Magánszféraprojekt

A modern állam szűk mezsgyén jár. Sok szolgáltatást nyújt, például az egészégügyet vagy az oktatást, és el is várjuk, hogy ezek jó színvonalúak legyenek. Ezek azért is fontosak, mert alapvető jogunk érvényesül azzal, hogy nyújtják nekünk. Bizonyos szolgáltatások igénybevétele viszont kötelező: a tankötelezett tanulóknak iskolába kell járniuk, a gyerekeknek kötelező védőoltást kapniuk. Ez a magánszféránk korlátozása.

Az állam tehát egyszerre segít az alapjogaink gyakorlásában és korlátozza is azokat.

Sokan nem szeretnék, hogy az állam jobban beleszóljon az életükbe, mint ami feltétlenül szükséges. Mi, a TASZ-nál is úgy gondoljuk, hogy nem jó, ha az állam mondja meg, milyen életet éljünk. Az állam túlzott beleszólását nevezzük paternalizmusnak.

Szerintünk az állam akkor teszi jól a dolgát, ha mindent elkövet, hogy a polgárai tájékozottak legyenek, de a lehető legkevésbé szól bele a döntéseikbe. Szerintünk helytelen, ha az állam bizonyos magatartásokat, célokat helyesebbnek, erkölcsösebbnek, kívánatosabbnak tart másoknál, amiket viszont korlátoz, tilt, üldöz. Az államnak a mainál sokkal semlegesebbnek kellene lennie. Az egyik legfőbb célunk tehát az, hogy csökkenjen a paternalizmus.

  • Az állam például rossznak tartja az abortuszt, ezért megpróbálja lebeszélni róla a terhes nőket. Szerintünk az állam akkor járna el helyesen, ha minél jobban tájékoztatna az abortusz velejáróiról, de nem köteleződne el egyik irányban sem.
  • Vannak olyan egészségügyi beavatkozások, szolgáltatások, amiket muszáj igénybe venni. Szerintünk ezeknek nem kellene mind kötelezőnek lennie. Az anya, aki jól érzi magát a bőrében, ne legyen kötelezhető, hogy várandósgondozásra járjon – tölthesse úgy a terhességét, ahogy szeretné. A védőnői szolgáltatás egyedülálló Magyarországon, és sokaknak segít, de szerintünk lehessen visszautasítani, ha valaki megelégedne a gyermekorvosi felügyelettel. Aki nem szeretne élni a védőnői szolgáltatással, az ellen ne lehessen gyámhatósági eszközökkel fellépni!
  • A minőségi közoktatás alapvető fontosságú, és ezért indokolt, hogy kötelező legyen iskolába járni. Mi azt támogatjuk, hogy aki szeretne, lehessen magántanuló, és óvodába se legyen kötelező járni. Szerintünk az helyes, ha az állam által szervezett közoktatás világnézetileg semleges – ehhez képest ma az egyházi iskolák több állami pénzt kapnak, mint az államiak.
  • A kábítószerhasználók üldözését is rossznak tartjuk. Az államnak nem büntetőjogi eszközökkel kellene fellépnie, hanem az ártalom csökkentését lehetővé tevő eszközöket alkalmaznia. Aki droghoz nyúl, általában nem veszélyes a társadalomra – viszont vannak, akik a legelesettebb társadalmi rétegek tagjai, például a dizájnerdrogok használói. Őket segíteni kell, nem pedig üldözni.

Emellett viszont elengedhetetlenül fontos, hogy az állam jó színvonalon nyújtson szolgáltatásokat a polgároknak. Vagyis legyen egyértelmű, hogy mi az a minimális szolgáltatási színvonal, amit tartani kell, és az állam gondoskodjon is arról, hogy ez mindenkinek járjon. Az egészségügyi ellátás teljesítse a betegbiztonság alapvető követelményeit, hozzá lehessen férni azokhoz a gyógyszerekhez is, amelyek egyéni igényeket szolgálnak ki. A közoktatás legyen alkalmas arra, hogy a tanulók felemelkedhessenek, továbbtanulhassanak, járuljon hozzá a személyiség kiteljesedéséhez. Az állam nyújtson segítő szolgáltatásokat azoknak, akik fel akarnak hagyni a droghasználattal. Amikor állami szerv használja fel az személyes adatainkat, ne éljen vissza velük, és gondoskodjon az adatvédelemről. A szülők, tanárok, tanulók, betegek, orvosok, droghasználók legyenek tájékozottak, jogtudatosak, tudjanak és merjenek kiállni azért, hogy megkapják, ami jár nekik, de ne kényszeríthessek őket semmire, ami nem jogszerű.

Megosztás