Az új büntetés-végrehajtási törvény 2. tervezete

Az új büntetés-végrehajtási törvény koncepciója és tervezetének első változata után a TASZ a törvénytervezet második változatát is véleményezte.

Észrevételeink elsősorban adatvédelmi kérdésekre, a HIV pozitív elítéltek helyzetére, az ártalomcsökkentő módszerek bevezetésére-alkalmazására, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetre vonatkozó szabályokra (IMEI) és a büntetés-végrehajtási intézeteken belüli munkaegészségügyi és közegészségügyi ellenőrzésre vonatkoztak.

A TASZ örömmel észlelte, hogy a törvénytervezet második változata már több olyan fogalom pontosítását is tartalmazza, amely fogalmakat adatvédelmi, illetve jogbiztonsági szempontból korábban aggályosnak találtunk.

Értetlenül állunk azonban azon tény előtt, hogy a jogalkotó mind a HIV pozitív fogvatartottakat, mind az IMEI-t érintő szabályozási javaslatainkat egy az egyben figyelmen kívül hagyta.

A HIV pozitívok helyzetét illetően korábban, a bv. törvény koncepciójának szövegében még maga a jogalkotó jelezte, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendeletet olyan alacsonyabb szintű jogszabálynak tekinti, amelynek bizonyos rendelkezéseit a jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében a jövőben törvényi szinten szükséges szabályozni. Ehhez képest sem az első, sem a mostani, második törvénytervezet nem tér ki a rendelet által érintett kérdésekre, és nem is rendelkezik a rendelet kifogásolt passzusainak hatályon kívül helyezéséről. E passzus, amely alapján a HIV pozitív fogvatartottak annak ellenére nem látogathatják a bv. intézet közös helyiségeit (étkező, könyvtár, kápolna), hogy a HIV vírus köznapi érintkezés útján nem terjed, a TASZ megítélése szerint alkotmányellenes, megsemmisítését még 2004 őszén kértük is az Alkotmánybíróságtól, az Európa Tanács Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésére létrejött Bizottsága (CPT) pedig már szintén több alkalommal felhívta a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a HIV pozitívok indokolatlan szegregációját. Való igaz, hogy legyengült immunrendszerük miatt a HIV pozitív fogvatartottaknak az átlagosnál magasabb higiénés körülményekre van szükségük, ezeket a körülményeket a jövőben is biztosítani kell számukra, nem következik azonban ebből, hogy megfelelő állapotú zárkáikból, körletükből ne is mehessenek ki a bv. intézet egyéb közös használatú területeire.

Idei rendes magyarországi látogatása során a CPT, több civil szervezet - köztük a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) és a TASZ - kezdeményezésére az IMEI-ben is vizsgálódott, jelentése azonban még nem nyilvános. Nyilvános viszont az állampolgári jogok biztosa általános helyettesének a jelentése, amely szintén súlyos visszásságokra hívja fel a figyelmet, és több konkrét jogszabály-módosítást is javasol a jogalkotónak.

A véleményezés során kitértünk továbbá az ártalomcsökkentő módszerek bv.-n belüli jelentőségére, és arra is, hogy az elítélteknek ugyanúgy joguk van az egészséges élet- és munkakörülményekhez, mint a nem elítélteknek. E körülmények garantálására viszont úgy gondoljuk, hogy a civil munkáltatókéhoz hasonlóan egy független ellenőrző szervre lenne szükség, nem pedig arra, hogy a büntetés-végrehajtás lényegében saját magát ellenőrizze. A jelenlegi helyzet alkotmányos aggályokat vet fel, melyek kiküszöbölése érdekében egy érintett magánszemély még 2000 őszén az Alkotmánybírósághoz fordult.

E témákról az alábbi anyagok segítségével részletesebben is tájékozódhatnak.

Kapcsolódó anyagok:

- A büntetés-végrehajtási intézményekben végzett ártalomcsökkentés nemzetközi gyakorlata
- A bv. törvény koncepciója, első tervezete, és a kapcsolódó TASZ-vélemények
- A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény 2. tervezete
- A TASZ véleménye a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény 2. tervezetéről

Megosztás

Kapcsolódó hírek

AIDS Világnap 2014 - Magyarország: javuló betegellátás, növekvő fertőzött szám és új fenyegetettségek

A betegellátás területén mérföldkőnek számít a vidéki központok megnyitása, ugyanakkor a megelőzés terén Magyarország rosszabbul teljesít. Míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint az Európai Unióban csökkent az új HIV-esetek száma az elmúlt 10 évben, hazánkban azonban négyszeresére nőtt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azonnali felelős szerepvállalásra szólítja fel az egészségügyi kormányzatot, hogy a jelenlegi trend visszafordítható legyen. A TASZ szerint a prevenciós munkát végző civil szervezetek megerősítésére és célzott szűrőprogramokra van szükség.

Alapjogokat és az egyenlő bánásmód követelményét is sérti a HIV-vel élők megkülönböztetése az egészségügyben

A Központi Stomatológiai Intézet közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor megtagadta a HIV-vel élők és AIDS betegek, fertőzésükkel össze nem függő fogászati és szájsebészeti ellátását – állapította meg határozatában az Egyenlő Bánásmód Hatóság.

Végeznek-e Magyarországon idegenrendészeti illetve menekültügyi eljárások során HIV-tesztet

A TASZ HIV/AIDS programja közérdekű adatigénylés segítségével igyekezett utána járni, hogy végeznek-e Magyarországon idegenrendészeti illetve menekültügyi eljárások során HIV-tesztet.