12 pont a médiaszabályozásról

A TASZ 12 pontban összefoglalta, hogy milyen szabályozási elveket kellene a jogalkotónak szem előtt tartania a médiaszabályozás megalkotása során.

A médiatartalom szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról a TASZ ugyancsak elkészítette álláspontját.

  1. A szabályozás előkészítéséhez szükség van a médiapiac elemzésére: a piaci szereplők tulajdonosi szerkezetére, potenciális véleménybefolyásoló képességükre, a fogyasztói magatartásra vonatkozóan. Ennek hiányában nem készíthető olyan médiaszabályozás, amely a médiapiac esetleges korrigálásra szoruló szerkezetét hatékonyan tudná szabályozni.
  2. A médiaszabályozás során a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólás- és sajtószabadság kell a főszabály legyen. Bármiféle korlátozás bevezetése csak arányosan, a lehető legszűkebb értelemben vett szükséges mértékben képzelhető el, a korlátozást minden esetben indokolni szükséges.
  3. A szabályozásban szegmentálni szükséges a médiapiaci szereplők alapján. A közszolgálati, a kereskedelmi és az elsődlegesen nem gazdasági célú (például: közösségi) médiaszolgáltatók eltérő célokkal és eltérő üzleti modellek szerint működnek. A médiapiaci szereplők típusaira eltérő szabályok megállapítása szükséges.
  4. A szabályozásban szegmentálni szükséges a szolgáltatók által kínált tartalomtípus alapján. A szabályozás iránya a dereguláció kell legyen. Tartalomszabályozás kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében indokolt.
  5. Nem indokolt az internetes és nyomtatott sajtó további speciális tartalomszabályozása. A Sajtótörvény elavult szabályait hatályon kívül kell helyezni. Egyebekben a hatályos szabályok – mint például az elektronikus kereskedelemről szóló törvény – megfelelő jogszabályi környezetet alakítottak ki az internetes sajtóra és a lekérhető szabályozásra vonatkozóan.
  6. Tartalomszabályozási kérdésekben beavatkozás csak a közszolgálati média esetében indokolt. A közszolgálati televíziónak és rádiónak több, az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakadó feladata van: a tájékoztatás, a szórakoztatás és az oktatás is ide sorolható. A közszolgálati megbízásnak a lehető legpontosabbnak kell lennie. Ez biztosítja a kereskedelmi médiaszolgáltatók számára, hogy tervezni tudják tevékenységüket.
  7. Biztosítani kell a közszolgálati média függetlenségét, költségvetését átláthatóan kell meghatározni. Az átlátható gazdálkodás és megvalósítható üzleti terv készítésének feltétele a finanszírozási rendszer átalakítása, amely feladattípushoz rendelve határozza meg a költségvetési források felhasználását több éves időtartamra, annak érdekében, hogy ne a kormány döntésének legyenek évről évre kiszolgáltatva a közszolgálati médiaszolgáltatók. A közszolgálati médiaszolgáltatók közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységét világosan el kell különíteni az átlátható finanszírozás érdekében.
  8. Közszolgálati feladatok telepítése sem a tematikus, sem az általános médiaszolgáltatókra vonatkozóan nem indokolt. A kereskedelmi és az elsődlegesen nem gazdasági célú médiaszolgáltatókra vonatkozó, az általános tartalmi kérdéseken túl – mint például a Ptk. személyhez fűződő jogok, büntetőjog, reklám szabályok – szabályozási beavatkozás nem indokolt.
  9. A kereskedelmi médiaszolgáltatások esetében a piaci verseny biztosítása miatt legitimálható a beavatkozás. Az ex ante jogalkotói beavatkozás helyett, piacfelügyeleti eljárások keretében versenyjogi ex post beavatkozás indokolt.
  10. Olyan hatósági rendszert kell kialakítani, amely a politikai befolyástól függetlenül működik és a piacfelügyeletet hatékonyan látja el. Nem indokolt a hatóság felügyeleti jogkörét kiterjeszteni – a tartalom szempontjából – a televíziós és rádiós piacokon kívül más területekre.
  11. Az átlátható szabályozás érdekében meg kell határozni, hogy az egyes médiapiaci szereplők tartalomszolgáltatásának szabályozási helye hol képzelhető el. A párhuzamos szabályozást kerülni kell. A reklámozási szabályokat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben, a lekérhető szolgáltatások és az internetes tartalomszolgáltatások kérdéseit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben. Jogdogmatikailag hibás az az elgondolás, ami a sajtóra vonatkozó szabályokat és a televízióra, rádióra vonatkozó speciális szabályokat duplikálja a médiatartalmakról szóló törvényben.
  12. A jogi szabályozás mellett lehetőséget kell biztosítani az ön- és társszabályozásra, hiszen ezek a szabályozástípusok jóval rugalmasabban képesek alkalmazkodni a gyorsan változó médiapiaci helyzethez.

A teljes anyag letölthető innen (pdf).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.