Választási csalás határok nélkül

Eltörölnék a visszaélések feltárásának utolsó lehetőségét is a jelöltállítási eljárás taposóaknaként elrejtett módosításában. Az országgyűlés az önkormányzati választási rendszer átszabását is rögzítő törvénymódosításban lehetetlenné tenné, hogy az állampolgárok megtudják: mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A 2014-es országgyűlési választásokon sajtóértesülések szerint bekövetkezett csalások így a választási győzelem bevett eszközei lehetnek. Nem lesz ugyanis érdemi lehetőségünk, hogy megtudjuk, meghamisították-e aláírásunkat, lemásolták-e személyes adatainkat a pártok egymás ajánlóíveiről.

Az elmúlt hetekben három, elsőfokon nyertes perében mondta ki a Fővárosi Törvényszék, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt állampolgároknak joga van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A választópolgároknak kérésükre meg kell kapniuk az ezzel kapcsolatos tájékoztatást az illetékes választási irodáktól minden választás során – tehát a közelgő önkormányzati választásokon éppúgy, mint az országgyűlési és EP-választásokon. A TASZ nyertes pereiből kiderült: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontjával ellentétben a választási irodáknak akkor is meg kell adni az ajánlóíveken kezelt személyes adatokkal kapcsolatos tájékoztatást, ha ez az adatok jelenlegi tárolási módja mellett jelentős munkával jár. Ezek a bírósági döntések adják ma Magyarországon az egyetlen érdemi garanciáját annak, hogy ne élhessen bárki vissza következmények nélkül a választópolgárok személyes adataival a jelöltállítás során. A különféle hatóságok megdöbbentő érdektelenséggel utasították el a visszaélések átfogó vizsgálatát, ezért a leleplezések egyetlen biztosítéka, hogy az állampolgárok maguk deríthetik fel, visszaéltek-e adataikkal.

Ez a garancia vész el, ha elfogadják a választási eljárásról szóló törvény tervezett módosítását. Az önkormányzati választási rendszer átszabási javaslatai közé rejtett paragrafusok értelmében ezentúl ugyanis a választási irodáktól kizárólag a jelöltállítás jogerős lezárultáig kérhetnek tájékoztatást az állampolgárok az ajánlóíveken található személyes adataikkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az eddigi hónapok helyett ezután mindössze pár nap áll a választópolgár rendelkezésére, hogy az adataival történt visszaélést kiderítse. Hiába derül fény a jelöltállítás jogerős lezárultánál később a visszaélést valószínűsítő tényekre: a visszaélés megtörténtéről már nem győződhetünk meg. Ráadásul a törvényben rögzített szűk idősávban is csak a jelöltállításhoz felhasznált ajánlásokról kötelező tájékoztatni a választópolgárokat. Tehát ha aláírásunk nélkül is elérte egy párt a jelöltállításhoz szükséges küszöböt, soha – még a jelölt jogerős nyilvántartásba vétele előtt sem – tudhatjuk meg, hogy az adott párt visszaélt-e személyes adatainkkal a sikeres jelöltállítás esélyeinek növelése érdekében.

Az új korlátozások törvénybe betonoznák a NAIH azon álláspontját, amely a bíróságok előtt már megbukott, és igazolhatatlanul korlátozzák a választópolgárok információs önrendelkezési jogát. A jelöltállítás lezárásával a választási irodák nem törlik az ajánlók adatait, ezért a TASZ bíróságon érvényre juttatott álláspontja szerint – és a mostani módosítási javaslat indoklásával ellentétben – továbbra is azok adatkezelőjének minősülnek. Megengedhetetlen tehát, hogy e határidő leteltével a választási irodák szabad kezet kapjanak az adatkezelésben, és a személyes adatok alanyainak tudta és tájékoztatása nélkül kezelhessék állampolgárok százezreinek adatait.

A törvénymódosítást nem indokolhatja a NAIH korábbi, a választási irodák munkaterhére való hivatkozása sem. Ha a választópolgárok tájékoztatása jelentős munkateherrel jár, a választási irodáknak az ajánlások papíralapú kezelésénél modernebb eszközökkel kell kezelnie az ajánlók adatait, hogy képesek legyenek teljesíteni törvényes kötelezettségeiket. Ráadásul a választási irodák munkáját még a jelenlegi elavult adattárolási módszer mellett sem lehetetleníti el az ajánlók adataival kapcsolatos tájékoztatás, hiszen annak teljesítésére 30 nap áll a rendelkezésükre.

A módosítási javaslat a választások tisztaságát biztosító garanciák megerősítése helyett aláássa a választási csalások felderítésének egyik utolsó lehetséges útját. Azért korlátozná a polgárok jogát, mert azok éltek jogaikkal, és bíróság előtt is érvényesítették őket. A törvénymódosítás semmibe veszi a választópolgárok saját személyes adataikhoz fűződő jogait, és zöld utat ad a jövőben bármely választást elcsaló pártoknak és jelölteknek. A nyilvánosság trafikmutyit követő kétségbeesett korlátozásához hasonlóan most is azt látjuk: semmilyen jogkorlátozás nem jelent túl magas árat, ha ezzel lehetővé válik a valószínűsíthető csalások eltussolása.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Előzetes választási regisztráció: az általános és egyenlő választójog korlátozása

Az előzetes választói regisztráció aláásná az általános és egyenlő választójogot, és a részvétel költségeinek növekedésével a választásoktól való távolmaradást ösztönözné. Az esélyegyenlőség ellen hat, hogy a választási részvétel a társadalom legsérülékenyebb rétegei, a mélyszegénységben élők, illetve a fogyatékossággal élők számára az átlagosnál nagyobb terhet jelent. A TASZ véleményezte (pdf)  a választási eljárásról szóló törvényjavaslat regisztrációra vonatkozó részét.

El a kezekkel az adataimtól!

Az alábbi folyamatábra megmutatja, mit kell tennie adatai védelmében a választási kampányok során. Keresse ki az ábrán, mi a teendő, és lejjebb olvashatja a további lépések részleteit!

Megkezdtük a választások monitorozását

A bőrünkön érezzük majd az új választási eljárás vészjósló hiányosságait a választások kitűzésével kezdődő időszakban. A TASZ megkezdte a választások monitorozását, amelynek során dokumentálja a 2014-ben először alkalmazott eljárás alkotmányos jogainkat sértő hatását. A következő hónapokban megvizsgáljuk, hogy a választási eljárás különböző fázisairól objektív képet adó adatok alátámasztják-e feltevésünk, miszerint az új szabályozás a gyakorlatban is a politikai részvételi jogok csorbításához vezet.