PolitiKuss kampány - 2015

Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti vitákban aktív polgárok, akik politikusokat kritizálnak. Azért indítottuk a PolitiKuss című kampányt 2015-ben, hogy bemutassuk a problémát és megoldási javaslatokat kínáljunk. A megoldás ugyanis nem az, hogy elnémulunk: arra biztatunk mindenkit, hogy emelje fel a hangját, és nyilvánítson bátran véleményt.

A demokrácia működéséhez hozzátartozik a vita, melyben egy közszereplőnek több kritikát kell eltűrnie, mint egy hétköznapi polgárnak. Ez biztosítja a hatalom mindenkori birtokosainak elszámoltathatóságát. Több ezer magyar újságíró és sok tízezer közéletileg aktív polgár joga a kritika megfogalmazása – de ezt a hatályos szabályozás egyre inkább ellehetetleníti, egyre kockázatosabbá teszi. Ilyenkor ugyanis párhuzamosan indítható polgári- és büntetőeljárás.

Mi több, a büntetőeljárás során a hivatalos személyeket kiemelt védelem illeti meg. Míg tehát az átlagember az általa felfogadott és fizetett ügyvéddel képviseli a vádat, addig a például az országgyűlési képviselők és polgármesterek helyett az állam átvállalja ezt a feladatot: a rendőrség nyomoz, a vádat az ügyész képviseli és ez egyetlen fillérjükbe sem kerül. Több olyan személyt is képviseltünk, akiket pusztán a véleményük miatt ilyen eljárásnak vetettek alá.

A kampányban arra is lehetőséget adtunk, hogy a polgárok üzenjenek a politikusoknak. Novemberben Budapest két helyszínén, a Blaha Lujza téren és a Parlament előtt magyar politikusokat ábrázoló óriásplakátot állítottunk fel, amelyen a politikusok arcaira ragasztott matricákon nyilváníthattak véleményt a járókelők.

Kidolgoztunk egy szabályozási koncepciót is. Ebben az szerepel, hogy becsületsértés és rágalmazás miatt ne lehessen büntetőeljárást indítani, polgári pereket pedig ne indíthassanak a közhatalmat gyakorló személyek a hivatalos tevékenységükről szóló kritika miatt. Hiszünk abban, hogy a
közös ügyeinket a közéleti viták során és nem a bíróságok előtt kell megoldani!

Ismerd meg az ügyeinket

Nagy Róbert

Szalai Ottó

Kemény Gábor

Somogyi Mária

Szalai Ottó

„Saját magukra nem sajnálják az adófizetők pénzét és úgy bánnak vele mintha a sajátjuk lenne"

Szalai Ottó Siklóson él, a helyi képviselő testület tagja. Munkája során rendszeresen éles kritikával illette a város vezetését, különösen Marenics János polgármester tevékenységét. Saját lapjában megjelent írása miatt rágalmazásért elítélték. A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult, ami határozatában kimondta, hogy a bíróságok döntései alaptörvény-ellenesek voltak és súlyosan korlátozták Szalai úr szólásszabadságát.

Nagy Róbert

“No Vona, no cry”

Nagy Róbert Gyöngyösön, Vona Gábor szülővárosában él. Az országgyűlési választások idején gondolt egyet, és a saját eszközeivel ő is beszállt a kampányba: arra biztatta a polgárokat, hogy a szélsőjobboldali párt, a Jobbik ellen szavazzanak. Két büntetőeljárás is indult ellene: egy rongálásért, egy pedig rágalmazásért.

Somogyi Mária

“Egy hozzászólásért büntetőeljárás”

Somogyi Mária tatai lakos megosztott a Facebookon egy posztot, ami a tatai önkormányzat ingatlangazdálkodását kritizálta. A bejegyzés azt sérelmezte, hogy az eladott ingatlanokat később drágán visszabérelte az önkormányzat. A tatai önkormányzat és a polgármesteri hivatal polgári és büntető pert is indítottak ellene.

Kemény Gábor

“Egy cikkért büntetőeljárás”

Kemény Gábor Zsiga álnéven egy balatonszemesi internetes oldalra írt egy kritikus cikket a helyi polgármesterről. A cikkben azt írta, hogy a polgármester viselt dolgait mindenki ismeri, és hogy egy vállalkozót a polgármester évek óta favorizál, fizet. Polgári és büntető pert is indított ellene a polgármester.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Beismerte a köztévé, hogy ismét egyoldalúan tájékoztatták a nézőket!

Ismét egyoldalúan tájékoztatott és hamis információkat közölt az M1 híradója. A köztévé május 14-i délelőtti híradójában szólaltatta meg az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazásokkal kapcsolatban. Törcsi Péter az interjúban azt állította, hogy a TASZ felelőtlenül járt el az üggyel kapcsolatban, és hogy az európai parlamenti választásokat szerette volna befolyásolni. A M1 riportere az üggyel kapcsolatban minket nem keresett meg, esélyt sem adott arra, hogy képviseljük álláspontunkat vagy cáfoljuk az Alapjogokért Központ vádaskodását. Végül fellépésünknek köszönhetően mégis bekerülhetett a köztévé híradójába a mi álláspontunk is.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Tiltakozz, nem vagy egyedül!

A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.