12 pont a médiaszabályozásról
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
Létrehozva: 2010. július 7, szerda
Módosítva: 2018. február 8, csütörtök
A TASZ 12 pontban összefoglalta, hogy milyen szabályozási elveket kellene a jogalkotónak szem előtt tartania a médiaszabályozás megalkotása során.
A médiatartalom szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról a TASZ ugyancsak elkészítette álláspontját.
- A szabályozás előkészítéséhez szükség van a médiapiac elemzésére: a piaci szereplők tulajdonosi szerkezetére, potenciális véleménybefolyásoló képességükre, a fogyasztói magatartásra vonatkozóan. Ennek hiányában nem készíthető olyan médiaszabályozás, amely a médiapiac esetleges korrigálásra szoruló szerkezetét hatékonyan tudná szabályozni.
- A médiaszabályozás során a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólás- és sajtószabadság kell a főszabály legyen. Bármiféle korlátozás bevezetése csak arányosan, a lehető legszűkebb értelemben vett szükséges mértékben képzelhető el, a korlátozást minden esetben indokolni szükséges.
- A szabályozásban szegmentálni szükséges a médiapiaci szereplők alapján. A közszolgálati, a kereskedelmi és az elsődlegesen nem gazdasági célú (például: közösségi) médiaszolgáltatók eltérő célokkal és eltérő üzleti modellek szerint működnek. A médiapiaci szereplők típusaira eltérő szabályok megállapítása szükséges.
- A szabályozásban szegmentálni szükséges a szolgáltatók által kínált tartalomtípus alapján. A szabályozás iránya a dereguláció kell legyen. Tartalomszabályozás kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében indokolt.
- Nem indokolt az internetes és nyomtatott sajtó további speciális tartalomszabályozása. A Sajtótörvény elavult szabályait hatályon kívül kell helyezni. Egyebekben a hatályos szabályok – mint például az elektronikus kereskedelemről szóló törvény – megfelelő jogszabályi környezetet alakítottak ki az internetes sajtóra és a lekérhető szabályozásra vonatkozóan.
- Tartalomszabályozási kérdésekben beavatkozás csak a közszolgálati média esetében indokolt. A közszolgálati televíziónak és rádiónak több, az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakadó feladata van: a tájékoztatás, a szórakoztatás és az oktatás is ide sorolható. A közszolgálati megbízásnak a lehető legpontosabbnak kell lennie. Ez biztosítja a kereskedelmi médiaszolgáltatók számára, hogy tervezni tudják tevékenységüket.
- Biztosítani kell a közszolgálati média függetlenségét, költségvetését átláthatóan kell meghatározni. Az átlátható gazdálkodás és megvalósítható üzleti terv készítésének feltétele a finanszírozási rendszer átalakítása, amely feladattípushoz rendelve határozza meg a költségvetési források felhasználását több éves időtartamra, annak érdekében, hogy ne a kormány döntésének legyenek évről évre kiszolgáltatva a közszolgálati médiaszolgáltatók. A közszolgálati médiaszolgáltatók közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységét világosan el kell különíteni az átlátható finanszírozás érdekében.
- Közszolgálati feladatok telepítése sem a tematikus, sem az általános médiaszolgáltatókra vonatkozóan nem indokolt. A kereskedelmi és az elsődlegesen nem gazdasági célú médiaszolgáltatókra vonatkozó, az általános tartalmi kérdéseken túl – mint például a Ptk. személyhez fűződő jogok, büntetőjog, reklám szabályok – szabályozási beavatkozás nem indokolt.
- A kereskedelmi médiaszolgáltatások esetében a piaci verseny biztosítása miatt legitimálható a beavatkozás. Az ex ante jogalkotói beavatkozás helyett, piacfelügyeleti eljárások keretében versenyjogi ex post beavatkozás indokolt.
- Olyan hatósági rendszert kell kialakítani, amely a politikai befolyástól függetlenül működik és a piacfelügyeletet hatékonyan látja el. Nem indokolt a hatóság felügyeleti jogkörét kiterjeszteni – a tartalom szempontjából – a televíziós és rádiós piacokon kívül más területekre.
- Az átlátható szabályozás érdekében meg kell határozni, hogy az egyes médiapiaci szereplők tartalomszolgáltatásának szabályozási helye hol képzelhető el. A párhuzamos szabályozást kerülni kell. A reklámozási szabályokat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben, a lekérhető szolgáltatások és az internetes tartalomszolgáltatások kérdéseit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben. Jogdogmatikailag hibás az az elgondolás, ami a sajtóra vonatkozó szabályokat és a televízióra, rádióra vonatkozó speciális szabályokat duplikálja a médiatartalmakról szóló törvényben.
- A jogi szabályozás mellett lehetőséget kell biztosítani az ön- és társszabályozásra, hiszen ezek a szabályozástípusok jóval rugalmasabban képesek alkalmazkodni a gyorsan változó médiapiaci helyzethez.
A teljes anyag letölthető innen (pdf).