Hozzáférés egészségügyi adatokhoz
Egészségügyi ellátásunk során számos fontos adat keletkezik az állapotunkról és a kapott kezelésekről. Alapvető érdekünk, hogy ezeket az adatokat megismerhessük, ugyanakkor lehet, hogy nem szeretnénk, ha mások, akár a többi orvos láthassák őket. Ez a tájékoztató arról szól, hogy milyen jogok illetnek meg saját egészségügyi adataiddal kapcsolatban, és hogyan lehet elérni, hogy ezeket csak az láthassa, akiknek megengeded, illetve akiknek ehhez joguk van.
A Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017-es bevezetésével a kezelésekkel kapcsolatos adatok online felületen elérhetők a betegek és az őket ellátók számára. Beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium céljából feltöltött adatok találhatók. Ezen a felületen rendelkezhetünk arról is, hogy az egyes egészségügyi adataikhoz kik férhessenek hozzá, valamint nyomon követhetik, ki, mikor, mely intézettől és mely adatainkat kérdezte le. Az EESZT-ről külön tájékoztatót készítettünk, ezen az oldalon az egészségügyi adatokra vonatkozó általános kérdésekről és az orvosi titoktartásról lesz szó.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Egészségügyi adatnak minősülnek az egészségi állapotunkkal kapcsolatos információk: betegségeink, kezeléseink története, gyógyszereink. Ezek érzékeny személyes adatoknak (ún. különleges adatoknak) számítanak, ezért a törvény kiemelt védelemben részesíti őket. A jog szigorúan szabályozza, hogy ki, mikor és milyen céllal ismerheti meg, vagy kezelheti egészségügyi adatainkat. Egészségügyi adatainkat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza.
Egészségügyi dokumentáció minden nyilvántartás, feljegyzés vagy bármilyen más módon rögzített dokumentum, ami a kezelésünkkel kapcsolatos egészségügyi adatainkból és személyazonosító adatainkból (név, lakhely stb.) áll. Az egészségügyi dokumentációt a kezelőorvosunk köteles vezetni.
Bár a dokumentációt az egészségügyi intézmény készíti, az egészségügyi adatokkal mi magunk rendelkezünk.
Ez azt jelenti, hogy jogunk van tudni, hogy mely adatainkat tartják nyilván az egészségügyi dokumentációban és meg is ismerhetjük ezeket. A dokumentációba betekinthetünk, arról jegyzetet vagy másolatot készíthetünk. Tehát nemcsak a kezelésünk eredményét tartalmazó zárójelentést vagy ambuláns ellátási lapot van jogunk megkapni, hanem kikérhetjük az összes leletet, vizsgálati anyagot, röntgenfelvételt stb. Díj befizetésével összefoglaló írásos véleményt is kérhetünk. Az egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását is kérhetjük, ha abban pontatlanságot találunk vagy hiányosnak tartjuk.
Az egészségügyi dokumentáció kikéréséhez készített mintalevelelünk itt érhető el.
Az orvosi titoktartáshoz való jog alapján ahhoz is jogunk van, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevők (orvosok, ápolók és egyéb szakemberek) az adatainkat bizalmasan kezeljék, vagyis azokat csak az arra jogosultakkal közöljék. A tájékoztató második részében arra is kitérünk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban.
Egészségügyi dokumentáció kikérése
Kihez fordulhatok, ha az egészségügyi dokumentációmat meg akarom nézni vagy másolatot szeretnék róla kapni?
2017 óta az ellátásokról készült dokumentációt feltöltik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületére. (Az EESZT-ről külön tájékoztatót is készítettünk.) A dokumentációt azonban írásban is kikérheted az egészségügyi ellátást nyújtó kórháztól vagy rendelőintézettől. A másolatok kérése során meg lehet nevezni konkrét iratokat, de általánosan is kérhető az intézmény által kezelt minden adat.
A dokumentumok kiadásához szükséges a személyazonosság igazolása, a kórház vagy rendelő ezt jogosan várja el. A dokumentációról készült másolatokat az egészségügyi intézmény az első alkalommal köteles ingyenesen biztosítani, de a további másolatok készítéséért sem lehet aránytalan költséget felszámolni. Az egészségügyi dokumentáció kérelmezéséhez mintalevelet készítettünk.
Ha megtagadják a betegdokumentáció kiadását, a betegjogi képviselőhöz lehet fordulni, illetve panaszt lehet tenni a kórháznál, a fenntartónál (ez állami kórházak esetén az Országos Kórházi Főigazgatóság, OKFŐ), vagy az egészségügyi hatóságnál (ez a kormányhivatal vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ).
Több visszajelzés érkezett hozzánk arról, hogy egyes ellátóhelyek csak a saját formanyomtatványukat fogadják el, ez a gyakorlat azonban nem jogszerű! Ha ilyennel találkozol, írj a jogsegely@tasz.hu-ra, hogy jogi segítséget nyújthassunk.
Kell-e fizetni az egészségügyi dokumentáció kikéréséért?
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) értelmében az első alkalommal minden dokumentumról ingyenesen kell másolatot adni a betegnek, csak a további másolatokért kérhető díj. Ez utóbbi összegének is észszerű mértékűnek kell lennie, és az adminisztratív költségekhez kell igazodnia. Aki elektronikus úton (e-mailben) kérte ki a dokumentumokat, annak széles körben használt formátumban kell kiadni az adatokat. Mindez az állami és a magánellátásban egyaránt igaz!
Sajnos az egészségügyben elterjedt gyakorlat, hogy már az adatok első kiadásakor pénzt kérnek a betegtől, vagy hogy a másolatoknak irreálisan magas árat szabnak. Ebben az esetben hivatkozhatunk a GDPR-ra (15. cikk (3) bekezdés) és az egészségügyi adatkezelési törvényre (7. § (3)) is. Érdemes tudni, hogy a jogsértő eljárást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szankcionálhatja.
A dokumentumok első példányát mindenki ingyen kérheti, akik egyébként jogosult kikérni őket. Egy következő kérdésben írunk arról, hogy a betegen kívül kinek van joga kikérni a dokumentációt.
Mennyi idő alatt kell kiadni az egészségügyi dokumentációt?
A GDPR alapján az egészségügyi intézmény indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a beteget a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Ezek az intézkedések a következők lehetnek:
-
kiadják a kért dokumentumokat;
-
az egy hónapos határidőt további két hónappal meghosszabbítják, mert nagyszámú vagy összetett adatot kért ki a beteg (egy átlagos helyzetben ez ritkán fordulhat elő);
-
nem adják ki a dokumentumokat, ilyenkor tájékoztatnuk kell arról, hogy miért, valamint a jogorvoslati lehetőségeiről (12. cikk (3)-(4) bekezdés).
Ha az egészségügyi intézmény nem adja ki a dokumentumokat, hiányosan adja ki azt vagy a határidőt nem tartja be, jogod van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál eljárást kezdeményezni.
Kaphatok-e a dokumentumok másolata mellett egy rövid, lényegretörő összefoglalót a kezelésemről?
Az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor zárójelentést kapsz, amelyben összefoglalják az elvégzett vizsgálatokat és beavatkozásokat, illetve hogy milyen további kezelésre van szükség. Ezért fontos, hogy a távozáskor az egészségügyi intézmény mindenképpen adjon zárójelentést. Érdemes a zárójelentést megőrizni.
Később más ügyben is szükség lehet a betegségedről készült orvosi véleményre. Ilyenkor a gyógykezelést végző intézményhez fordulhatsz, és írásos véleményt vagy összefoglalót kérhetsz egészségi állapotodról vagy a kezelésedről. Kérésedet megfelelően meg kell indokolnod, és a véleményért díjat kell fizetned.
Hol tudok utánanézni, hogy milyen ellátásokban részesültem és milyen gyógyszereket írtak fel?
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) lakossági portálján. Itt az ügyfélkapus felhasználónévvel és jelszóval, majd a taj-szám megadásával érheted el saját profilodat. Itt látható, hogy 2012-től milyen gyógyszereket írtak fel és a kórházban milyen ellátásokban részesültél.
Az EESZT-ről egy külön tájékoztatóban részletesen is olvashatsz.
Kérhetem-e a tévesen rögzített adataim javítását?
A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
Hány évig őrzik az egészségügyi intézmények az adataimat?
A dokumentáció jellegéből fakadóan több szabály van. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Ez a kötelező nyilvántartási idő.
A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt, a nyilvántartást meg kell semmisíteni.
Képalkotó diagnosztikai eljárással (pl. röntgen, CT) készült felvételt annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.
A vényeket, amire gyógyszer, gyógyászati segédeszközt adtak ki vagy ami alapján gyógyászati ellátást nyújtottak, 5 évig kell megőrizni. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.
Elutasíthatja-e a kezelőorvosom az adataim megismerése iránti kérésem?
Erre csak kivételesen kerülhet sor, alapvetően három esetben.
- Ha más személy adatainak védelme indokolja az elutasítást. Ha a dokumentáció valaki másra vonatkozó részeket is tartalmaz, és azok megismerése sértené a kívülálló személy személyiségi jogait, csak azokat a részeket lehet átadni, amelyek a te adataidat tartalmazzák. Ez tehát csak részleges korlátozás: azokat az adatokat át kell adni, amelyek csak az adott betegre vonatkoznak.
- Pszichiátriai betegek esetében, ha az orvos alapos okkal feltételezheti, hogy az adatok megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné.
- Ha a beteg 14 éven aluli kiskorú, vagy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezték. Ilyenkor a szülő (törvényes képviselő) gyakorolhatja a dokumentáció megismerésének jogát.
Kikérheti-e a törvényes képviselőm az egészségügyi dokumentumaimat?
A beteg törvényes képviselőjét, azaz nagykorúaknál a gondnokot, kiskorú beteg esetén a szülőt vagy gyámot ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a beteget. Ezért kérhet tájékoztatást az adatokról és azok tartalmáról, valamint betekinthet a dokumentumokba és másolatot kérhet róluk. A gondnoksággal, gyámhatósággal és gyermekvédelmi hatósággal kapcsolatos és egészségügyi dokumentációról külön tájékoztatót készítettünk.
Kikérheti-e rajtam kívül más is a dokumentációmat?
A főszabály az orvosi titoktartás, tehát a beteg egészségügyi adatait senkivel sem lehet közölni. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek.
- Akit a beteg felhatalmaz erre, kikérheti az egészségügyi dokumentációt és másolatot készíthet róla. A beteg ellátása alatt ehhez írásbeli felhatalmazás (mintánk elérhető innen), az ellátás alatt nem álló személyek esetében pedig teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges (erre példa a két tanú által igazolt nyilatkozat; az ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okirat; a nyilatkozattevő saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozata, mintánk elérhető innen).
- Vannak, akiket az egészségügyi törvény akkor is feljogosít az adatok megismerésére, ha a beteg ehhez nem adott hozzájárulást. A törvény értelmében a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér és az élettárs kivételes esetekben hozzáférést kérhet a dokumentációhoz (erről részletesen is írunk a következő kérdésben).
- A törvényes képviselő főszabály szerint hozzáfér a dokumentációhoz. A 16. évét betöltött kiskorú azonban megtilthatja, hogy a törvényes képviselőinek bármilyen tájékoztatást adjanak a kezeléséről. Bár az egészségügyi törvény ugyanezt nem ismétli meg a dokumentációba való betekintésnél, a szabálynak véleményünk szerint csak úgy van értelme, ha abba a dokumentáció megismerésének tilalmát is bele kell érteni.
- Hozzájárulás nélkül is lehetséges az egészségügyi adatok kezelése (pl. továbbítása, felfedése), ha a törvény ezt lehetővé teszi (pl. járványügyi okból) vagy ez mások életének, testi épségének, egészségének védelméhez szükséges.
- A beteg hozzájárulása nélkül közölni lehet azokat az adatokat a további gondozást végző személlyel, amelyek a gondozáshoz szükségesek.
Ha a beteg cselekvőképtelen (betegsége miatt elvesztette a belátási képességét vagy 14 évnél fiatalabb), vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-17 éves) vagy az egészségügyi önrendelkezési joga tekintetében bíróság korlátozta a cselekvőképességét, a következők jogosultak az egészségügyi adatairól való tájékoztatásra:
-
a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
- a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
-
házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
-
gyermeke, ennek hiányában
-
szülője, ennek hiányában
-
testvére, ennek hiányában
-
nagyszülője, ennek hiányában
-
unokája.
-
- ezek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
-
gyermeke, ennek hiányában
-
szülője, ennek hiányában
-
testvére, ennek hiányában
-
nagyszülője, ennek hiányában
-
unokája.
-
Hogyan kérhetem ki a hozzátartozóm egészségügyi dokumentációját?
A beteg házastársként, egyeneságbeli rokonként, testvérként, valamint élettársként akkor jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a következő két feltétel egyszerre fennáll.
A házastársnak, egyeneságbeli rokonnak, testvérnek vagy élettársnak
-
a saját vagy leszármazója életét, egészségét befolyásoló ok feltárása (pl. örökletes betegségek felderítése) vagy egészségügyi ellátása céljából van szüksége erre, ÉS
-
az adat máshogy nem szerezhető be.
Az adatok megadását írásban kell kérnie a dokumentációval rendelkező egészségügyi szolgáltatótól, kórháztól. Csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az említett okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az iratokról első alkalommal ingyen, utána jogszabályban meghatározottak szerint saját költségére másolatot kérhet/készíthet.
Kikérhetem az elhunyt rokonom dokumentációját?
Igen, de csak korlátozottan, két esetben.
- Ha az egészségügyi adatra a jogosultnak (házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, valamint élettárs) a saját vagy leszármazója életét, egészségét befolyásoló ok feltárása vagy egészségügyi ellátása céljából van szükség, és az adat máshogy nem szerezhető be.
- Az elhunyt beteg törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni (írásos kérelemre).
Az iratokról első alkalommal ingyen, utána jogszabályban meghatározottak szerint saját költségére másolatot kérhet vagy készíthet.
Ki tekintheti meg az egészségügyi dokumentációt kiskorúak esetében?
A 14. életévét be nem töltött kiskorú betegnél elsősorban a törvényes képviselői, akik általában a szülők. Ha ők valamilyen okból nem tudnak élni jogukkal, akkor az alábbi személyeket is megillet ez a jog:
- közös háztartásban élő, cselekvőképes testvér,
- ennek hiányában nagyszülő,
- ilyen hozzátartozók hiányában pedig a gyermekkel egy háztartásban nem élő cselekvőképes szülő, testvér, illetve ennek hiányában nagyszülő.
14 és 18 év között fiatalok maguk is betekinthetnek a dokumentumokba, ebből a szempontból a cselekvőképes felnőttekhez hasonló jogaik vannak.
16 éves korától nyilatkozatot tehet a kiskorú arról, hogy ki tekinthet be, illetve hogy kit zár ki az egészségügyi dokumentációja megismeréséből.
Hogyan tilthatom le, hogy egyes betegellátók hozzáférjenek az egészségügyi adataimhoz?
Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, akik korlátlanul hozzáférhetnek az igénybe vett kezelések, illetve gyógyszerek listájához. Ha ezt nem szeretnénk, nyilatkoznunk kell erről. Az EESZT-ről szóló a tájékoztatónkban részletesen írunk arról, hogyan lehet letiltani egyes betegellátók hozzáférését egészségügyi adatainkhoz.
Orvosi titoktartás
Az orvosi titoktartáshoz való jog értelmében a betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy kinek adható tájékoztatás egészségi állapotáról, illetve kiket zár ki adatainak megismeréséből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akit kizárnak az adatok megismeréséből, annak nem mondhatják el, hogy a beteg kórházba került, járt a rendelőben, nem adhatnak tájékoztatást a beteg állapotáról, a megtörtént vagy tervezett beavatkozásokról, illetve nem adhatnak ki neki dokumentumokat.
Az orvosi titoktartáshoz való jog kiterjed arra is, hogy a beteg kezelése, vizsgálata során csak olyanok legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban szükséges, vagy akinek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult. Azaz a beteg vizsgálata, kezelése úgy történjen, hogy ezt mások ne láthassák vagy hallhassák, kivéve, ha szeretnénk. Sürgős esetben ez a szabály nem köti az orvosokat.
Az egészségügyi ellátó intézmények egymás között továbbadhatják az adatainkat, ha erre a gyógykezelés érdekében szükség van. Az egészségügyi ellátó hálózaton kívülre azonban csak a beteg írásbeli hozzájárulásával továbbíthatnak adatokat (ez alól a főszabály alól vannak kivételek, amelyeket lentebb részletesen ismertetünk).
Kinek szól a kórház arról, hogy hol kezelnek?
Jogod van a kórházban látogatókat fogadni és az általad meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. Jogod van megnevezni azt, akit kórházi elhelyezésedről, egészségi állapotodnak alakulásáról értesíthetnek, illetve jogod van bárkit kizárni ebből.
Az általad megnevezett személyt kötelesek értesíteni arról, hogy hol kezelnek, valamint arról is, ha az állapotod jelentősen megváltozik.
Főszabály, hogy telefonon egészségi állapotról felvilágosítás csak akkor adható, ha a hívó személye egyértelműen beazonosítható.
Lehetséges-e, hogy az orvosom a hozzájárulásom nélkül megosztja másokkal az adataimat?
Az orvosok titoktartási kötelezettsége csupán nagyon szűk körben és komoly garanciák mellett oldható fel az érintett hozzájárulása nélkül. Ez leginkább akkor fordul elő, ha törvény így rendelkezik; illetve ha mások életének, testi épségének, egészségének védelme ezt szükségessé teszi.
- Törvény írja elő, hogy az orvos köteles bejelenteni a megfelelő hatóságnak,
- ha a gyermeken gyermekbántalmazás jeleit tapasztalja (a gyermekjóléti szolgálatnak);
- ha a beteg nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye (a rendőrségnek);
- ha közeli hozzátartozók (ideértve a gyermekeket és a volt házastársat, élettársat is) közötti erőszakot, vagy veszélyét észleli (a települési jegyzőnek);
- bűncselekménnyel összefüggő, vagy egyéb nem természetes halálok esetén (a rendőrségnek);
- a járványok elleni védekezés céljából szükséges (a járványügyi hatóságnak).
- Szintén az orvos törvényi kötelezettsége tájékoztatni a beteg egyes hozzátartozóit (hogy kiket, arról az egészségügyi adatok kezeléséről szóló tájékoztatónkban írunk),
- ha a beteg cselekvőképtelen állapotban van (nincs eszméleténél, gyógyszer- vagy droghatás alatt áll, esetleg agyi leépülés miatt nincs belátásra a helyzetére),
- kiskorú vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,
- a cselekvőképességét az egészségügyi döntések meghozatala tekintetében bíróság korlátozta.
- A beteg hozzájárulása nélkül is közölheti az orvos a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismerete a beteg egészsége érdekében fontos.
- Nincs szükség a beteg hozzájárulására, ha más személy életének, testi épségének és egészségének védelme teszi szükségessé az adattovábbítást.
- A kezelőorvos korlátlanul hozzáférhet az EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz szükséghelyzetek esetében, ezek felsorolása a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet mellékletében található.
Milyen esetben továbbíthatja a kórház az adatokat a hatóságoknak?
Az egészségügyi intézmények kötelesek adatot szolgáltatni a törvényben felsorolt intézmények számára. Példaként említhetők a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a közegészségügyi hatóságok. Az egészségügyi intézményt az eljáró szervek megkereshetik büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, közigazgatási hatósági eljárás és polgári eljárás esetén is. Ezekben az ügyekben a rendőrség, ügyészség, bíróság és a kirendelt igazságügyi szakértő kérheti az ügyben érintett beteg egyes adatait.
Az adatkérés azonban csak azokat az adatokat érintheti, melyek a konkrét üggyel összefüggésben vannak, és annak elbírálása szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Vagyis a felsorolt szervek ilyen esetben sem kezelhetnek személyes adatokat. Egy beteg ellen folytatott eljárás tehát önmagában nem indokolja, hogy minden dokumentációt bekérjenek a kórháztól. Éppen ezért ilyen megkeresés esetén a szervnek kötelessége megjelölni az adatkezelés célját és a kért adatok körét. A jogszerű adatkéréséhez emellett ügyészi jóváhagyás szükséges. Ez alól csak a „halaszthatatlan intézkedés” kivétel, amikor a nyomozás kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel függ össze és a késedelem veszéllyel jár.
Mit tehetek, ha úgy vélem, hogy megsértették a személyes adataim védelméhez való jogomat?
A kórházakban, rendelőintézetekben működik adatvédelmi felelős, aki segítségedre lehet. Az adatvédelmi felelős ellenőrzése alatt tartja az intézmény adatkezelési rendszerét. Így segíthet azokban az esetekben, amikor az intézmény adatkezelésével kapcsolatosan kérdésed merül fel, vagy ha attól tartasz, hogy adataidat nem a törvényi előírásoknak megfelelően kezelték.
Ez utóbbi esetben panaszt tehetsz az egészségügyi szolgáltatónál, a fenntartónál (ez állami intézmények esetében az Országos kórházi Főigazgatóság), és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordulhatsz. Ezeken kívül a személyes adatainak védelméhez való jog megsértése miatt pert is indíthatsz.
Ha további kérdésed lenne, vagy úgy érzed, az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos jogsérelem ért, keress minket a jogsegely@tasz.hu címen!
Vonatkozó jogszabályok:
-
az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény)
-
az egészségügyi adatkezelési törvény (1997. évi XLVII. törvény)
