Kisokos közigazgatási határozatok megtámadásához

Egy hatóság nagyon sok mindenről dönthet. Például arról, hogy kiemelnek egy gyereket a családjából, kirendelnek vagy felmentenek egy gondnokot, vagy megállapítanak pénzbeli vagy szociális ellátásokat. Ha az ügyfél nem ért egyet a hatóság döntésével, joga van a hatóság döntését megtámadni. Ezt hívjuk jogorvoslatnak. A jogorvoslat azt jelenti, hogy egy másik közigazgatási szerv vagy bíróság is megvizsgálja az ügyet és új döntést hoz az ügyben. Mindenkinek joga van a jogorvoslathoz. Ez egy alapvető jog.

Ha valaki nem értett egyet egy hatósági döntéssel, akkor 2020. március 1-ig elég volt fellebbezést benyújtania a hatósághoz, és azt a felettes hatóság bírálta el. A fellebbezésben elég volt leírni azt, hogy nem ért egyet a döntéssel és ingyen volt az eljárás. 2020. március 1. óta már közigazgatási pert kell indítani, és illetéket is kell érte fizetni. A közigazgatási per megindítása ráadásul nehezebb a fellebbezésnél. Ennek két oka van.

1. A per megindításához keresetlevelet kell írni. A törvény előírja, hogy minek kell benne lennie a keresetlevélben. Ha valami hiányzik, és a hiánypótlás sem megfelelő, a per nem indul meg.

2. A közigazgatási döntéssel szemben akkor lehet pert indítani, ha a hatóság döntése jogsértő. Akkor jogsértő a döntés, ha a hatóság valamilyen jogszabályt nem tartott be, vagy rosszul alkalmazta a jogi előírásokat. Ha csak nem ért egyet a döntéssel, az még nem elég egy közigazgatási perhez. DE! Még akkor is érdemes megírni a keresetlevelet, ha nem ért egyet a döntéssel, de nem biztos abban, hogy az jogszabálysértő. Egyrészt azért, mert a hatóság megteheti, hogy saját maga visszavonja vagy megváltoztatja a döntését a keresetlevélben kértek szerint akkor is, ha nem volt jogsértő a döntése. Másrészt azért, mert sokféle módon lehet jogsértésre hivatkozni, ezekre példákat a keresetlevél mintákban adunk.

A pert az érintett maga indíthatja el. Nem kötelező jogi képviselet (csak ritkán, lásd lentebb). De a per során bármikor dönthetsz úgy, hogy mégis fogadsz ügyvédet.

Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet. A pártfogó ügyvédet a Kormányhivataltól kell kérni. A Kormányhivatalban van egy Jogi Segítségnyújtó Osztály. Ha ide bemész ügyfélfogadási időben, és elmondod, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni egy közigazgatási perhez, az ügyintézők segítenek ebben. Adnak egy formanyomtatványt, amit ki kell tölteni. Ez arra szolgál, hogy megállapítsák, hogy “rászorulónak” minősülsz-e. A kormányhivatali ügyintéző segít a formanyomtatvány kitöltésében.

Rászorulónak minősül, akinek a nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot (28.500 ft) és nincs vagyona (az ingatlan nem számít). Az is rászorulónak számít, aki bizonyos ellátásban részesül. Például, aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap vagy közgyógyellátásban részesül.

Ha a Kormányhivatal megállapítja, hogy valóban jogosult vagy ingyenes ügyvédi segítségre, akkor adnak egy listát ügyvédek neveivel és telefonszámával. Őket fel kell hívni és kérni kell, hogy vállalják el az ügyet. Ha egyik ügyvéd sem vállalja el az ügyet, akkor vissza kell menni a Kormányhivatalhoz és kérni kell tőlük, hogy jelöljenek ki az számodra egy pártfogó ügyvédet!

Ritkán kötelező ügyvédet fogadni közigazgatási perhez. Például ha a Kúria előtt zajlik a per vagy a Fővárosi Törvényszékhez tartozik az ügy. Ilyenkor valószínűleg kötelező lesz a jogi képviselet.

Ha nincs ügyvéded, háromféle lehetőséged van arra, hogy megtámadd a hatóság döntését egy közigazgatási perben:

1. Van egy bírósági formanyomtatvány, amit innen lehet letölteni: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/kozigazgatasi-meginditasa-iranti-keresetlevel-2 Itt minden szerepel, amit bele kell írni a keresetlevélbe. Ha egyedül nem tudod kitölteni, menj be a bíróság ügyfélsegítőjére ügyfélfogadási időben, és kérj segítséget! A járvány ideje alatt az ügyfélsegítőhöz előre kell időpontot foglalni. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani. Ez az információ szerepel a közigazgatási határozatban. Ha mégsem találod, akkor kérdezd meg a hatóságtól, amelyik a határozatot hozta, hogy melyik bíróságra tartozik az ügy! Javasoljuk, hogy használd ezt a formanyomtatványt!

2. Ha nem a formanyomtatványt használod, akkor az alábbiakat kell tartalmaznia a keresetlevélnek:

• A személyes adataitadat (név, anyja neve, születési hely, idő, lakcím, adóazonosító jel, telefonszám, email cím). A felperes az, aki a pert megindítja, így a felperes te leszel.

• A közigazgatási döntést hozó hatóság neve, székhelye (címe). A hatóság lesz az alperes a perben.

• A bíróság megnevezése, amelyikhez tartozik a per. (A közigazgatási határozat általában tartalmazza, hogy melyik bíróság az illetékes. Ha nem lásd 6.pont)

• A támadott közigazgatási határozat számát, és hogy mikor kaptad meg a döntést.

• Fejtsd ki, hogy miért tartod jogsértőnek a közgazgatási döntést, miért fordulsz a hatósághoz, mit szerettél volna elérni, és mit tett, döntött a közigazgatási hatóság. A leírásban valamennyi jogsérelmedet, jogos érdekedet foglald össze, mert a bíróság csak arról dönt, amit kérnek tőle. Jogos érdek a személy minden olyan érdeke, amit a jogi szabályozás elismer, megvéd.

• Írd le, hogy mit kérsz a bíróságtól, milyen döntést hozzon. (Ez a határozott kereseti kérelem lásd később a 8.pontot)

• Ha szükséges, kérd a bíróságtól, hogy hallgasson meg tanút, kérje szakértő véleményét.

• Sorold fel milyen bizonyítékokat, iratokat csatolsz a keresetlevélhez!

A keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, tanúk megnevezését, bizonyítékokat (pl. kép- és hangfelvétel), amelyek az ügyhöz kapcsolódnak, és az állításaidat alátámasztják.

A legtöbb hozzánk forduló ember gyermekkiemelések miatt kér tőlünk segítséget, ezért nekik írtunk egy keresetlevél mintát, amit itt találsz: https://tasz.hu/cikkek/hogy-ne-emeljek-ki-a-gyermekemet

3. Arra is van lehetőség, hogy szóban mondd el a keresetedet a bíróság ügyfélsegítőjén. Ilyenkor azt kell kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, amit mondasz. Ehelyett - ha megoldható - inkább azt javasoljuk, hogy közösen töltsétek ki a formanyomtatványtaz ügyfélsegítőn a bírósági ügyintézővel, mert akkor biztos lehetsz benne, hogy minden fontos információ szerepelni fog a keresetlevelében!

Egy per indításakor általában illetéket kell fizetni. De a közigazgatási perben a legtöbb esetben nem kell a per megindításakor fizetni. A bíróság a per befejezésekor, az ítéletben határozza meg, hogy kinek kell illetéket fizetni. Aki a pert elveszti, annak 30 000 Ft-ot kell fizetnie.

Ha nagyon rossz anyagi helyzetben vagy, akkor költségmentességet kérhetsz. Ez azt jelenti, hogy akkor sem kell fizetni a közigazgatási per megindításáért, ha végül a bíróság nem neked ad igazat. Ha szeretnél költségmentességet kérni, akkor a keresetlevél benyújtásával együtt ki kell tölteni egy nyomtatványt, amit itt lehet letölteni: https://birosag.hu/sites/default/files/2018-10/koltsegmentesseg_nyomtatvany_termeszetes_szemely_reszere_pdf.pdf

A költségmentességi kérelem kitöltéséhez is kérhetsz segítséget a bíróságon az ügyfélsegítőn.

A személyes adatok megadása után (1. és 2. pont) a jövedelmre, vagyonra vonatkozó részeket nem kell kitölteni, ha aktív korúak ellátására vagy jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapsz vagy közgyógyellátásban részesülsz. Ilyenkor külön vizsgálat nélkül jogosult vagy költségmentességre. Csak az ezt igazoló iratot kell csatolni a kérelemhez, és a nyomtatvány 8. pontjába be kell írni, hogy mellékletként csatolod az iratot. Ha ilyen ellátásokat nem kapsz, akkor a bíróság megvizsgálja, hogy mennyi jövedelmed és vagyonod van, és dönt arról, hogy kaphatsz-e költségmentességet.

A keresetlevelet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelyik a döntést hozta. De a keresetlevelet a bíróságnak kell címezni! Azt, hogy melyik bírósághoz tartozik az ügy, alapvetően az ügyfél (akire a döntés vonatkozik) lakóhelye vagy a döntést hozó hatóság székhelye (címe) határozza meg. Közigazgatási perekben a törvényszékek járnak el. Összesen nyolc törvényszék van. Ezek közül fog valamelyik eljárni az ügyedben:

1. Fővárosi Törvényszék jár el:

Budapest esetében.

2. Budapest Környéki Törvényszék jár el:

Nógrád megye és

Pest megye esetében.

3. Debreceni Törvényszék jár el:

Hajdú-Bihar megye,

Jász-Nagykun-Szolnok megye, és

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében.

4. Győri Törvényszék jár el:

Győr-Moson-Sopron megye,

Komárom-Esztergom megye, és

Vas megye esetében.

5. Miskolci Törvényszék jár el:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és

Heves megye esetében.

6. Pécsi Törvényszék jár el:

Baranya megye,

Somogy megye, és

Tolna megye esetében.

7. Szegedi Törvényszék jár el

Bács-Kiskun megye,

Békés megye, és

Csongrád megye esetében.

8. Veszprémi Törvényszék jár el:

Fejér megye,

Veszprém megye, és

Zala megye esetében.

Általában 30 napod van arra, hogy közigazgatási pert indíts, miután megkaptad a közigazgatási határozatot. A határidő onnantól számít, hogy kézhez vetted a határozatot, és nem onnantól, hogy meghozták. Tehát ne a határozat alján látható keltezést nézd, hanem írd fel, melyik nap kaptad meg a határozatot. Fontos, hogy vannak 30 napnál rövidebb határidők is. Ezt a határozatba is beleírja a hatóság. Ilyen például az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló gyámhatósági döntés. Az ideiglenes hatályú elhelyezés ellen csak 15 napon belül lehet közigazgatási pert indítani.

A bíróság mindig csak arról dönt, amit kérnek tőle. Ezért minden kérelmet írj bele a keresetlevélbe, ami csak szóba jöhet. A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, vagy azt, hogy helyezze hatályon kívül, és legyen új hatósági eljárás, de azt is, hogy változtassa meg saját maga.

Ha a bíróság megsemmisíti a határozatot, akkor az olyan, mintha a közigazgatási döntést nem hozta volna meg a hatóság. Ilyenkor a hatóság gyakran az elejéről, újra kezdi az eljárást.

Azt is kérheted, hogy a bíróság változtassa meg a közigazgatási döntést. Ezt úgy kell kérni, hogy pontosan megjelölöd milyen változtatást szeretnél.

Ha szeretnéd, hogy a bíróság tartson tárgyalást, és hallgasson meg téged, és ha vannak tanúid, őket, akkor ezt külön kell kérned a keresetlevélben.

A határozatot akkor is végre kell hajtani, ha közigazgatási pert indítasz a döntés (határozat) ellen. A határozatot csak akkor nem kell végrehajtani, ha azonnali jogvédelmet kapsz a bíróságtól. Az azonnali jogvédelmet a keresetlevélben kell kérni. Két okból lehet kérni:

1. Ha a határozat végrehajtása közvetlen hátrányt okoz neked, vagy

2. ha valamiért szükség van arra, hogy a bíróság ideiglenesen rendezze a helyzetet.

A kérelemben pontosan írd le, hogy miért kérsz jogvédelmet és csatold a bizonyítékokat, ami alátámasztja az állításodat. Ha valami kimarad, akkor azt később már nem lehet pótolni.

Azonnali jogvédelem igénylésekor is meg kell mondani a bíróságnak, hogy mit kérsz.

• Kérheted, hogy a közigazgatási döntést ne kelljen végrehajtani a per befejezéséig. Ez a “halasztó hatály” kérése.

• Ha nem segít az, hogy nem kell végrehajtani döntést, akkor “ideiglenes intézkedést” lehet kérni a bírótól. Ez bármi lehet, ami segít a helyzet rendezésében.

• Lehet kérni a bíróságtól, hogy a per megkezdése előtt legyen a bizonyítás, ha később már nem vagy csak nagyon nehezen menne a bizonyítás. Ez az “előzetes bizonyítás” kérése.

A bíróság 15 napon belül dönt arról, hogy ad-e azonnali jogvédelmet. Ha nem ad, akkor 8 napon belül fellebbezhetsz a döntés ellen.

Ilyenkor a bíróság hiánypótlást kér. Ha nincs ügyvéded, akkor a bíróságnak minden hiányosságot össze kell gyűjtenie, és tájékoztatnia kell téged arról, hogyan pótold azt, ami hiányzik. A bíróság azt is megmondja, mikorra kell pótolni a hiányosságokat. Ha ezt a határidőt nem tartjod be, akkor a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, és nem indul meg a per. A visszautasítás ellen lehet fellebbezni.

A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha valami hiányzik a keresetlevélből, akkor hiánypótlást fog küldeni. Ha kértél azonnali jogvédelmet, akkor erről is dönt a bíróság, és értesít téged, akit a perben felperesnek hívnak.

Ezt követően a keresetlevélre válaszol a hatóság, akit a perben alperesnek hívnak. A hatóság a válaszban leírja, mit gondol az ügyről. A választ védiratnak nevezik. A vádiratot bíróság megküldi a felperesnek, azaz neked, aki a pert kezdeményezte.

Ha nincs ügyvéded, a bíróság tájékoztat arról, hogy a perben milyen jogaid és kötelezettségeid vannak, azaz mit kérheszt és neked mit kell tenni. A bíróság arról is tájékoztat, hogy kérhetsz pártfogó ügyvédi képviseletet.

Ezután két módon folytatódhat az eljárás.

1. Az egyszerűbb eset az, ha nincs tárgyalás. Ha sem te, sem a hatóság nem kérte tárgyalás tartását, és a bíróság szerint sem szükséges, akkor nem lesz tárgyalás. A bíróság csak az iratok alapján dönti el az ügyet. Ilyenkor a bíróság még kérhet be iratokat tőled.

2. A másik eset az, amikor a bíróság tárgyalást tart. Az első tárgyalás időpontját a bíróság a keresetlevél megérkezésétől számított 30 napon belül kitűzi. A tárgyalásra idézést fogsz kapni, amiben a bíróság leírja, hogy mikor és hol lesz a tárgyalás, mit vigyél magaddal a tárgyalásra.

A tárgyalás az ügy összefoglalásával kezdődik. A megnyitás után az egyik bíró elmondja vagy felolvassa, hogy mi van a keresetlevél, amit benyújtottál. Utána a hatóság védiratát is összefoglalják.

Az ismertetés után a bíró megkérdezi tőled, hogy szeretnél-e az elhangzottakra észrevételt tenni, kérelmeket és nyilatkozatokat kiegészíteni. Ez azt jelenti, hogy jogod van elmondani a bírónak, hogy szerinted mi történt, miért nem értesz egyet a hatósággal, hogyan rendezzék a helyzetet.

A bíró az alperes hatóság képviselőjének is felteszi ugyanezeket a kérdéseket.

Ha az ügy olyan, akkor a nyilatkozatok után a bíróság megpróbálja elérni, hogy te és a hatóság egyezséget kössetek.

Fontos tudni, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha nem mész el. Sőt a bíróság akkor is hozhat ítéletet, ha nem vagy ott a tárgyaláson.

A jogerős ítélettel szemben csak rendkívüli jogorvoslatnak van helye. Ilyen rendkívüli jogorvoslat a felülvizsgálat. A bíróság jogerős ítélete ellen, az ítélet közlésétől számított 30 napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani, amiről a Kúria dönt.

A felülvizsgálati kérelmet csak ügyvéd nyújthatja be, ezért ügyvédet kell fogadnod. Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet. A pártfogó ügyvédet a Kormányhivataltól kell kérni. A Kormányhivatalban van egy Jogi Segítségnyújtó Osztály. (erről bővebben lásd: 3. pont)

Az ítélet közlésének napja az a nap, amikor a postán küldött ítéletet átveszed.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani a Kúriának címezve.

A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. (lásd: 9 pont)

A Kúria 30 napon belül végzésben dönt arról, hogy befogadja-e a felülvizsgálati kérelmet. Ha elutasítja a kérelmet, akkor nem indul meg a felülvizsgálati eljárás.

A fellülvizsgálatnak két oka lehet:

1. Az ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. Ez azt jelenti, hogy a bíróság valamilyen jogszabályt nem tartott be, vagy rosszul alkalmazta a jogi előírásokat és ez annyira súlyos hiba volt, hogy enékül a hiba nélkül más döntést hozott volna a bíróság.

2. Az ítélet jogkérdésben eltér a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától.

A felülvizsgálatnak tartalmaznia kell:

• a támadott ítélet számát,

• a felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér,

• a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

A Kúriától lehet kérni, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül vagy a hatóság határozatát semmisítse meg.

A felülvizsgálati kérelemben nem lehet új jogalapra és új tényre hivatkozni.

Az alábbi ügytípusokban kerülhet sor közigazgatási perre. A tájékoztatóinkban az ügymenetek leírásán túl keresetlevél-mintákat is közzé tettünk.

A keresetlevél-mintákban adunk ötleteket arra, hogy miért lehet jogszabálysértő a hatóság határozata. Azokon felül általában az alábbi okokra hivatkozhatsz, hogy miért jogszabálysértő a határozat a közigazgatási eljárás általános szabályait meghatározó törvény alapján.

• A hatóság minden esetben köteles megindokolni a döntését. Az Ákr. 81. § (1) bekezdésének megsértésére lehet hivatkozni a keresetlevélben, ha a hatóság nem írta le részletesen, hogy miért utasította el a kérelmet.

• A hatóságnak a határozatban pontosan le kell írnia minden körülményt, és az összes bizonyítékot figyelembe kell vennie. Ha hiányzik valami annak leírásából, hogy mi történt vagy a hatóság nem eléggé vagy egyáltalán nem veszi figyelembe valamelyik bizonyítékot, akkor a keresetlevélben lehet hivatkozni arra, hogy a hatóság megsértette az Ákr. 62. §-a szerinti tényállás tisztázási, illetve a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségét.

Sajátos nevelési igényű (fogyatékos) gyerekek oktatása:

https://tasz.hu/cikkek/kisokos-az-en-fogyatekossaggal-elo-gyerekemnek-is-jar-oktatas

Gyerekkiemelések:

https://tasz.hu/cikkek/hogy-ne-emeljek-ki-a-gyermekemet

Fogyatékos személyek támogatásai:

https://tasz.hu/a/files/Keresetlevel-minta-fogyatekossagi-tamogatasok.docx

Óvodakötelezettség 4 éves kortól, Tankötelezettség 6 éves kortól, Egyéni munkarend kérelmezése:

https://tasz.hu/cikkek/igy-vedd-meg-a-gyermeked-az-allamositastol

Ügyfélsegítő

A bíróságokon ügyfélsegítő napokat tartanak. Itt kérhetsz segítséget a közigazgatási per megindításához szükséges keresetlevél nyomtatvány kitöltéséhez és a költségmentességi kérelem kitöltéséhez. A járvány ideje alatt az ügyfélsegítőhöz előre kell időpontot foglalni. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani.

Állami jogi segítségnyújtó

A Kormányhivatalban van egy Jogi Segítségnyújtó Osztály. Ha ide bemész ügyfélfogadási időben, és elmondod, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni egy közigazgatási perhez, akkor segítenek ebben az ügyintézők. Kapsz tőlük egy formanyomtatványt, amit ki kell tölteni (ebben is kérhetsz tőlük segítséget). Az állami jogi segítségnyújtás keretében nem csak ügyvédet kérhetsz, hanem peren kívüli jogi segítséget is. Ilyenkor az ügyvédek nem képviselnek, csak tanácsot adnak, beadványt készítenek, segítenek a nyilatkozatok megtételében.

Civil szervezetek

TASZ: gyerekkiemelések, SNI oktatás, gondnokság, oktatás jogsegely@tasz.hu

Kézenfogva Alapítvány: fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos ügyek kezenfogva@kezenfogva.hu

Autisták Országos Szövetsége (AOSZ): autista emberek számára jogsegély info@esoember.hu

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ): értelmi fogyatékos emberek számára jogsegély efoesz@efoesz.hu

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) https://www.mvgyosz.hu/amit-ad...

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) https://sinosz.hu/

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) http://www.meosz.hu/

Mozgássérültek Budapesti Egyesülete https://www.mbeinfo.hu/szolgaltatasaink/jogsegelyszolgalat/