A TASZ véleménye az új Btk.-tervezetről

Vélemény a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917 számú törvényjavaslat kapcsán.

1. Kihasználva a fenti törvényjavaslat által teremtett jogalkotási lehetőséget, felhívjuk a figyelmet egy, a jelenlegi büntető törvénykönyvben álláspontunk szerint fennálló aránytalan büntetési helyzetre. A hatályos 226. § szerint a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény egy vétség, mely legfeljebb két évig tartó szabadságvesztés büntetéssel büntethető. A 229. § pedig a hivatalos személy elleni erőszak alapeseti elkövetése esetén is három évig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, a bűntetti eljárás szabályai szerint.

Álláspontunk szerint ez az eltérés több okból is nehezen indokolható. Egyrészt, a két bűncselekmény védett jogi tárgya – az államapparátus szabályszerű működése – azonos, ráadásul a bántalmazás hivatali eljárásban bűncselekmény elkövetése esetén a hivatalos személyekbe vetett bizalom és a bántalmazott alany emberi méltósága, esetleg testi épsége is sérelmet szenved. Másrészt az elkövetési magatartások is nagymértében megegyeznek, a jogszabály a hivatalos személy elleni erőszaknál többek közt a „bántalmazást” is megjelöli, mint lehetséges elkövetési magatartást, a hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény esetében pedig „tettleges bántalmazásról” szól. A TASZ határozott álláspontja az, hogy a két bűncselekmény tekintetében a hivatalos személyek részére kedvezőbb büntetési tételbeli különbözősége nem indokolható, ezért javasoljuk a bántalmazás hivatali eljárásban bűncselekmény bűntetté emelését, és a jelenlegi büntetési tétel szigorítását.

2. A törvényjavaslat 8.§-a a Btk. 204. §-át módosítja és a hatályos törvény 195/A. § tényállását cseréli le.

* A hatályos törvényben a tényállást kiskorú személy sérelmére lehet elkövetni, a módosítás a tizennyolcadik életévét be nem töltöttekre emelik fel a korhatárt. Ezt az Európai Unió Tanácsának 2004/68/IB kerethatározata írja elő.

* Az új 204. § (6) bekezdése szerint

„(6) Nem büntethető, aki tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről annak beleegyezésével, saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személy az elkövető hozzátartozója, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.”

A vonatkozó kerethatározat 3. cikkének (2) bekezdés b) pontja szerint

„2) A tagállam kizárhatja a büntetőjogi felelősség alól a gyermekpornográfiával kapcsolatos következő magatartásokat:

b) az 1. cikk b) pontjának i. és ii. alpontjában említett magatartások a beleegyezési korhatárt elérő gyermeket ábrázoló képeknek a gyermek beleegyezésével történő készítése és birtoklása esetében, amennyiben azok kizárólag saját használatra készültek. Azonban a beleegyezés annak megszerzése esetén sem tekinthető érvényesnek, ha például a beleegyezés megszerzéséhez az elkövető visszaélt idősebb korával, érettségével, helyzetével, státusával, tapasztalatával vagy a sértett tőle való függőségével;”

Az előterjesztő a kerethatározatban biztosított lehetőséggel él, és az új (6) bekezdés második mondatával eleget tett az idézett b) pont második mondatában foglalt korlátozásnak.

A TASZ egyetért a (6) bekezdésben foglalt büntethetőséget kizáró okkal, mivel a hatályos büntetőjogi rendszerben, ahogyan az indokolás is fogalmaz, a „beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat vélelmezett korhatára tehát – a társadalmi értékítéletnek és elvárásnak megfelelően – tizennégy év”.

Álláspontunk szerint logikailag nehezen indokolható, hogy ha egy nagykorú és egy tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személy beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolata megengedett, akkor az ennél kevesebbet magában foglaló saját használatra való felvétel készítését miért büntesse a törvény.

A jelen tényállásba foglalt mentesítő körülmények törvénybe iktatását támogatjuk, és a (6) bekezdésbe foglalt esetben a börtönbüntetés alkalmazását nem javasoljuk, tekintettel az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára és az 115/2003. (X. 28.) OGY határozatban elfogadott társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájára, mely szerint a börtön csak ultima ratio lehet, a szabadságvesztés büntetést „arra kell tehát használni, amire való: a legsúlyosabb bűnök büntetésére.”

Álláspontunk szerint amennyiben a fenti (6) bekezdés mint büntethetőséget kizáró ok a kizárólag személyes célra, a fiatalkorú személy beleegyezésével készített felvételek esetében nem lesz része a hatályos törvénynek, ellentmondásos helyzetet eredményezne.

Ebben az esetben például, ha egy 17 éves fiatal önmagáról készít egy meztelen felvételt, és azt 19 éves partnerének átadja, akkor a felnőtt korú személy már pusztán a felvétel tartásával is bűncselekményt követne el.

A gyermekpornográfia elleni fellépést és a kiskorúak személyes adatainak védelmét természetesen a TASZ is fontosnak tartja. Éppen ezért támogatjuk a Javaslat 7. §-át, mely a Btk. jelenlegi vonatkozó szakaszait olyan irányba módosítja, hogy a 18. életévüket betöltött személyekkel való szexuális kapcsolat létesítése ellenszolgáltatás nyújtása esetén büntetendő legyen.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a jogalkotó a 14. életévüket betöltött személyeket elég érettnek tartja ahhoz, hogy arról dönthessenek, kivel létesítenek szexuális kapcsolatot, akkor nehezen indokolható, miért van szükség a fenti tartalmú büntetőjogi fenyegetettségre a saját célra, beleegyezéssel készülő felvételek esetében.

A büntethetőséget kizáró ok természetesen nem alkalmazható akkor, ha a felnőtt korú személy az általa készített vagy az általa tartott felvételekkel bármilyen módon visszaél (az harmadik személy rendelkezésére bocsátja, nyilvánosságra hozza, stb.). Ezekben az esetekben a büntetőjogi védelem indokolt és szükséges.

Budapest, 2007-02-22.                                                                                                    Dénes Balázs s.k.

(A hivatkozott 1. cikk b) pontjának i. és ii. alpontok a következők: b) "gyermekpornográfia": olyan pornográf anyag, amely vizuálisan ábrázolja vagy jeleníti meg az alábbiakat: i. kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy abban közreműködő létező gyermek, beleértve a gyermek nemi szerveinek vagy szeméremtájékának buja bemutatását; vagy ii. az i. alpontban említett magatartást tanúsító vagy abban közreműködő gyermeknek tűnő létező személy)

 1. Nemes

2007-02-22

A TASZ szerint ellentmondásos helyzetet teremt, ha a vitatott 6. bekezdés kimarad az új törvényből, álláspontjukat gyakorlati példával is alátámasztják: ha egy 17 éves fiatal önmagáról készít egy meztelen felvételt, és azt 19 éves partnerének átadja, akkor a felnőtt korú személy már pusztán a felvétel tartásával is bűncselekményt követne el.

Tévedés, ez nem pornográfia.

Ez az:

b) "gyermekpornográfia": olyan pornográf anyag, amely vizuálisan ábrázolja vagy jeleníti meg az alábbiakat:

i. kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy abban közreműködő létező gyermek, beleértve a gyermek nemi szerveinek vagy szeméremtájékának buja bemutatását; vagy

ii. az i. alpontban említett magatartást tanúsító vagy abban közreműködő gyermeknek tűnő létező személy; vagy

iii. az i. alpontban említett magatartást tanúsító vagy abban közreműködő nem létező gyermeket ábrázoló élethű képek;

Az Unió a következőt írja:

(2) A tagállam kizárhatja a büntetőjogi felelősség alól a gyermekpornográfiával kapcsolatos következő magatartásokat:

b) az 1. cikk b) pontjának i. és ii. alpontjában említett magatartások a beleegyezési korhatárt elérő gyermeket ábrázoló képeknek a gyermek beleegyezésével történő készítése és birtoklása esetében, amennyiben azok kizárólag saját használatra készültek. Azonban a beleegyezés annak megszerzése esetén sem tekinthető érvényesnek, ha például a beleegyezés megszerzéséhez az elkövető visszaélt idősebb korával, érettségével, helyzetével, státusával, tapasztalatával vagy a sértett tőle való függőségével;

Ezt Petrétei a következőképpen fordította le a törvény nyelvére:

„Nem büntethető, aki tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről annak beleegyezésével, saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személy az elkövető hozzátartozója, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll” – áll a Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter által januárban benyújtott törvénymódosítási javaslat legvitatottabb passzusában, a 204. paragrafus 6. bekezdésében.

1. A súlyos hiba az, hogy kihagyta ezt a passzust:

Azonban a beleegyezés annak megszerzése esetén sem tekinthető érvényesnek, ha például a beleegyezés megszerzéséhez az elkövető visszaélt idősebb korával, érettségével, helyzetével, státusával, tapasztalatával vagy a sértett tőle való függőségével;

1. Emiatt a vitatott törvény igenis visszaélésre ad lehetőséget, mert idegen kényszerítheti a gyereket büntetlenül. 2. Önök tévednek, csúsztatnak, egy egyszerű fénykép nem pornó

2. Nemes

2007-02-22

Az 1. pontban említett állásponthoz: A TASZ határozott álláspontja az, hogy a két bűncselekmény tekintetében a hivatalos személyek részére kedvezőbb büntetési tételbeli különbözősége nem indokolható, ezért javasoljuk a bántalmazás hivatali eljárásban bűncselekmény bűntetté emelését, és a jelenlegi büntetési tétel szigorítását.

Teljes mértékben támogatom, és igazságosnak tartom ezt a törekvésüket.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem rágalmazás a közérdekű szólás!

Évek óta zajló büntetőeljárásnak vetett véget a Pesti Központi Kerületi Bíróság idén.

Újabb eljárás Bácsfi Diána ellen

2005. május 3-án 10 órakor kezdődött Bácsfi Diána szabálysértési ügyének tárgyalása a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében, miután április 30-án karlendítés és "fasiszta jellegű kifejezés" használata miatt a Magyar Jövő Csoport által szervezett rendezvényről a rendőrség előállította és szabálysértési őrizetbe vette. A rendezvényt a rendőrségnek bejelentették, de nyilvánosan nem volt meghirdetve, azon csak a Magyar Jövő Csoport tagjai vettek részt.

Lehet-e a miniszterelnök házánál tüntetni?

A TASZ szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) pénteki személy- és létesítménybiztosítási intézkedése felveti a gyülekezési szabadság jogellenes korlátozását. A miniszterelnök védelmére hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozni csak nagyon szűk körben, a legszükségesebb módon és rövid időre lehet. A határozat nem felel meg ennek az alapelvnek.