Alkotmánybíróság előtt támadjuk a béketüntetések ellehetetlenítését

A Kúria döntése szerintünk azt jelenti, hogy nincs lehetőség a gázai konfliktus kapcsán a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. Továbbá, egy jövőbeli fegyveres konfliktus kapcsán is csak olyan véleményt lehetne tüntetésen megfogalmazni, ami összhangban van a kormány külpolitikai álláspontjával. Ez ellehetetleníti a valódi, demokratikus párbeszédet a közügyekről. A kúriai ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is megtámadjuk.

A Hamász október 7-i terrortámadása, és az ezután indult háború kitörése óta több tüntetés is zajlott Budapesten, ám a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritási tüntetéseket a rendőrség egyszer sem hagyta megtartani. Annak ellenére sem, hogy az immár nyolc megtiltott tüntetés szervezői közül – bár különböző személyek voltak – senki sem nyilatkozott úgy, hogy a Hamászt támogatná, sőt, kifejezetten a békéért akartak tüntetni. A rendőrség a tiltásokat rendre a külpolitikai helyzettel és néhány külföldön tartott gyűlés rossz tapasztalatával indokolta, részben pedig arra hivatkozott, hogy a békés cél, és a szervezői biztonsági intézkedések ellenére is elképzelhető, hogy erőszakos személyek is csatlakoznának a gyűlésekhez.

Nem vitás, hogy azt, hogy mi fog történni egy gyűlésen, nehéz megjósolni. A kérdés ezért az, hogy mekkora valószínűség bizonyítása várható el a rendőrségtől, ha azt feltételezi, hogy a gyűlés nem marad meg a törvényes keretek között. A gyülekezési törvény szerint a tiltás okának “megalapozottan feltehetőnek” kell lennie. A tiltást jogszerűnek ítélő döntésében a Kúria ezt úgy értelmezte, hogy “a gyülekezési hatóságnak az egyeztetést követően rendelkezésre álló – tényekkel alátámasztható – információkból kell levonni a jövőre vonatkozó, valószínűséget megalapozó következtetését.” Szerintünk azonban egy alapjog korlátozása esetében ez az indoklás elégtelen, mert túl széles teret enged a hatósági önkénynek.

A kúriai jogértelmezés szerintünk alapjogsértő.

A tényszerű következtetés kívánalma valójában minden jövőre vonatkozó jogi döntéssel szembeni elvárás – ez a minimum. A gyülekezés szabadsága azonban egyrészt alapvető jog, másrészt egy gyűlés előzetes tiltása a legsúlyosabb korlátozás, ami csak jóval szigorúbb feltételek mellett lehet alkotmányos. Ezzel szemben a rendőrség és a kúriai döntés is irreleváns, önkényesen szelektált tényekre hivatkozva, valamint releváns tények figyelmen kívül hagyásával akadályozta meg a gyűlés megtartását. A korlátozás tehát még a Kúria által felállított mércének sem felelt meg.

Nem a polgárnak kell bizonyítani azt, hogy a gyűlés nem ütközik olyan korlátokba, ami miatt az megtiltható, hanem az államnak kell erős érveket hoznia a korlátozás mellett. Ha a szervező hitelesen állítja, hogy békés tüntetést akar rendezni, akkor az a rendőrség feladata, hogy ebben rendészeti eszközökkel segítse őt, például segítsen kiszűrni a rendbontókat. A Kúria azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a szervező mindenben együttműködött a rendőrséggel, nem merült fel kétség a jóhiszeműségét és békepártiságát illetően. Nem kérte számon a rendőrségen sem, hogy nem fontolta meg biztosítási intézkedések, illetve a tiltásnál enyhébb korlátozások mérlegelését. Pedig az alapjogok gyakorlásának védelme és elősegítése az állam minden szervének elsőrendű kötelessége.

Célunk, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Kúria ítéletét, ami lényegében egy olyan rendőrségi gyakorlatot szentesítene, amely szerint amíg egy fegyveres nemzetközi konfliktushelyzet fennáll, addig túl veszélyes tüntetni, béketüntetést tehát csak akkor lehetne tartani, ha béke van. Az ítélet alapján a rendőrségnek nem kellene semmilyen intézkedést tennie egy gyűlés békés jellegének fenntartása, valamint a közrend, a közbiztonság, valamint mások jogainak és szabadságának védelme érdekében, és a szervező ezirányú erőfeszítéseit is semmibe vehetné.

Kiállunk amellett is, hogy egy jogállamban nem szabadna a kormánynak és a miniszterelnöknek beleszólnia abba, hogy mi mellett lehet tüntetni és mi mellett nem, hiszen ez lehetővé teszi, hogy politikai érdekei mentén visszaéljenek a hatalmukkal. A rendőrség és a Kúria feltételezésével ellentétben mi azt gondoljuk, hogy a civil áldozatok melletti szolidaritás nem említhető egy lapon a terrorszervezetek támogatásával és semmiképpen nem tekinthető a közrend veszélyeztetésének.

A gyűlés bejelentőjének képviseletét az eljárásban Molnár Noémi Fanni ügyvéd látja el.