk, hogy azért nem tudott egy külképviseleten szavazni, mert kimaradt a választói névjegyzékből – annak ellenére, hogy határozatban értesítették a névjegyzékbe történő felvételéről. Az így járt választópolgárok egy része jelentős útiköltséget szánt arra, hogy eljusson a szavazás helyszínére. Az őket ért anyagi kárért álláspontunk szerint kártérítés illetheti meg őket, amelyet peres eljárásban követelhetnek.

Ahhoz, hogy az állampolgárok gyakorolni tudják választójogukat, elengedhetetlen, hogy a szavazás helyszínén hibátlan, a választópolgárok adatait hiánytalanul tartalmazó névjegyzék álljon rendelkezésre. Nem kétséges tehát, hogy az állampolgárok választójoga sérül, amikor e jog gyakorlásának garanciája – a pontos, megfelelőképp frissített névjegyzék adminisztrációra használt példánya – nem biztosított. Az alkotmányos joguk gyakorlásában megakadályozott polgárokat ilyen esetben anyagi kár (is) érheti, amelyért a választási iroda álláspontunk szerint felelősséggel tartozik – feltéve, hogy a kár ok-okozati összefüggésben áll a választási iroda tevékenységével vagy a választások szervezése és lebonyolítása során történt mulasztásával.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény kifejezetten a választási irodákra – köztük a Nemzeti Választási Irodára – rója a választások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, a választási információs rendszer ezen feladatok ellátásához szükséges működtetését, valamint a szavazás lebonyolításához szükséges tárgyi és technikai feltételek biztosítását.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (ún. Ket.) ezen felül alapelvi szinten garantálja a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jogot, és kimondja, hogy a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni. A Ket. eljárási alapelvei közé tartozik az is, hogy a közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára köteles biztosítani, hogy azok jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, továbbá köteles előmozdítani az ügyféli jogok gyakorlását.

A Ptk. alkalmazása szempontjából közigazgatási jogkörben okozott kárnak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, vagy annak elmulasztásával okozott kárt kell tekinteni.

Összefoglalóan véleményünk szerint a fent leírt adminisztrációs hibával az illetékes választási irodák legalább egyike helytelenül látja el a választási eljárásról szóló törvény által rá delegált egyik alapvető feladatát, és megsérti a Ket. több alapelvi jellegű rendelkezését. Az e mulasztással okozott esetleges károk közigazgatási jogkörben okozott kárnak minősülhetnek, és az ezekkel kapcsolatos kártérítési igény érvényesíthető lehet a magyar bíróságok előtt.

Megjegyzés: A jelen összefoglaló csupán tájékoztató jellegű. A TASZ egyes esetekben azonban jogi tanácsot vagy akár képviseletet is nyújt választójoggal kapcsolatos kártérítési ügyekben. Keresse Jogsegélyünket a jogsegely@tasz.hu címen! Amennyiben Ön kártérítési igényével bírósághoz kíván fordulni, feltétlenül javasoljuk, hogy az eljárás megindítása előtt kérje ki ügyvéd véleményét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Miért nem lesz idén kampány?

A TASZ más jogvédő szervezetekkel közösen már korábban beszámolt róla, hogy a köztéri kampányolást rendező szabályozás átalakítása hogyan szűkíti azokat a felületeket, amelyeken politikai hirdetés helyezhető el. Az ezt követő fővárosi önkormányzati rendelet következtében pedig az idei kampányban gyakorlatilag nem lesz lehetőség ingyenesen vagy olcsón választási plakátokat elhelyezni.