Miért nem tüntethetett az, aki nem ért egyet Kína politikájával?
A TASZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek a 2011. június 24-én és 25-én, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával történt gyülekezésekkel kapcsolatban. Felvilágosítást kérünk az ügyészségtől, hogy nyomoz-e a gyülekezési szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt. UPDATE: az ügyészség válasza (és annak értékelése) is itt olvasható.
Tisztelt Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály!
Dr. Láng László Főosztályvezető legfőbb ügyészségi ügyész részére
Tárgy: felvilágosítás kérése
A Társaság a Szabadságjogokért felvilágosítást szeretne kérni az ügyészségtől a 2011. június 24-én és 25-én a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének látogatása alkalmával tartott tüntetésekkel összefüggésben, tekintettel arra, hogy az ott felmerült jogsértések olyan súlyosak, hogy azok kivizsgálása, a tények megnyugtató tisztázása elengedhetetlen. Álláspontunk szerint a nyilvánosság tájékoztatása kiemelt fontosságú azért, hogy az állampolgárok bízhassanak a rendvédelmi, nyomozati hatóságok munkájában, abban, hogy az állam értük és nem ellenük dolgozik.
A sajtóban megjelent információk alapján feltételezhető, hogy a fenti események több esetben a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetik. A TASZ álláspontja szerint megengedhetetlen, hogy a Magyar Köztársaságban gyülekezési jogukkal jogszerűen élni kívánó tüntetőket akár a rendőrség (vagy más hatóság) akár magánszemélyek ebben megakadályozzanak – ezt a hatályos magyar jog is szigorúan bünteti.
A nyilvánosságra került információk szerint Budapesten mégis feltehetően ez történt június 24-én és 25-én.
Helyszíni beszámolók, hogy 2011. június 24-én pénteken, majd az azt követő napon az Oktogonnal, az Andrássy úton és a Kossuth téren Tibettel szimpatizáló tüntetőket rendőrök akadályoztak meg abban, hogy tibeti zászlót lengessenek, videó felvételt készítsenek, transzparenst feszítsenek ki, vagy más módon lehetetlenítették el politikai véleményük kinyilvánítását. E cselekmények felvetik a Btk. 174/C. § (1) bekezdésének az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése bűntettének, valamint a Btk. 225. § hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúját.
Értesülésünk szerint a helyszínen lévő kínai zászlót lobogtató személyek a tibeti tüntetőket megakadályozták gyülekezési joguk gyakorlásában azáltal, hogy körbekerítették őket vagy más módon nem engedték nekik a tibeti zászló felmutatását. E cselekmények felvetik a Btk. 174/C. § (1) bekezdésének az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése bűntettének megalapozott gyanúját.
A TASZ fontosnak tartja kiemelni, hogy a gyülekezési szabadság nem csak a rendőrség be nem avatkozását követeli meg, hanem a tüntetések aktív biztosítását is. A helyszíni beszámolók szerint az is lehetséges, hogy a rendőrség mindkét jogi kötelezettségét súlyosan megszegte 2011. június 24-én és 25-én.
Szeretnénk jelezni, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 62. § a békés gyülekezési jogot mindenkit megillető szabadságjogként írja le, amely magában foglalja a gyülekezési jogról szóló
1989. évi III. törvényben biztosított gyülekezési formán túl az azonnali reagálású és a spontán tüntetéseket is. Ezt az álláspontot az Alkotmánybíróság 75/2008. (V. 29.) AB határozata is egyértelművé tette: „Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 62. § (1) bekezdésében elismert gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed továbbá az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre.” A gyülekezési szabadság mindhárom fenti formájának biztosítása olyan fokozott közérdek, amelynek jogszerűtlen megsértését a büntetőjog is szankcionálja a magyar jogrendszerben.
Mindennek tükrében felvilágosítást szeretnénk kérni a T. Legfőbb Ügyészségtől arra vonatkozóan, hogy folytat-e nyomozást a gyülekezési szabadság megsértése, vagy hivatali visszaélés miatt a 2011. június 24-i és 25-i budapesti tüntetéseken történtek miatt? Tudatában vagyunk annak, hogy a nyomozás hatékonyságához kiemelten fontos érdek fűződik, amely nem teszi lehetővé minden nyomozati információ nyilvánosságra hozatalát. Ám úgy véljük, hogy nyomós közérdek fűződik a nyilvánosság tájékoztatásához is, amely megtörténte önmagában semmiféleképpen nem veszélyeztetné a nyomozás hatékonyságát.
Budapest, 2011. július 7.
dr. Dénes Balázs s.k.
TASZ elnöke
UPDATE (2011. szeptember): A TASZ megkapta az Ügyészség szeptember 5-i válaszát. A levélből kiderül, hogy az ügyészség nem folytat nyomozást a fent leírt tények alapján. Az ügyészségi levél itt olvasható.
Az ügyészség kapcsolatos véleményünket itt elolvashatja.
UPDATE (2012. március): A rendőrség egy megtiltott, majd a bíróság által engedélyezett Kína-ellenes tüntetés kapcsán a diszkréció igen nagyvonalú értelmezésével szolgálja a jogkereső közönséget. A TASZ ügyvédje által képvislelt magányszemély kártérítésért indít pert a rendőrség ellen.
