A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Nem kérdés, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmára fittyet hányó önkormányzatok (időrendi sorrendben: Rudabánya, Vilyvitány, Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Sajókaza, Szerencs, Hangony és Monok) képviselő-testületei a miskolci lakásrendelet szerintünk szintén a romákat diszkrimináló rendeletmódosítására reagáltak, amikor helyi jogalkotás útján – a szociális ellátásokból és a közmunkából, illetve helyenként az önkormányzati lakásszerzésből kizárva az érintetteket – próbálták megakadályozni, hogy miskoci romák náluk telepedjenek le. Az alapjogsértő miskolci szabály miatt még júniusban fordultunk az alapjogi biztoshoz, kérve, hogy támadja meg azt az Alkotmánybíróságon.

Már júniusi beadványunkban felhívtuk az alapjogi biztos figyelmét arra a veszélyre, hogy a miskolci szabályozás további alapjogsértő rendeleteket fog generálni a környező településeken, hiszen a sajtóban már akkor nyilvánosságra került, hogy egyes városvezetők olyan helyi rendelet elfogadását tervezik, amellyel kinyilvánítják, hogy nem kérnek a Miskolcról kitelepedőkből.

A sajtóhírek sajnos igaznak bizonyultak. A fent már felsorolt települések képviselő-testületei szinte szóról-szóra azonos tartalommal, esetenként a törvényellenesség nyilvánvaló tudatában és annak ellenére vezették be szabályozásukat. Ezek burkolt vagy nem burkolt célja – egy kisebbségi csoport tagjainak távoltartása, letelepedési szabadságában meggátolása – nyilvánvalóan Alaptörvényellenes. És nem csak a cél, hanem az annak szolgálatába állított jogalkotási eszközök, a konkrét rendeleti rendelkezések is jogellenesek.

A BAZ Megyei Kormányhivatal már tavaly szeptemberben – velünk egyetértve – úgy látta, hogy a sátoraljaújhelyi rendelet és társai jogsértőek. Miután az érintett települések jegyzői arról tájékoztatták a Kormányhivatalt, hogy „a képviselő-testületek elkötelezettek a szabályozásaik mellett”, az önkormányzatok törvényességi felügyeletére hivatott szerv úgy találta már akkor, hogy azok ellen törvényességi felhívást szükséges kibocsátani. Erről október elején adtunk hírt. Ezt követően kértük a Kormányhivatalt, hogy küldje meg részünkre a hasonló rendeletek szövegét és a kibocsátott törvényességi felhívást. Levelünkre egészen december közepéig nem érkezett válasz, ezért közérdekű adatigénylés formájában azt újra megküldtük.

Ennek hatására december utolsó napján válaszolt a Kormányhivatal és végre megküldte a többi rendeletet is. Válaszában kifejtette újra, hogy a szabályozások jogellenesek, de kiderül a levélből, hogy a törvényességi felhívást még mindig nem bocsátották ki. Vagyis, a legelső rendelet hatályba lépésétől számított hét hónap, a nekünk írt első, jogellenességet megállapító levéltől számított több, mint három hónap alatt nem sikerült a Kormányhivatalnak hatékony lépést tennie a súlyosan diszrkiminatív szabályozások hatályon kívül helyezése és terjedésének megakadályozása érdekében.

Ezért a múlt héten beadvánnyal fordultunk az alapjogi biztoshoz, kérve egyrészt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz a rendeletek megsemmisítése érdekében, másrészt, hogy vizsgálja meg, a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának lassúsága és ezáltal hatékonytalansága önmagában nem okoz-e alapjogi visszásságot. Erről a lépésünkről a Kormányhivatalt is tájékoztattuk.