A Legfelsőbb Bíróságon is nyert a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel szemben

2007. októberében jogerősen pert nyert a Manager Magazin volt újságírója az ÁPV Zrt. ellen. A szervezetnek két, a ’90-es években kötött privatizációs szerződést kellett nyilvánosságra hoznia a titkos záradékokkal együtt. Az újságírót a jogsegélyszolgálatunk ügyvédje képviselte.

Az ítéletnek az ÁPV Zrt. eleget tett, kiadta a közérdekű adatokat, azonban a Legfelsőbb Bíróság előtt felülvizsgálati eljárásban elvi okokból támadta meg a jogerős döntést. A vagyonkezelő mindvégig arra hivatkozott, hogy az ÁPV Zrt. úgy működik, mint bármely más gazdasági társaság és ezért nem köteles a nyilvánosság előtt elszámolni az általa kötött szerződésekkel. A perben a vagyonkezelő jogi képviselője úgy vélte, hogy a privatizációs szerződések megkötése idején hatályos szabályokat kellett volna alkalmazniuk a bíróságoknak, amelyek alapján álláspontja szerint nem kell nyilvánosságra hozni, hogy a közvagyonba tartozó erőművekre milyen megállapodást kötöttek.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel szemben a mai napon helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, és néhány fontos jogi kérdést tisztázott határozatában. Az ÁPV Zrt. közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján, ez független attól, hogy milyen szervezeti formában működik. Az ÁPV Zrt. közvagyonnal rendelkezik, ezért a nyilvánosság elé kell állnia, és nem hivatkozhat általánosságban üzleti titokra. A bíróság precedens jellegű határozata szerint a közérdekű adatok kiadásánál nem az adatok keletkezésekor, hanem az igény érvényesítésekor hatályos jogszabályok az irányadóak.

Az ítélet a fentiek miatt valóban elvi jelentőséggel bír, bár valószínűleg nem azon okok miatt, amiért az ÁPV Zrt., illetve jogutódja a jogerős ítélet ellen rendkívüli perorvoslatot kért.
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Nyílt levél Fellegi Tamás részére a közérdekű adatok megismerhetőségéről

Olvassa el a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös nyílt levelét, melyet az állami működés átláthatósága érekében küldünk el Fellegi Tamás részére.

Sikeres civil akció, felfüggesztették az átláthatatlan kormánytámogatást - A civil-koalíció továbbra is a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát kéri a kormányzattól

Múlt hét csütörtökön lemondott a sávolyi projekt koordinálásáról a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, majd pénteken az MFB és a gazdasági tárca bejelentette, nem köt szerződést a beruházóval a MotoGP-pálya megépítésére. A tisztázatlan kormánytámogatás felfüggesztését követelő civil szervezetek üdvözlik ezen bejelentéseket, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a beruházással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága továbbra sem biztosított, illetve továbbra is válaszokra várnak az eddigi döntések hátterével kapcsolatban.