A jog sikere: másfél év után újra együtt a család

Bírói felülvizsgálat útján elértük, hogy a gyámhatóság családjába visszahelyezze a két gyermeket, akik másfél évig nevelkedtek szüleiktől elszakítva a gyámhatóság megalapozatlan határozata folytán. Az eset alátámasztja azt a tapasztalatunkat, hogy nagyon szegény, különösen roma családok esetében gyakran fordulnak elő jogellenes gyermekkiemelések, a rendszer néhol diszkriminatívan működik.

2013 őszén egy Borsod megyei roma családban kisfiú született. Az éjjel lezajlott, komplikációmentes, váratlanul gyors lefolyású szülés után az egészséges csecsemő édesanyját a gyámhatóság felelőtlennek minősítette a túl gyors, ezáltal otthon lezajlott szülése miatt. A szándékolt otthonszülés vádja a kiemelési határozatban már kibővült „ingerszegény környezettel” és a „játékok hiányával” is. Egyúttal a gyámhatóság megállapította a csecsemő másfél éves nővérének súlyos veszélyeztetettségét is, így a határozatban mindkét gyerek kiemeléséről döntött a hatóság. A mindenfajta alapgondozást híján a fokozatosság alapelvétbe nem tartó hatósági határozat értelmében mindkét gyermek intézetbe majd nevelőszülőkhöz került.

A jogellenes határozatot – az Európai Roma Jogok Központjával közösen- megfellebbeztük, melyben előadtuk, hogy ugyan a nagymama a szülés megkezdődésekor kihívta a mentőket, ám a nagyon gyors lefolyású szülés következtében a mentőszolgálat már csak az egészséges kisbabát és édesanyját vihette be a kórházba, tehát nem járt el felelőtlenül az anya az otthonszülés tekintetében. Szintén felhívtuk a figyelmet arra, hogy az indokolásban további érvként felhozott lakhatási problémák és a közművesítés hiánya olyan anyagi okoknak tekintendőek, amelyekre vonatkozik a Gyermekvédelmi törvény kiemelést tiltó rendelkezése. A másodfokú hatóság azonban nem fogadta el az érveinket, helyben hagyta az elsőfokú döntést. A határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelemmel éltünk. A 2014 telén, azaz bő egy évvel Dani és Brigi kiemelése után született ítélet végre kimondta, hogy a gyámhatóság megsértette a gyermekek családban való nevelkedéshez való alapjogát, és a gyermekvédelem sarokkövét jelentő fokozatosság elvét is. „Az Alaptörvényben valamint a Gyermekvédelmi törvény alapelvi szintű rendelkezéseiben foglaltakra tekintettel elsődleges cél az, hogy a gyermek saját családjában nevelkedjen és kiemelésére csak abban az esetben kerüljön sor, amennyiben a család nevelését és gondozását veszélyeztetése nélkül még szaksegítséggel sem tudja megoldani.” – fogalmazott a bíróság. Ehhez képest, jelen ügyben a gyermekjóléti alapellátás a legsúlyosabb hatósági intézkedés (kiemelés) előtt a gyermekeket védelem alá helyezésével sem próbálkozott. A bíróság tehát a jogszerűtlenül, a fokozatosság elvének negligálásával hozott határozatot megsemmisítette és a gyámhatóságot új eljárásra kötelezte.

Ám a hatóságok még az átlagosnál is lassabban jártak el: a soronkívüli eljárás februárban elindult, de a folyamatos tájékoztatáskérésre mindig ugyanaz a válasz érkezett: az eljárás folyamatban van, az ügyintézési határidő 21 napjába nem tartozik bele a szakhatóság munkája, tehát várjunk türelemmel. Végül 20 hónappal a hajnali szülés és 4 hónappal az új eljárás elindítása után döntést hozott a gyámhatóság. „Az anya mindent megtett annak érdekében, hogy esélyt kapjon gyermekei nevelésére”- állapította meg a hatóság. Tehát másfél évnyi szülői szenvedés után a gyámhatóság közvetetten – saját határozatának tökéletesen ellentmondó új határozatával – beismerte a hibáját, és ezzel bizonyította, hogy jogtalanul szakította ki a gyerekeket a családból.

Tehát másfél év pereskedés után nyertünk: a gyermekek végre visszakerülhettek a családjukba, azóta is szüleik, nagyszüleik és unokatestvéreik védőszárnyai alatt nevelkednek.

A családnál készített fotóalbumunkat itt tekinthetik meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Dilettáns és embertelen a gyermekvédelmi törvény szigorítása!

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne épüljenek ki párhuzamos kapacitások, valamint hogy "összeérjenek az információk, és együtt hasznosuljanak a család számára" – jelentette be a teljes struktúraváltást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2015 nyarán. Ehhez 2016-tól növelik a szolgálatok anyagi támogatását 10 százalékkal, ráadásul július elsejétől évi 15,3 milliárd forinttal nő az ágazatban dolgozók bérére fordítható összeg – ígérte az államtitkár ugyanakkor. A két hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer közvetve vagy közvetlenül nem csak számtalan szociális szakember munkáját, de a magyar családok jelentős részének, a szegénységben élő családoknak – köztük a mi ügyfeleinknek – az életét is jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Mit érdemel?

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.