Mit teszünk mi?

Abban, hogy egy társadalom mennyire befogadó vagy éppen kirekesztő, mindenkinek van felelőssége. A gyűlöletkeltő és kirekesztő megnyilvánulások mindenképp károsak, bárkitől érkezzenek is. De a legnagyobb felelőssége azoknak van, akiknek a hatalma is a legnagyobb. A rasszista vagy homofób kommentek a Facebookon nem összemérhetők azzal, ha a miniszterelnök vagy egy polgármester hergeli a cigány magyarok vagy az LMBTQ emberek ellen a többségi társadalmat. Ezért pereket, jogi eljárásokat indítunk az állami szervek képviselőinek gyűlöletkeltése ellen hazai és nemzetközi fórumokon, és jogi segítséget nyújtunk azoknak, akiket diszkrimináció ért. Emellett segítjük a rendőrség gyűlölet-bűncselekmények elleni munkáját is.

Azonban a társadalmi problémákat nem lehet kizárólag jogi eszközökkel megoldani, a lehetőségek korlátozottak. Az alábbiakban összeszedtük mindazt, amit a rendszerszintű gyűlöletkeltés ellen tettünk, vagy teszünk most is. Minden erőfeszítésünk ellenére sajnos időnként sikertelenül próbálkozunk, de ez gyakran a jogállam jelenlegi állapotát írja le.

2016-ban indítottunk pert a Miskolci Önkormányzattal, a Miskolci Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés 2011 és 2015 közötti szegény-és cigányellenes intézkedései miatt. 2019-ben a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati intézkedések viszont súlyosan jogsértőek voltak. Az ítélőtábla helybenhagyta az első fokon megállapított tízmillió forintos közérdekű bírságot is.

Az EBH a TASZ kérelmére indult eljárásban 2016-os döntésében megállapította, hogy Mezőkeresztes polgármestere a romákkal szembeni diszkriminációt valósított meg azzal, hogy a helyi lapban “Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” c. nyílt levelében arra kérte a lakosokat, hogy ha tehetik, más településről érkező roma nemzetiségű lakosoknak ne adják el ingatlanjaikat. A nyílt levél az önkormányzat honlapjára is felkerült. A hatóság bírságot szabott ki a polgármesterrel szemben, eltiltotta a jövőbeli hasonló jogsértésektől, továbbá kötelezte a tartalom honlapról történő levételére, helyette a hatóság határozatát közzé kellett tenni az önkormányzat honlapján.

Megnyert strasbourgi ügyeink

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint
egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a gyöngyöspatai
asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván
megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések”
idején. A rendőrség szerint nem történt gyűlölet-bűncselekmény,
Strasbourgban azonban nekünk adtak igazat, és megállapították, hogy a
magyar államnak vizsgálnia kellett volna a rasszista indítékokat. Ez
azért különösen fontos ítélet, mert a magyar hatóságok sokszor nem
ismerik el a cigány magyarok ellen irányuló zaklatások rasszista
indítékát, és ezáltal kevésbé súlyosan ítélik meg a gyűlölködő
cselekedeteket, megnyilvánulásokat.

Ebben az ügyben maguk a rendőrök sértették meg roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait, majd pedig a magyar állam is azzal, hogy eltussolta a rendőrségi fogdán történt kényszervallatást. A 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt brutálisan bántalmazták és megalázták őt azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. A strasbourgi bíróság szerint a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka.

Meseország mindenkié ügy

2020 őszén súlyosan homofób és gyűlölködő politikai megnyilvánulásokat generált a Meseország mindenkié című könyv megjelenése, amely különböző sérülékeny társadalmi csoportokat mutat be mesefigurákon keresztül gyerekek számára.

A kormánytagok homofób és alapjogsértő megnyilvánulásai miatt az ombudsmanhoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultunk, ám a mai napig a biztostól reakció nem érkezett.

A kormány 2020. október 8-i sajtótájékoztatóján az egyik propagandamédium arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy elfogadhatónak tartja-e a mesekönyv állítólagos bevezetését egyes óvodákban. A miniszter válaszában kijelentette: „Itt arról van szó, hogy a gyerekek előtt, vagy a gyerekek számára homoszexuális propaganda folytatásának van-e helye. És szerintem nincsen, sőt, szerintem itt azt érdemes megvizsgálni, hogy kiskorú veszélyeztetésének a bűncselekményi tényállása nem valósul-e meg. És, hogy ha igen, akkor a fenntartóval szemben büntetőeljárást indítani”.

A TASZ eljárást indított az EBH előtt, mert Gulyás Gergely nyilatkozata sértette a leszbikus, meleg és biszexuális emberek egyenlő emberi méltóságát, és kimeríthette az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatás tényállását. Az EBH még megszűnése előtt elbírálta az ügyet és elutasította a kérelmünket. Az elutasító határozatot megtámadtuk bíróság előtt, a közigazgatási per folyamatban van. (https://tasz.hu/cikkek/az-ebh-meltatlan-lekoszonese-a-gyulolkodo-miniszter-melle-allt-a-hatosag/)

Gyöngyöspatai romákkal szembeni kormányzati gyűlöletkeltés

Orbán Viktor 2020. első Kormányinfóján beszélt a
gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt a jogellenesen elkülönítve oktatott cigány gyerekeknek megítélt kártérítésről. Azt mondta erről, hogy egy “etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”.

Közleményben hangsúlyoztuk: a pénz azoknak a gyöngyöspatai
gyerekeknek jár, akiket az önkormányzat, majd a magyar állam által
fenntartott iskola tudatosan jogellenesen, szegregáltan oktatott, ami
egy nagyon súlyos jogsértés. A miniszterelnök mondatai a roma gyerekek
családjait ingyenélőként bélyegezték meg, ezzel tovább fokozva a
romákkal szembeni sértő előítéleteket, ami elfogadhatatlan az ország
miniszterelnökétől. Pár hónappal később elfogadtak egy olyan
törvénymódosítást, amely folytán a bíróságok az oktatási intézményekkel
szemben indított személyiségi jogi perekben sérelemdíj helyett csak
oktatási/képzési szolgáltatást ítélhetnek meg. A súlyosan problémás
törvénymódosítás és a miniszterelnök gyűlölködő szavai miatt 23 civil
szervezettel közösen az ombudsmanhoz fordultunk, akitől azóta sem
kaptunk választ beadványunkra.

STOP – menekültellenes kormányplakát

A magyar kormány a 2018-as választások előtt országszerte
plakátot helyeztetett ki, amelyen STOP tábla mögött menedékkérők
láthatók. Szerintünk ezzel az ábrázolásmóddal a kormány megsértette a
Magyarországon élő vagy itt tartózkodó sötétebb bőrszínű, más etnikumhoz
tartozó emberek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A plakát ugyanis azt az
üzenetet közvetítette, hogy mindenkit, aki a képen ábrázolt emberekhez
hasonló jellemzőkkel rendelkezik, meg kell állítani, az országon kívül
kell tartani, mert veszélyt jelentenek az országra. Ezért az EBH-hoz
fordultunk 2018 tavaszán, a hatóság azonban nem akarta elbírálni az
ügyet, hatáskörének hiányára hivatkozva elutasította kérelmünket. Nem
adtuk fel, azóta is perelünk azért, hogy bebizonyosodjon, jogsértőek
voltak a plakátok. Két és fél évig pereskedtünk, míg a bíróság végleg
kimondta, hogy az EBH alaptalanul utasította el a kérelmet, azt érdemben
el kell bírálnia. Közben az EBH beolvadt az ombudsmani hivatalba, az
ombudsmani hivatal pedig a kérelmünket 2021. áprilisában elutasította. A
határozat ellen bírósághoz fordultunk, a közigazgatási per folyamatban
van.

2012-ben az Amnesty International Magyarországgal, a Háttér
Társasággal, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Jogvédő Irodával közösen megalakítottuk a
Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot. A munkacsoport azért
dolgozik, hogy a rendőrség és a bíróságok hatékonyan tudjanak fellépni a
gyűlölet-bűncselekmények ellen. A GYEM erőszakos
gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik, de mivel a gyűlöletkeltés,
gyűlöletbeszéd sok esetben megelőzi az erőszakos cselekményeket, ezért
sok anyagunkban, jelentésünkben szót ejtünk ezekről is.

Az ENSZ rendszeresen felülvizsgálja, hogy áll az emberi
jogok védelme a tagállamaiban. Ezután a világszervezet – az érintett
civil szervezetek javaslatai alapján – ajánlásokat fogalmaz meg a
tagállamoknak, hogy orvosolják a hiányokat, és azt is vizsgálja, hogy az
előző ciklusban tett ajánlásokból mi valósult meg. A GYEM keretében
rendszeresen küldünk árnyékjelentést az ENSZ-nek gyűlölet-bűncselekmény
témában.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már négy jogerős ítéletben

marasztalta el a magyar államot gyűlölet-bűncselekmény nem megfelelő

nyomozása miatt. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli az

ítéletek végrehajtását, ezért a GYEM-mel beadványban kértük az Európa

Tanácstól 2018-ban, hogy hívja fel a kormányt az ügyek mögött meghúzódó

strukturális problémák orvoslására.