A rászoruló tartson rendet vagy haljon éhen – üzenik egyes önkormányzatok
Hiába szűnt meg a korábbi – szerintünk alkotmányellenes – törvényi felhatalmazás, több helyi önkormányzat továbbra is csak a tiszta udvarú, rendes házak lakóinak nyújt szociális támogatást. Az ilyen helyi szabályok a TASZ szerint törvény- és alkotmányellenesek, ezért több rendelet felülvizsgálatát is kértük az illetékes kormányhivataltól.
A szociális törvény ún. „tiszta udvar, rendes ház” klauzulájának alkotmányellenességére még 2012. őszén hívtuk fel az alapjogi biztos figyelmét. A támadott törvényi rendelkezés arra hatalmazta fel a települési önkormányzatokat, hogy az aktív korúak ellátására, valamint a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként rendeletben a lakókörnyezet rendezettségét is előírják. A törvény szerint e feltétel magában foglalhatta nemcsak az életvitelszerűen lakott ingatlan udvara és kertje, valamint a kerítéssel kívül határos terület, járda, hanem a lakás vagy a ház tisztán tartásának kötelezettségét is, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának és higiénikus állapotának biztosítását.
Szabó Máté korábbi alapjogi biztos – egyetértve álláspontunkkal – úgy gondolta, a magánszférához való jog szempontjából aggályos az a rendelkezés, amely alapján a hatóság nemcsak az ingatlan előtti területet és az udvart, hanem a ház, illetve a lakás belsejének rendezettségét és tisztaságát is ellenőrizheti. A jogállamiság, és az abból levezethető jogbiztonság elve pedig azért sérült, mert a törvény – túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásával – teret engedett a szubjektív értékelésnek, önkényes hatósági jogalkalmazásnak. A szabályozás továbbá összeegyeztethetetlen volt a szociális biztonsághoz való joggal, mert a támogatásra szorultak egy, a rászorultságtól független körülmény miatt eshettek el az emberi méltósághoz való jogból következő megélhetési minimumot biztosító támogatástól. Végül az Alaptörvény II. cikkének sem feleltek meg a rendelkezések az alapjogi biztos szerint, mivel az érintettek emberi méltósága is sérült azáltal, hogy a szabályok lehetőséget teremtettek az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátást kérelmezők életmódját, életvezetését a belső magánszférájukban ellenőrizzék, ezzel összefüggésben szenzitív adatokat gyűjtsenek.
Az alapjogi biztos a fentiek miatt 2013. augusztusában kérte az Alkotmánybíróságtól a szociális törvény szóban forgó felhatalmazó rendelkezésének utólagos normakontrollját.
Az Alkotmánybíróság azonban egészen 2015. áprilisáig nem bírálta el az indítványt, 2015 áprilisa óta pedig a szociális törvény nem tartalmazza a fenti törvényi felhatalmazást, tehát azt az AB már nem is fogja elbírálni.
Az Alaptörvény 32. Cikke értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján alkothat rendeletet. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal ellentétes nem lehet.
Tehát, a TASZ álláspontja szerint egyértelmű, hogy – a törvényi felhatalmazás hiányában – a helyi önkormányzatok már nem köthetik a rászorultságtól függő pénzbeli ellátást (települési támogatást, lakásfenntartási támogatást) ahhoz, hogy az ellátott tisztán tartja-e udvarát vagy házát. Ez ugyanis nem rászorultságot tükröző feltétel, épp ellenkezőleg: a rászorultaknak sokszor hiányoznak azok az anyagi lehetőségeik, amelyek a helyi rendeletekben előírt tisztasági és higiéniás feltételek biztosítását lehetővé teszik.
A Kúria joggyakorlata értelmében pedig önkormányzati rendeletben felhatalmazás hiányában nem lehet a szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális célú szempontokat (Köf.5.051/2012/6., Köf.5.008/2013/8., Köf.5.051/2014/3. számú határozat).” A Kúria szerint továbbá ha egy önkormányzati szociális juttatáshoz, támogatáshoz való hozzáférés „nem szociális szempontokat tükröz, akkor alappal vethető fel, hogy a szabályozásnak nincs legitim célja.” (Köf.5.017/2015/3. határozat)
A TASZ álláspontja szerint tehát az ilyen helyi rendeleti szabályok – csakúgy, mint a korábbi törvényi felhatalmazás – sértik a magánszférához való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a törvényi felhatalmazás hiányában pedig formailag is alkotmányellenesek.
Ezért támadtuk meg például korábban a miskolci szociális rendeletet, illetőleg újabban a sátai és a tiszavasvári szociális rendelet vonatkozó passzusait. A sátai beadvány itt, a tiszavasvári beadvány itt olvasható. A Kormányhivatalok válaszát honlapunkon nyilvánosságra fogjuk hozni.
