Tegyünk a kórházi fertőzések ellen!

Miklós pár éve rekeszizomsérvvel került egy dél-magyarországi kórházba. A műtétről az első információ, ami szembejön egy laikussal az interneten, hogy mindössze egy napot kell kórházban tölteni, a felépülés gyors, és csak minimális fájdalommal jár. Mielőtt a sérvet kezelhették volna az orvosok Miklós gyulladásban lévő beleit műtötték meg. Ez a beavatkozás gyorsan és jól sikerült, mindenki megnyugodott. De hiába engedték haza az orvosok Miklóst, ő fokozatosan egyre rosszabbul lett: először csak napokra eltűnt az étvágya, később már egyre több helyen feszített a hasa, fájt, nyilallt. Amikor a fájdalomtól már képtelen volt járni, nem csak a megbeszéléseit mondta le, de az irodába sem tudott reggel bemenni. Négy hónap kellett hozzá, hogy egy vizsgálaton végre kiderüljön, hogy Miklós sterilnek hitt infúziójába egy olyan baktérium került, ami komoly szövődményekkel járt.

Mindannyian ismerünk egy Miklóst, aki hasonló gyötrelmeken ment keresztül az egészségügyben. Kevés igazságtalanabb dolog történhet egy emberrel, mint hogy éppen ott kap életveszélyes fertőzést, ahova gyógyulni ment. Csak a mi felhívásunkra több százan küldték el történetüket tragikus kórházi fertőzéses eseteikkel.

Aki túléli a fertőzést, az is sokszor többhónapos küzdelem után, nem ritkán maradandó egészségkárosodást szenvedve kényszerül élni. Ha pedig nem akar belenyugodni a történtekbe, nem tehet sokat.

Kártérítési pert indíthat, de ezzel legalább két baj is van: egyrészt itt neki kell bizonyítania minden állítását, tehát az egykori betegnek, elhunyt beteg esetén pedig a családtagjainak kell valamilyen módon igazolnia, hogy kórházi fertőzés történt, és ennek következményeként történt a haláleset. Másrészt ezzel az eszközzel nem lehet elérni a rosszul működő rendszer megváltoztatását. Aki ügyes, elég türelmes és van pénze ügyvédre, perköltségre, kaphat kártérítést.

Az érintett kérheti még a betegjogi képviselő segítségét, aki leginkább panaszok megfogalmazásában, a kórház és az érintett közti egyeztetésben tud segíteni. Ezen kívül nem igen tud mást tenni, mint hogy segít panaszt benyújtani az egészségügyi intézmény vezetőjéhez. Az már az intézményvezetőn múlik, hogy érdemben, mélységében kivizsgálja-e az esetet.

De ne feledjük, hogy csak azalatt, amíg a hasonló perekben jogerős ítélet születik, százak halhatnak meg kórházi fertőzésben Magyarországon. Vagyis nem elég az egyéni ügyekben sikert elérni, hosszú távon mindannyiunk érdeke, hogy rendszer megváltozzon.

Ma Magyarországon minden egészségügyi intézményben jelen vannak a kórházi fertőzések.

A nozokómiális fertőzések olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Ha egy fertőzés a kórházba kerülés után több mint 48 órával jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel nozokómiális fertőzésről van szó. Az ilyen fertőzéseket okozhatják más betegek, látogatók, vagy a személyzet által a kórházba hurcolt kórokozók, de az is előfordulhat, hogy a beteg saját szervezetében élő mikroorganizmus szaporodik el a kórházi tartózkodás alatt.

Ilyen fertőzések a világ legfejlettebb egészségügyi rendszereiben is jelen vannak, a nyugat-európai országokban azonban nem titkolják a fertőzések adatait. Szerintünk Magyarországon is szükség lenne a valódi helyzet megismerésére, hogy hatékonyabban küzdhessünk a probléma ellen.

Mi ezért dolgozunk, és ezért indítottunk pert a kórházi fertőzéses adatokért.

Az Országos Epidemiológiai Központ minden évben jelentést tesz közzé, amelyben összegezve kapjuk meg, hogy hány kórházi fertőzéses eset fordult elő országos szinten. A kórházakra, osztályokra vonatkozó adatok hiánya azonban megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését. Ezek az adatok közérdekűek, nyilvánosnak kellene lenniük, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mégsem volt hajlandó kiadni őket. Ezért 2016-ban pert indítottunk. A pert elsőfokon és másodfokon is megnyertük, és hiába próbált meg mindent az EMMI, Kúria 2019-es döntése értelmében át kellett adnia az adatokat munkatársainknak.

Nem húzhatja tovább az időt az EMMI, nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait munkatársainknak. A civil szervezet által indított per sokéves titkolózásnak vetett véget, mostantól viszont egyértelmű, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban. A kórházi fertőzéses statisztikák pontos ismerete azért is fontos, mert sokat elárul arról, hogy egy ország mennyi figyelmet fordít a jó minőségű egészségügyi ellátás kiépítésére.

Mostantól tehát gyértelmű, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban.

Óriási lépés, hogy végre megismerhetjük az adatokat, de a feladataink ezzel nem értek véget: fel is kell dolgoznunk őket, amit önkéntes szakértőkkel fogunk megtenni, bár szerintünk ezt a feladatot az államnak kellene elvégeznie. Reméljük, a jövőben nem kell perre menni ezekért az adatokért, de ha kell, mi ott leszünk és kipereljük őket.

A pereskedés mellett 2017-ben kampányt is indítottunk, hogy ráriányítsuk a figyelmet a probléma súlyosságára. Ennek kapcsán rengeteg történetet gyűjtöttünk. A kampány oldalát itt találod:

Kórházi fertőzések kampány - 2017

A következő időszakban is egy olyan egészségügyért dolgozunk, ahol biztonságban lehetünk és ahol az állam olyan körülményeket teremt az egészségügyi dolgozók számára, hogy az orvosok és nővérek a legjobb tudásuk szerint végezhessék azt, amire felesküdtek. Tudjuk, hogy ez neked is fontos, úgyhogy segíts nekünk! Ha minket támogatsz, biztosítod, hogy ez meg is valósulhasson.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát!

Elfogadhatatlan, amit a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések adataival művel az állam. Bujkálás, kavarás, sunyiskodás, jogsértés, hülyének nézés – úgy tűnik, a kormányzati szerveknek bármi megéri, csak elkerülhessék az adatok nyilvánosságra hozatalát. Itt az utolsó esély: ha most sem teszik közzé a számokat kórházankénti bontásban, perre megyünk.

25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.