Vizsgálja ki az alapvető jogok biztosa október 23-a jogsértéseit!

Az alapvető jogok biztosánál kezdeményeztük az október 23-i állami ünnepség jogsértéseinek teljeskörű kivizsgálását. Kérjük, hogy tárja fel az aggályos körülményeit a rendezvény kormányzati megszervezésének, valamint tegyen hathatós általános és egyedi intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti ünnepeken a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő.

Egy nemzeti ünnep hivatalos rendezvényén kritikus véleményt nyilvánítani (pl. sípolni), vagy ellentüntetést szervezni egyaránt legitim, kulturált, nem erőszakos véleménynyilvánítás. A kifütyülés még akkor sem sértené a szónok emberi méltóságát, ha a kritika címzettje nem a miniszterelnök lenne. A szónok kifütyülése a hallgatóság tagjainak emberi méltóságát sem sértheti: egy nemzeti ünnep hivatalos rendezvénye ugyanis mindenkié, minden állampolgáré, a kritikus polgároké is, ezért senkinek nincs is joga onnan bárkit kizárni vagy kizárását követelni. Alkotmányos demokráciában nem létezik kötelező emlékezetpolitika, ezért senkinek sincs joga előírni, hogy bármely állampolgár milyen véleményt nem nyilváníthat ki egy hivatalos megemlékezésen. A véleményt a tartalma miatt korlátozni alkotmányellenes.

Az állami rendezvények megszervezése és biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellenkező véleményű polgárok együttes jelenlétéből adódó, előzetesen is jól ismert kockázatokat a hatóság kezelje és a jogsérelmeket megelőzze, vagy legalábbis hatékonyan orvosolja. Ha a biztosítási feladatokat a kormányzat „kiszervezi” a rendőrség hatásköréből és egy magáncégre bízza, azzal éppen hogy nem csökkenti, hanem fokozza a veszélyeket: a polgárok számára nem világosak a felelősségi viszonyok, a biztonsági őrök könnyen túlléphetik felhatalmazásuk kereteit, a rendőrök könnyen kibújhatnak alkotmányos és törvényes kötelezettségeik alól, és a későbbi jogorvoslat hatékonysága is kérdéses. Alapos kétségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy az állami rendezvény szervezői, a hatóságok, illetve a biztosítást ellátó cég az elvárható gondossággal jártak volna el.

A hatóságok pedig minden jel szerint folyamatosan figyelmen kívül hagyják az évekkel korábban született és többször is hasonló eredményre jutó ombudsmani jelentések megállapításait és felhívásait. Az alapjogi biztos számos alkotmányos aggályának adott hangot már a 2008-as és a 2009-es március 15-i állami ünnepségek megszervezése kapcsán, amelyeket szintén nem a rendőrség, hanem magáncég biztosított, és konkrét intézkedésekkel is élt a kormányzat és a hatóságok felé. Ennek ellenére az idei október 23-i ünnepséget hasonlóan szervezték meg, és talán még súlyosabb jogsértések történtek.

Teljes beadványunkat ide kattintva olvashatod el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

No gyülekezési jog, no party

Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.

Ha flashmob-ot szervezel, nem kell bejelentened rendőrségen!

A Pécsi Járásbíróság megszüntette az eljárást Heindl Péter civil aktivistával szemben, akinek szabálysértési felelősségét a rendőrség azért állapította meg, mert nem jelentett be egy rövid tiltakozó akciót. A bíróság a TASZ ügyvédjének érvei alapján úgy ítélte meg a rendezvényt, hogy az egy nem bejelentés-köteles flashmob volt.

Szabadon felhasználható a TASZ beadványa

Közzétesszük a TASZ által a Lánglovagok Egyesület számára készített beadvány szövegét, és arra bátorítjuk a rendvédelmi szervek dolgozóit, hogy forduljanak az ombudsmanhoz, ha úgy érzik, az új szolgálati törvény korlátozza a jogaikat.