Véletlenek márpedig nincsenek, avagy hogyan húzódnak el a közérdekű adat kiadása iránt induló perek Győrben

Sajnos Győrben a bíróság nem éppen alapjogi szemlélet szellemében látja el pervezetési feladatait. Olvassa el bizarr jogalkalmazásról szóló beszámolónkat!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság dr. Bíró Éva tanács elnök asszony vezetésével 2010. 05. 20.-án került sor a TASZ megbízásából eljáró Dr. Szendrő-Németh Tamás ügyvéd által képviselt Krausz László a PANNON-VÍZ Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránti perének tárgyalására.
Felperes 2009. július 13-én kelt tértivevényes levélben közérdekű adatkéréssel fordult alpereshez, és többek közt információt kért az önkormányzati tulajdonú cég beszerzéseiről, gazdasági teljesítményéről és a vezető tisztségviselők juttatásairól. A Pannon Víz Zrt. szerint ezek az adatok üzleti titoknak minősülnek. A Győri Városi Bíróság túlnyomórészt kötelezte alperest a közérdekű adatok kiadására. A másodfokú tárgyaláson alperes képviseletében helyettes ügyvéd jelent meg, aki közölte a bírósággal, hogy a tárgyalás előtt derült ki, hogy helyettesítenie kell kolléganőjét, aki mindvégig eljárt a perben, és a tárgyalás előtt még a bíróság folyosóján konzultált vele. Az ügyről semmilyen információja nincsen, ezért a bíróság által feltett kérdésekre sem képes nyilatkozni. Egyébiránt, az elsőfokú eljárásban határidő mulasztás miatt a bíróság kötelezte alperesi képviselőt felperesi képviselő útiköltségének megtérítésére, a feleslegesen megtartott tárgyalás miatt.
Az alkotmányos alapjog érvényesítéséért zajló eljárásban a fő meglepetést azonban az eljáró bíróság okozta. Érthetetlen módon, a bíróság a polgári eljárásjog szabályai szerint tilalmazott módon hivatalból folytatott le bizonyítást akkor, amikor az addigi alperesi nyilatkozatok ellenére felhívta az ügyben járatlan alperesi képviselőt, nyilatkozzon arra, hogy alperes birtokában van-e a kiadni megtagadott adatoknak, melyre alperesnek határidőt biztosított, és elhalasztotta a tárgyalást. Tanács elnök asszony előre bocsátotta, hogy amennyiben alperesi nyilatkozat az eddigiekkel ellentétben nemleges lenne, úgy felperesnek kell bizonyítani, hogy a kiadni kért adatok alperes birtokában vannak! A TASZ ügyvédje hiába észrevételezte, hogy az alperes az eljárás alatt egyetlen egyszer sem hivatkozott arra, hogy nem lenne a kiadni kért adatok birtokában, és másféle kifogásokat hozott fel azoknak kiadhatósága körében. A bíróság kérdése egészen abszurd: miért ne rendelkezne a cég olyan adatokkal, amely a saját bevételeivel, gazdálkodásával kapcsolatosak? Igen komoly aggodalomra adna okot, ha kiderülne, hogy az önkormányzat cégének fogalma sincsen a saját tevékenységéről.
A labda mindenesetre alperes térfelén pattog, felperes kíváncsian várja, hogy él-e alperes a bíróság segítségével, és lenyilatkozza-e, hogy nem állnak rendelkezésére az adatok!
Hogy az információszabadság e sajátos felfogása a bírósági tanács védjegye, azt jól mutatja a  szintén a TASZ által képviselt Dr. Neupor Zsolt felperes ügye az INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (régi nevén: Győri Innovációs és Marketing Centrum Kft.) ellen. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt szintén dr. Bíró Éva tanács elnök asszony vezetésével folyamatban lévő, 2008-ban indult ügyben a tárgyalás jelen pillanatban azért került vissza az első fokú bíróság elé, hogy tisztázásra kerüljön, vajon párt egy politikai logójával ellátott adatkérő levél érkezett-e alpereshez, vagy sem. Ami még kevésbé érthető, az az, hogy felperesi jogi képviselő 2009. október 08.-án kelt beadványában kérte a másodfokú tárgyalás jegyzőkönyvének kijavítását, mivel a bíróság megtagadta jognyilatkozatainak jegyzőkönyvezését, azonban furcsa módon e körben a bíróság mind a mai napig nem hozott döntést.

A közérdekű adatok kiadásáért folyó pereket soron kívül kell tárgyalnia a bíróságnak. Ennek indoka, hogy az idő múlásával az információ veszít aktualitásából, értékéből. Jó lenne, ha a bíróság a pervezetés során az alkotmányos jogok érvényének igyekezne érvényt szerezni az önkormányzat cégeinek perelhúzó magatartásának elősegítése helyett.

Az ügyről az alábbi linken olvashat:

http://gyoritukor.hu/uploads/files/lapszamok/2010/06/20100602.pdf

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.