A jog sikere: másfél év után újra együtt a család

2013 őszén egy Borsod megyei roma családban kisfiú született. Az éjjel lezajlott, komplikációmentes, váratlanul gyors lefolyású szülés után az egészséges csecsemő édesanyját a gyámhatóság felelőtlennek minősítette a túl gyors, ezáltal otthon lezajlott szülése miatt. A szándékolt otthonszülés vádja a kiemelési határozatban már kibővült „ingerszegény környezettel” és a „játékok hiányával” is. Egyúttal a gyámhatóság megállapította a csecsemő másfél éves nővérének súlyos veszélyeztetettségét is, így a határozatban mindkét gyerek kiemeléséről döntött a hatóság. A mindenfajta alapgondozást híján a fokozatosság alapelvétbe nem tartó hatósági határozat értelmében mindkét gyermek intézetbe majd nevelőszülőkhöz került.

A jogellenes határozatot – az Európai Roma Jogok Központjával közösen– megfellebbeztük, melyben előadtuk, hogy ugyan a nagymama a szülés megkezdődésekor kihívta a mentőket, ám a nagyon gyors lefolyású szülés következtében a mentőszolgálat már csak az egészséges kisbabát és édesanyját vihette be a kórházba, tehát nem járt el felelőtlenül az anya az otthonszülés tekintetében. Szintén felhívtuk a figyelmet arra, hogy az indokolásban további érvként felhozott lakhatási problémák és a közművesítés hiánya olyan anyagi okoknak tekintendőek, amelyekre vonatkozik a Gyermekvédelmi törvény kiemelést tiltó rendelkezése. A másodfokú hatóság azonban nem fogadta el az érveinket, helyben hagyta az elsőfokú döntést. A határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelemmel éltünk. A 2014 telén, azaz bő egy évvel Dani és Brigi kiemelése után született ítélet végre kimondta, hogy a gyámhatóság megsértette a gyermekek családban való nevelkedéshez való alapjogát, és a gyermekvédelem sarokkövét jelentő fokozatosság elvét is. „Az Alaptörvényben valamint a Gyermekvédelmi törvény alapelvi szintű rendelkezéseiben foglaltakra tekintettel elsődleges cél az, hogy a gyermek saját családjában nevelkedjen és kiemelésére csak abban az esetben kerüljön sor, amennyiben a család nevelését és gondozását veszélyeztetése nélkül még szaksegítséggel sem tudja megoldani.” – fogalmazott a bíróság. Ehhez képest, jelen ügyben a gyermekjóléti alapellátás a legsúlyosabb hatósági intézkedés (kiemelés) előtt a gyermekeket védelem alá helyezésével sem próbálkozott. A bíróság tehát a jogszerűtlenül, a fokozatosság elvének negligálásával hozott határozatot megsemmisítette és a gyámhatóságot új eljárásra kötelezte.

Ám a hatóságok még az átlagosnál is lassabban jártak el: a soronkívüli eljárás februárban elindult, de a folyamatos tájékoztatáskérésre mindig ugyanaz a válasz érkezett: az eljárás folyamatban van, az ügyintézési határidő 21 napjába nem tartozik bele a szakhatóság munkája, tehát várjunk türelemmel. Végül 20 hónappal a hajnali szülés és 4 hónappal az új eljárás elindítása után döntést hozott a gyámhatóság. „Az anya mindent megtett annak érdekében, hogy esélyt kapjon gyermekei nevelésére”- állapította meg a hatóság. Tehát másfél évnyi szülői szenvedés után a gyámhatóság közvetetten – saját határozatának tökéletesen ellentmondó új határozatával – beismerte a hibáját, és ezzel bizonyította, hogy jogtalanul szakította ki a gyerekeket a családból.

Tehát másfél év pereskedés után nyertünk: a gyermekek végre visszakerülhettek a családjukba, azóta is szüleik, nagyszüleik és unokatestvéreik védőszárnyai alatt nevelkednek.

A családnál készített fotóalbumunkat itt tekinthetik meg.