A Legfelsőbb Bíróságon is nyert a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel szemben

2007. októberében jogerősen pert nyert a Manager Magazin volt újságírója az ÁPV Zrt. ellen. A szervezetnek két, a ’90-es években kötött privatizációs szerződést kellett nyilvánosságra hoznia a titkos záradékokkal együtt. Az újságírót a jogsegélyszolgálatunk ügyvédje képviselte.

Az ítéletnek az ÁPV Zrt. eleget tett, kiadta a közérdekű adatokat, azonban a Legfelsőbb Bíróság előtt felülvizsgálati eljárásban elvi okokból támadta meg a jogerős döntést. A vagyonkezelő mindvégig arra hivatkozott, hogy az ÁPV Zrt. úgy működik, mint bármely más gazdasági társaság és ezért nem köteles a nyilvánosság előtt elszámolni az általa kötött szerződésekkel. A perben a vagyonkezelő jogi képviselője úgy vélte, hogy a privatizációs szerződések megkötése idején hatályos szabályokat kellett volna alkalmazniuk a bíróságoknak, amelyek alapján álláspontja szerint nem kell nyilvánosságra hozni, hogy a közvagyonba tartozó erőművekre milyen megállapodást kötöttek.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel szemben a mai napon helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, és néhány fontos jogi kérdést tisztázott határozatában. Az ÁPV Zrt. közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján, ez független attól, hogy milyen szervezeti formában működik. Az ÁPV Zrt. közvagyonnal rendelkezik, ezért a nyilvánosság elé kell állnia, és nem hivatkozhat általánosságban üzleti titokra. A bíróság precedens jellegű határozata szerint a közérdekű adatok kiadásánál nem az adatok keletkezésekor, hanem az igény érvényesítésekor hatályos jogszabályok az irányadóak.

Az ítélet a fentiek miatt valóban elvi jelentőséggel bír, bár valószínűleg nem azon okok miatt, amiért az ÁPV Zrt., illetve jogutódja a jogerős ítélet ellen rendkívüli perorvoslatot kért.
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.