Vélemény az egyháztörvény módosításának tervezetéről

Az Igazságügyi Minisztérium a napokban közzétette az egyházügyi törvény módosítására vonatkozó átfogó elképzelését. A közzétételt egyéves munka előzte meg, ami arra irányult, hogy rendezze az egyházszabályozás hazai és nemzetközi szinten is vitatott elemeit. A TASZ álláspontja szerint azonban az a módosítás-tervezet, amit a minisztérium kidolgozott és most a kormány elé terjesztett, nem fogja beváltani a készítőinek a hozzáfűzött reményeit.

Az egyháztörvény e módosítás eredményeképpen:

  • továbbra sem biztosítaná minden ember egyenlő lelkiismereti és vallásszabadságának érvényesülését, a jogegyenlőséget, az állam semlegességét, valamint az állam és az egyház elválasztását. A módosítás eredményeképpen három különböző, eltérő jogosítványokkal definiált egyházi státusz jönne létre, és továbbra is a kormány, illetve a parlament politikai döntésétől függene az, hogy az állam mely egyházakkal működik együtt – mely egyházakat finanszírozza és milyen mértékben – a közfeladatok ellátásában.

  • nem orvosolná azoknak az egyházaknak a jogsérelmeit, amelyeket a hatályos egyháztörvénnyel a magyar állam megfosztott elismert és törvényes jogállásuktól. Míg a jelenleg elismert egyházak automatikusan a legmagasabb rangú, legtöbb kiváltságot élvező státuszba kerülnének, minden más jogfosztott egyház csak társadalmi elfogadottságának és beágyazottságának biztosított jogállást szerezhetné meg.

  • még kevésbé lenne összhangban Magyarország alkotmányos hagyományaival. Figyelmen kívül hagyva az egyenlő lelkiismereti szabadságnak, az állam és az egyház szigorú elválasztásának és az állam semlegességének 1990-ben bevezetett rendszerét, a korábbi, 19. században bevezetett – a szocialista rezsim által is fenntartott – egyházszabályozást restaurálná.

  • továbbra sem felelne meg sem a magyar, sem az európai emberi jogi követelményeknek, és nem mentesíteni a magyar államot a felelőssége alól. Bár a kormányzat hivatalosan kifejezetten az Emberi Jogok Európai Bíróságának a hatályos egyháztörvény fölött pálcát törő tavalyi ítélete miatt kényszerült rá a módosításra, ez a tervezet nem fogja megelőzni az újabb jogi eljárások megindítását és újabb elmarasztalások bekövetkeztét.

A TASZ ezért arra szólítja fel a Kormányt, hogy ezt a törvénymódosítási tervet ne fogadja el és ne terjessze a parlament elé, hanem térjen vissza az egyenlő lelkiismereti és vallásszabadság, a jogegyenlőség, az állam és az egyház elválasztása és az állami semlegesség talajára! Csak olyan törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé, amely feltétel nélkül érvényesíti mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseiben meghatározott alapjogi követelményeket!

Részletes véleményünket itt elolvashatja >> (.pdf)

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Forum for Religious Freedom Europe (FOREF) is: angolul, magyarul

Olvassa el a TASZ saját koncepcióját arról, hogy milyen elvek mentén kellene kialakítani a lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartó új egyháztörvényt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hivatalosan is alkotmányellenes az egyháztörvény

Az Alkotmánybíróság mai határozatát többek között a TASZ beadványa alapján hozta meg. A döntés kimondja, hogy a tavaly életbe léptetett egyháztörvény főbb rendelkezései súlyosan sértik az alapvető jogokat és a jogállamiság követelményeit. Ez a határozat azonban várhatóan már nem nyújt érdemi jogorvoslatot az érdekelteknek, mert a megsemmisített rendelkezések bekerülnek az Alaptörvénybe.

A közmunkások nem dolgok

 

Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk  arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet.

 Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses.

 

Sem a vallásszabadság, sem a jogorvoslat nem teljes a NER-ben

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy éve meghozott és szeptember 9-én véglegessé vált ítélete szerint a magyar állam megsértette azoknak az egyházaknak az egyesülési és vallásszabadságát, amelyeket a magyar állam törvénnyel önkényesen megfosztott jogállásuktól. Az ítélet mind vagyoni, mind nem-vagyoni kártérítést megalapoz a pernyertes egyházak felé, ám a kilenc egyház képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a teljes jogorvoslatnak magában kell foglalnia minden elvett egyházi státusz visszaállítását. Az EJEB május 15-ig adott időt a magyar kormánynak arra, hogy egyezzen meg az egyházakkal a jogorvoslat mikéntjéről.