Éppen ezért a TASZ nem hagyja annyiban, hogy a rendőrség már hetedik alkalommal tiltotta meg olyan tüntetés megtartását, amelyen a szervezők a gázai konfliktusban elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni. Jogi segítséget nyújtunk a tüntetést bejelentő ügyfelünknek, hogy ne lehessen a békés véleménynyilvánítást megalapozott indokok nélkül betiltani.
A rendőrség arra hivatkozva tiltja be ezeket a tüntetéseket, hogy szerintük ezek a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásáról szóltak volna, és a jelenleg is zajló háború fényében a tüntetések közvetlenül veszélyeztetnék a közrendet és a közbiztonságot. Fontos azonban tisztázni, hogy a szolidaritás kimutatása a palesztin áldozatok felé nem bűncselekmény és nem egyenlő terrorista szervezetek támogatásával. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a rendőrségnek minden eszköze megvan jelenleg is arra, hogy fellépjen, ha a tüntetés alatt törvénysértést követnének el.
A rendőrség jogszerűen tilthatja meg azokat a rendezvényeket, amelyek bizonyíthatóan a terrorizmust támogatják, de a mostani tiltások azonban csak feltételezésekre támaszkodnak. Jelen esetben a bejelentő kifejezetten nyilatkozott arról, hogy nem támogatja a Hamászt, elítéli az erőszakot és a békéért tüntet, és a tiltó határozatból nem derül ki, hogy a rendőrség megtett-e mindent annak érdekében, hogy a gyülekezési jog békés gyakorlását csak a valóban indokolt esetben és mértékben korlátozza.
Természetesen a Hamász terrorszervezet által elkövetett borzalmas bűntettek megrázták a TASZ munkatársait is, és hisszük, hogy a terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni, amit a nemzetközi jog megenged, ahogy azt is, hogy a háborúban álló feleknek be kell tartaniuk a humanitárius jogból fakadó kötelezettségeiket, és enyhíteniük kell a civil lakosság szenvedéseit. Azonban a rendőrség feltételezésével ellentétben a civil áldozatok melletti szolidaritás nem említhető egy lapon a terrorszervezetek támogatásával. Épp úgy, ahogy a Hamász terrorcselekedeteinek elítélése sem tekinthető iszlamofób megnyilvánulásnak, vagy az izraeli katonai beavatkozás kritikája sem tekinthető antiszemitizmusnak.
A tiltás jogszerűségének kérdését tovább árnyalja a miniszterelnök októberi nyilatkozata, miszerint ő személyesen intézkedett egy korábbi, hasonló tüntetés betiltásáról. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség alapos mérlegelés nélkül, politikai nyomásra hozott döntést azóta sokadik alkalommal. Mindebből pedig az következik, hogy jelenleg Magyarországon a rendőrség minden tüntetést megtilt, ami bármilyen szolidaritást vállalna palesztin emberekkel, azzal az indokkal, hogy az arra járó emberek azt hihetnék, hogy Hamász-párti tüntetést látnak, és ez a miniszterelnök és a rendőrség szerint megzavarná a köznyugalmat.
Az alapjogokat és hatalommegosztást tiszteletben tartó jogállamokban nem a miniszterelnök dolga, hogy politikai, világnézeti vagy akár morális megfontolások alapján döntsön arról, ki és milyen véleményt nyilváníthat ki. A hasonló beavatkozások nagyon könnyen a céljukkal ellentétes hatást érik el: ha a hatóság a politikai elvárásoknak megfelelve hoz olyan döntést, ami a jogszerűség próbáját a bíróság előtt már nem állja ki, akkor azok a tüntetések is megtarthatóvá válnak, amelyek esetében valóban indokolt volna a korlátozás.
Sok példa van a történelemben arra, hogy a kormányok krízishelyzeteket felhasználva korlátozzák a polgárok szabadságjogait. Csakhogy mindannyiunknak az az érdeke, hogy a jelenlegi helyzetben a politikai haszonszerzésen felülemelkedve, higgadtabban beszéljünk a közügyekről. A tüntetések pedig fontos elemei a szabad véleménynyilvánításnak.