A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

A TASZ sajtóhírekből értesült arról, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy egyes oktatási intézményekben a diákok politikai véleményét jogosulatlanul gyűjtik és kezelik. A TASZ szerint, ha a listázásról szóló hírek igaznak bizonyulnak, akkor az nagyon súlyos jogsértést jelent, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a helyzet jogi értékelését és az érintettek tájékoztatását a jogaikról.

Az információs önrendelkezési jogról szóló törvény (Infotv.) szerint többek között a politikai véleményre vagy pártállásra vonatkozó személyes adat különleges adatnak minősül. A felsőoktatás átalakításával, tehát valamely közpolitikai kérdésről kinyilvánított vélemény, valamint az adott kérdésről szóló tüntetésekkel kapcsolatos vélemény politikai véleménynek minősül, függetlenül attól, hogy valamely országgyűlési pártról vagy egyéb szervezetről véleményt mond-e valaki vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy ha valaki nyilvántartásba veszi azok véleményét, akik önként kifejezték azt, akkor rajtuk kívül azokról is előáll egy nyilvántartás, akik bármilyen okból tartózkodtak véleményük kinyilvánításától.

A különleges adatokat a magyar jog speciális, kiemelt védelemben részesíti, az csak az érintett önkéntes, határozott, tájékozott, írásbeli hozzájárulásával kezelhető. Ennek hiányában nemhogy jegyzőkönyvet felvenni, hanem még a véleményükről sem lehet kikérdezni a diákokat. Önmagában tehát még egy beszélgetés is jogszerűtlen adatkezelést eredményezhet, ha a diákok nem önkéntesen mennek az igazgatóhoz. Amennyiben jegyzőkönyv is készül a beszélgetésről, az az adatkezelésnek egy újabb jogszerűtlen eleme. Ha pedig az iskola egy hivatalnak is megküldi a jegyzőkönyveket, az jogosulatlan adattovábbításnak minősül, és a hivatal is jogosulatlan adatkezelővé válik. Ráadásul az iskolák ilyen típusú adatkezelése mindenfajta legitim célt is nélkülöz. 

Az érintett diákok és tanárok számára több lehetséges út van, hogy az ellenük irányuló jogszerűtlen eljárással szemben érvényesíthessék jogaikat.

1. Az Infotv. alapján az érintett diák tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, és kérheti a jegyzőkönyvek megsemmisítését. Amennyiben az iskola jogszerű adatkezelést állapít meg és ezzel a diák nem ért egyet, vagy az iskola 15 napon belül nem válaszol, akkor 30 napon belül a diák bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és az iskola köteles bizonyítani, hogy jogszerű volt az adatkezelése. Ha ezt nem sikerül bizonyítania, akkor akár még kártérítés is követelhető az iskolától.

2. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál nemcsak a jogosulatlan adatkezeléssel érintettek, hanem bárki vizsgálatot kezdeményezhet a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsértés miatt. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány, és ha a bejelentő kéri, kilétét a Hatóság nem fedheti fel. Ha a jogellenes adatkezelés különleges adatokat érint, a bejelentést követően hatósági eljárás indul. A Hatóság nemcsak az adatok törlését rendelheti el, hanem bírságot is kiszabhat, ami százezertől tízmillió forintig terjedhet.

Töltse le a bejelentés megtételéhez szükséges iratmintát (.doc) >> 

A TASZ, amennyiben felhatalmazást kap a diákoktól, szívesen megteszi a szükséges lépéseket, de nélkülük nem kíván paternalista módon jogokat érvényesíteni.

3. Az adatvédelmi jogkövetkezményeken kívül a listázásnak polgári jogi jogkövetkezményei is lehetnek. A személyhez fűződő jogokat az iskolai adatkezelés és adatfeldolgozás sem sértheti, és politikai véleményük miatt a diákokat sem érheti hátrányos megkülönböztetés az iskola részéről. Ellenkező esetben polgári per indítható a jogosulatlan adatkezelést végző iskola ellen. A perben a diák követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá a lista megsemmisítését, és kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

4. Végül a listázásnak büntetőjogi következményei is lehetnek. A Btk. szerint vétséget követ el az, aki személyes adattal visszaél. Mivel a tényállás megállapításához az szükséges, hogy a jogosulatlan adatkezelés jelentős érdeksérelmet okozzon, bizonyítani kell azt, hogy a politikai véleménye miatt a diák például intőt kap, vagy őt más módon szankcionálták. Amennyiben a bíróság megállapítja a személyes adattal való visszaélést, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet.

„A politikai vélemény különleges adat és a diákok kikérdezése, válaszaik jegyzőkönyvezése súlyosan jogsértő, diktatúrákat idéző gyakorlat. Az érintettek ráadásul tanulóként kiszolgáltatott helyzetben vannak az iskolával szemben, ami erkölcsileg még kifogásolhatóbbá teszi az eljárást” - mondta Hidvégi Fanny, a TASZ Adatvédelmi Programjának vezetője.

A TASZ részletes állásfoglalását itt olvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Rendőri vizsgálat a gumilövedékek ügyében

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség megkeresésére - a TASZ tegnapi sajtótájékoztatóját követően - az ORFK vezetőjének döntése alapján az ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztálya vizsgálatot indított, amelynek célja, hogy tisztázza, jogszerű volt-e a vitatott fegyverek, illetve a gumilövedékek alkalmazása. Az eddig rendelkezésre álló információk, valamint a hivatkozott normák azt támasztják alá, hogy az eszközök alkalmazása törvényes volt." - áll a www.police.hu oldalon egy közleményben.

A vélemény szabadsága vs. gyülekezési jog

Szomorú hír a véleménynyilvánítás szabadságát fontosnak tartók számára: a Pest Megyei Bíróság február 15-én jogerősen elmarasztalta MIÉP-Jobbik két aktivistáját, mert tavaly nyáron a Belügyminisztérium előtt "be nem jelentett" sajtótájékoztatót tartottak

Tiltakozó Nyilatkozat

Alulírott emberi jogi és környezetvédő szervezetek megdöbbenésünknek adunk hangot amiatt, hogy a rendőrség a mai napon ismételten képtelen volt arra, hogy véleményüket békésen kifejező emberekkel szemben önmérsékletet tanúsítson. Ma délelőtt a Kossuth téren a rendőrség előállított három orosz állampolgárt, akik szerettek volna találkozni Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Vlagyimir Szlivjak, Ramzisz Faizullin és Goszman Kabirov tavaly októberben levelet írtak a magyar kormányfőnek, és arra kérték, hogy a magyar kormány mondja fel az orosz kormánnyal magyar atomhulladék Oroszországba szállításáról kötött szerződését.