Büntethető-e a szegénység? - Alkotmánybírósághoz fordultunk

Alkotmánybírósági beadványban kértük a néma koldulást és a guberálást szankcionáló önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Összesen 43 olyan önkormányzati rendeletet támadtunk meg a beadványban, amelyek az ún. néma koldulást és a guberálást tiltják. Korábbi beadványainkban már kértük, hogy a testület állapítsa meg Kaposvár, Szeged, valamint a főváros XIII. kerülete néma koldulást szabálysértéssé nyilvánító rendeletének alkotmányellenességét.

Az érintett rendeletek közös jellemzője, hogy nem csak alkotmányosan aggályosak, de bár látszólagosan megoldást nyújtanak valós társadalmi problémákra, azonban hatásukban legfeljebb elfedni képesek azokat.

1) Fontos kiemelni, hogy a mások jogait vagy alkotmányosan elfogadott célokat sértő magatartások ellen az önkormányzatok felléphetnek a szabálysértési jogszabályokban foglalt eszközökkel: ilyen a zaklató módon történő koldulás vagy a köztisztasági szabálysértés, nevezetesen a szemetelés tilalma.


2) A megtámadott rendelkezések úgy korlátozzák a szociálisan rászorulók emberi méltósághoz, illetve a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát, hogy nem felelnek meg az alkotmányosan előírt követelményeknek, illetve diszkriminatív jogalkalmazásra nyújtanak lehetőséget.


3) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa többször kifejtette, hogy az emberi méltósággal kapcsolatos visszásság veszélyét hordozza és megengedhetetlen a hajléktalanok közterületi jelentétére adott minden megoldás, amely alapvető jogokat városképi kérdésekre való hivatkozással korlátoz.

Az ősz folyamán civil és a hajléktalan ellátásban részt vevő szervezetek tiltakozása ellenére elfogadta a Parlament azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy a közterület nem rendeltetésszerű használatát szabálysértéssé nyilvánítsák és szankcionálják. A törvénymódosításhoz csatolt eredeti indoklás egyértelművé teszi ennek célját: „a törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzat lehetőséget kap a rendeltetésellenes és engedély, megállapodás nélküli használat (pl. a közterületen történő „lakás”, „alvás”) szankcionálására.” A módosítás január 1-jén hatályba lépett.

Az elmúlt években kimutathatóvá vált, hogy a hajléktalan embereket és a velük kapcsolatba hozott tevékenységformákat kriminalizálja a jogalkotó. Ez a folyamat most az önkormányzatoknak adott felhatalmazással folytatódik, ami lehetővé teszi a hajléktalan emberek közterekről való kitiltását. Ezek a büntető intézkedések azonban legfeljebb kevésbé láthatóvá teszik a problémát, de nem hogy nem oldják meg, még el is mélyítik azt. Tovább súlyosbítja a helyzet az, hogy ezen intézkedések mellé nem társul a szociális juttatások és szolgáltatások reformja, a lakáspoltika átgondolása, amelyek valódi és hosszú-távú megoldást nyújthatnának a hajléktalan emberek és a társadalom legszegényebb rétegei számára. A témában jelent meg Misetics Bálint írása a Magyar Narancs karácsonyi dupla számában.

Elkészítettünk egy mintát, amelynek segítségével bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróságnál azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek a legkiszolgáltatottabb, utcán alvó fedél nélküli emberek szankcionálását rendelik el. Kérjük, ha Ön szerint a hajléktalan embereknek nem bírságolásra, hanem átgondolt és a jogaikat tiszteletben tartó szociál- és lakáspolitikára van szüksége, töltse ki a sablont és támadja meg a tudomására jutott önkormányzati rendeleteket.

A minta letölthető itt.

Az Alkotmánybíróság postacíme: 1535 Budapest, Pf. 773.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Felajánljuk a segítségünket az EMMI-nek, tegyünk együtt a szegény családokért

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.

Kutatási eredmények Miskolc két belvárosi szegregátumáról

A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.

Nem volt törvényes alapja a kunyhóbontás ellen tiltakozó aktivista előállításának

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai ítéletében jogellenesnek minősítette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) eljárását Misetics Bálint ügyében, aki 2012. március 27-én próbálta megakadályozni, hogy a ferencvárosi önkormányzat elbontsa négy ember saját építésű kunyhóját a Határ út menti erdőben. A rendőrség megbilincselte és előállította a Város Mindenkié aktivistáját, akinek jogi segítséget nyújtottunk.