Gyerekkel vagyok kampány - 2015

Mindenkinek van egy története: vagy ő maga emlékszik, milyen félelmetes volt, mikor gyerekként kórházba került, vagy szülőként élte meg az egyik legnehezebb élethelyzetet, amikor beteg gyerekét ott kellett hagyni éjszakára egy egészségügyi intézményben.

Ebben a helyzetben a gyerek mellett a szülők is úgy érezhetik, hogy elvesztették a kontrollt, nem irányítják az eseményeket és azt sem tudják, mi fog történni velük. Sokszor nem tehetnek mást, mint rábízzák maguk az orvosokra és ápolókra, és csak bízhatnak benne, hogy ők majd a legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek a gyerekük gyógyulásáért. Gyakran előfordul, hogy a szülőket egyáltalán nem is engedik látogatni, hiszen utána csak „jobban sír a gyerek”.

A szülőnek a gyermeke mellett a helye.

„Gyerekkel vagyok” kampányunkat azért indítottuk el 2015 tavaszán, hogy elérjük, egyre több kórházban legyen lehetőség arra, hogy a szülők beteggyerekük mellett maradhassanak a kórházban, akár több éjszakára is – amire a törvény szerint joguk is van, a gyakorlat azonban sokszor mást mutat. Az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezménye, illetve a kórházban gondozott gyermek jogait ismertető, Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért szervezet ajánlása megvalósulását vizsgáltuk. A jó példákat is feltérképeztük, hogy ezeket a többi kórház is átvegye és a szülői jelenlét egységesen biztosított legyen minden egyes gyerekeket ellátó osztályon.

Ennek keretében egyedülálló felmérést végeztünk a magyarországi egészségügyi intézmények körében: összesen 64 közérdekű adatigényléssel fordultunk szülészetek, illetve gyerekosztályt működtető kórházak felé, ennek eredménye itt olvasható.

Az adatgyűjtés tanulságait és a munkatársaink által folytatott személyes felméréseket összegezve, orvosok és szülők bevonásával készítettük el szakmai ajánlásunkat az egészségügyi kormányzat számára.

És hogy miért fontos mindez? Nemcsak azért, mert a szülőknek joguk van beteg gyerekük mellett lenni az egészségügyi ellátás során is, hanem azért is, mert a gyerekek is úgy tudják legkönyebben feldolgozni a kórházba kerüléssel járó traumát, ha nem szakítják el őket szüleiktől. Míg régen plusz nyűgnek tekintették az egészségügyi ellátásban a szülőket, mára kiderült, hogy sokat tudnak segíteni az orvosoknak és ápolóknak is. Könnyű belátni például, hogy az egészen kicsi gyerekektől akkor várható inkább „együttműködés”, ha a szülő legalább a jelenlétével enyhíteni a félelmeiket. A nagyobbakat pedig az érettségi szintjüknek megfelelően tájékoztatni kell, akkor is, ha a döntéseket még a szülő hozza. Ezért szerencsés, ha biztosítják a szülő folyamatos jelenlétét, hogy meg tudja osztani a gyerek az esetleges kételyeit és kérdéseit, amit az orvossal nem biztos, hogy meg merne beszélni.

ÜNNEPEK A KÓRHÁZBAN

Kampányunk keretében karácsonykor, amikor talán a legjobban érezzük, hogy mekkora veszteség, ha nem ünnepelhetünk a szeretteinkkel, kis ajándékcsomagokkal leptük meg a kórházakban gyógyuló gyerekeket. Híres színészek, rendezők, közéleti emberek olvastak fel meséket a kicsiknek, és a csomagokba a legalapvetőbb tisztasági felszerelés mellett kis ajándékokat is találtak a gyerekek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem kötelező a várandósgondozás

Tavasszal már írtunk róla, hogy 2017 végén az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert nem tartottuk egyértelműnek, hogy kötelezők-e a terhesség alatti vizsgálatok – például az ultrahang és a vérvétel – vagy sem. Szerintünk a jogi szabályozás nem egyértelmű a kérdésben, ez pedig a várandós nő önrendelkezési jogának sérelmével jár. Az ombudsman pár napja kiadott jelentése minket igazolt.

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Kettős mércét alkalmazott a bíróság

Két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a bíróság Geréb Ágnest, a mellékbüntetés mértékét szigorította: 5 évről 10 évre emelte foglalkozástól való eltiltását.