Az új büntetés-végrehajtási törvény 2. tervezete

Észrevételeink elsősorban adatvédelmi kérdésekre, a HIV pozitív elítéltek helyzetére, az ártalomcsökkentő módszerek bevezetésére-alkalmazására, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetre vonatkozó szabályokra (IMEI) és a büntetés-végrehajtási intézeteken belüli munkaegészségügyi és közegészségügyi ellenőrzésre vonatkoztak.

A TASZ örömmel észlelte, hogy a törvénytervezet második változata már több olyan fogalom pontosítását is tartalmazza, amely fogalmakat adatvédelmi, illetve jogbiztonsági szempontból korábban aggályosnak találtunk.

Értetlenül állunk azonban azon tény előtt, hogy a jogalkotó mind a HIV pozitív fogvatartottakat, mind az IMEI-t érintő szabályozási javaslatainkat egy az egyben figyelmen kívül hagyta.

A HIV pozitívok helyzetét illetően korábban, a bv. törvény koncepciójának szövegében még maga a jogalkotó jelezte, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendeletet olyan alacsonyabb szintű jogszabálynak tekinti, amelynek bizonyos rendelkezéseit a jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében a jövőben törvényi szinten szükséges szabályozni. Ehhez képest sem az első, sem a mostani, második törvénytervezet nem tér ki a rendelet által érintett kérdésekre, és nem is rendelkezik a rendelet kifogásolt passzusainak hatályon kívül helyezéséről. E passzus, amely alapján a HIV pozitív fogvatartottak annak ellenére nem látogathatják a bv. intézet közös helyiségeit (étkező, könyvtár, kápolna), hogy a HIV vírus köznapi érintkezés útján nem terjed, a TASZ megítélése szerint alkotmányellenes, megsemmisítését még 2004 őszén kértük is az Alkotmánybíróságtól, az Európa Tanács Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésére létrejött Bizottsága (CPT) pedig már szintén több alkalommal felhívta a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a HIV pozitívok indokolatlan szegregációját. Való igaz, hogy legyengült immunrendszerük miatt a HIV pozitív fogvatartottaknak az átlagosnál magasabb higiénés körülményekre van szükségük, ezeket a körülményeket a jövőben is biztosítani kell számukra, nem következik azonban ebből, hogy megfelelő állapotú zárkáikból, körletükből ne is mehessenek ki a bv. intézet egyéb közös használatú területeire.

Idei rendes magyarországi látogatása során a CPT, több civil szervezet – köztük a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) és a TASZ – kezdeményezésére az IMEI-ben is vizsgálódott, jelentése azonban még nem nyilvános. Nyilvános viszont az állampolgári jogok biztosa általános helyettesének a jelentése, amely szintén súlyos visszásságokra hívja fel a figyelmet, és több konkrét jogszabály-módosítást is javasol a jogalkotónak.

A véleményezés során kitértünk továbbá az ártalomcsökkentő módszerek bv.-n belüli jelentőségére, és arra is, hogy az elítélteknek ugyanúgy joguk van az egészséges élet- és munkakörülményekhez, mint a nem elítélteknek. E körülmények garantálására viszont úgy gondoljuk, hogy a civil munkáltatókéhoz hasonlóan egy független ellenőrző szervre lenne szükség, nem pedig arra, hogy a büntetés-végrehajtás lényegében saját magát ellenőrizze. A jelenlegi helyzet alkotmányos aggályokat vet fel, melyek kiküszöbölése érdekében egy érintett magánszemély még 2000 őszén az Alkotmánybírósághoz fordult.

E témákról az alábbi anyagok segítségével részletesebben is tájékozódhatnak.

Kapcsolódó anyagok:

– A büntetés-végrehajtási intézményekben végzett ártalomcsökkentés nemzetközi gyakorlata
– A bv. törvény koncepciója, első tervezete, és a kapcsolódó TASZ-vélemények
– A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény 2. tervezete
– A TASZ véleménye a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény 2. tervezetéről