A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja szerint a média szabályozására benyújtott törvénycsomag átgondolatlan, szakmailag megalapozatlan, és több ponton is alkotmányellenes.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat olyan követelményeket és közlési kötelezettségeket ír elő valamennyi kereskedelmi tartalomszolgáltatónak (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) és a honlapok, blogok üzemeltetőinek, amelyek a szólásszabadságot és a szerkesztői szabadságot súlyosan sértik.

Az a bevezetni kívánt rendelkezés, miszerint bizonyos, a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről a televíziók, rádiók és a lekérhető szolgáltatásokat fenntartó honlapok kötelesek beszámolni, az ’50-es éveket idézi. Súlyosan sérül a sajtószabadság a válaszadás jogának bevezetése miatt.

A Javaslat szerint a törvény hatálya alá tartozó valamennyi tartalomszolgáltató köteles regisztrálni a média felügyeletét ellátó hatóságnál, beleértve a 250 ezer magyar nyelvű blogot és több millió magyar nyelvű szerkesztett honlapot is. A TASZ álláspontja szerint a szabad véleménynyilvánítás joga is csorbul a hatósági regisztrációval, indokolatlan az ilyen jellegű adminisztrációs teher bevezetése valamennyi szolgáltatóra vonatkozóan.

Súlyosan sérül a sajtószabadság a válaszadás jogának bevezetése miatt, ami szerint nem csak a ténybeli tévedések, hanem a szubjektív sérelemérzet alapján is válaszközlemény közzétételére kötelezhető a sajtó és az internetes blogok is. Hasonló tartalmú válaszadási jog szabályairól az Alkotmánybíróság egyszer már kimondta, hogy alkotmányellenes.

A Javaslat szerint a médiatartalmak terjesztői is felelősségre vonhatóak, így a lapterjesztők és a hírközlési szolgáltatók is. Ez a szabály ellentétes a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelvével.

Az, hogy minden tartalomszolgáltatóra – néhány kivételtől eltekintve – azonos szabályok vonatkoznak, szembe megy az irányadó uniós törekvésekkel. Miközben Európa a rádiós, a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó szabályok lebontására törekszik, a benyújtott törvényjavaslat olyan tartalomszabályokat ír elő, amelyet sem a média jellege, sem annak hatása, sem a korlátos erőforrások nem indokolnak. Nincs olyan legitim szabályozási indok vagy cél, hogy a televíziós, a rádiós, a nyomtatott sajtóra és az internetes tartalmakra egységesen vonatkozó, ilyen szigorú szabályokat vezessen be a jogalkotó.

A Javaslathoz kapcsolódik a T/359 számon benyújtott alkotmánymódosítás a jelenlegi, „mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra” kifejezés helyett a „mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz” megfogalmazást vezetné be. Alkotmányjogászok között sincs egyetértés atekintetben, hogy a két kifejezés hogyan viszonyul egymáshoz, a két jog mennyiben azonos. Egy ilyen horderejű alkotmánymódosításhoz az alkotmányjogászoknak kellene lefolytatniuk egy hosszú és kimerítő vitát, annak érdekében, hogy látható legyen, milyen alapjogi strukturális változásokhoz vezet egyetlen szó kicserélése az Alkotmányban.

A TASZ arra kéri az előterjesztőket, hogy vonják vissza a javaslatot és a szaktárcákkal egyeztetve, a jogalkotási törvény szabályait betartva készítsék elő a jogszabályokat.

A TASZ álláspontját ide kattintva elolvashatja. (pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.