Beszámoló a kármentéssel kapcsolatos adatokért folyó perről

Az előző tárgyaláson történt perbehívás következtében az alpereshez csatlakozott a Paksi Atomerőmű Rt. Az rt. indítványozta a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, amit a bíró elutasított. A Paksi Atomerőmű Rt. jogi képviselője a felperesi kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a kért adatok üzleti titoknak minősülnek, ill. szerzői jogvédelem alá tartoznak, így nem tekinthetőek közérdekű adatnak, valamint, hogy a rt. nem tartozik az adatvédelmi törvény hatálya alá. Nekik az atomtörvény hatálya alá tartozó adatokat kell nyilvánosságra hozni, amit a lakossági tájékozatókban meg is tesznek. Véleményük szerint nem tartoznak a környezetvédelmi törvény hatálya alá sem, rájuk a nukleáris hatósági eljárási szabályok vonatkoznak. Az Energia Klub azokra a számításokra, mérésekre volt kíváncsi, amire azt a határozatát alapozta az alperes, hogy a novemberre tervezett kármentesítés, a fűtőelemek kiemelése nem jár megengedhetetlen kockázatokkal és a sérült fűtőelemek kiemelését engedélyezte.

Az Energia Klub jogi képviseletét Schiffer András, a TASZ jogsegélyszolgálatának ügyvédje látta el, aki hivatkozott a múlt héten a paksi atomerőmű kettes blokkjának újraindításával kapcsolatos szakértői anyagok kiadása iránt indított perben a Fővárosi Ítélőtábla által hozott végzésre, mi szerint a Paksi Atomerőmű Rt. perben állása nélkül nem hozható érdemi döntés, mert az rt. kezeli az adatokat. A felperesi képviselő elmondta, hogy az adatvédelmi törvény alapján az adatkezelő kötelessége lett volna különválasztani a valamilyen okból korlátozás alá eső adatokat a közérdekű adatoktól az adat igénylésekor. Schiffer András részletekbe menően megismételte az általa már korábban előadottakat, a környezetvédelmi törvény, az atomtörvény, az Aarhus-i Egyezmény, az adatvédelmi törvény és polgári törvénykönyv üzleti titokra vonatkozó rendelkezései közötti összefüggésekről.

Ezek után a bíró együttműködésre kérte az alperest, hogy az szíveskedjen a következő tárgyalásra az Energia Klub által kért adatokról egy listát összeállítani, amelyből kiderül, hogy mely adatok esnek megítélésük szerint üzleti titok körébe, vagy más okból nyilvánosságkorlátozás alá, és pontosan milyen indokok alapján tekintik azokat ebbe a körbe tartozónak. Az alperes 30 napot kért ennek a listának az összeállítására, mivel a méréseket végző alvállalkozóktól külön-külön kell beszerezni a kért adatokat. A felperes az ügy soron kívüliségére és az információszabadsághoz való alkotmányos alapjog fontosságára hivatkozva − különös tekintettel arra, hogy a fűtőelemeket valószínűleg novemberben emelik ki − 15 napos határidőt javasolt. A bíróság döntése szerint az alperesnek 30 napja lesz a lista benyújtására a bírósághoz és a felpereshez.

A következő tárgyalás november 4-én 10 órakor lesz.

A mai tárgyalás az alapkérdésen túl, hogy miért nem ismerheti meg a nyilvánosság a 2003-as paksi üzemzavarkor megsérült fűtőelemek kiemelésének a kockázatait még egy érdekes kérdést vetett fel. Hogyan lehet jogszerűen megtagadni egy adatkérést úgy, hogy ha maga az adatkezelő nem volt tisztában a megtagadáskor, pontosan mely dokumentumok minősülnek üzleti titoknak és melyek nem?

A beszámolót készítette: Kapronczay Stefánia