Diszkriminatív adórendeletet semmisített meg a Kúria

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A Pest megyei Alsónémedi képviselő-testülete először 2016 nyarán próbálkozott azzal, hogy napi 800 forintos adóval űzze el a településről a romániai cigány vendégmunkásokat. Bár a rendelet szövege így nyíltan persze nem nevezte meg a megadóztatottak körét, a képviselő-testületi ülésen elhangzottakból teljesen nyilvánvaló volt, hogy ténylegesen egy, a többségi helyi lakosság számára nemkívánatos csoport elüldözése a cél. Ezt úgy próbálta elérni a rendelet, hogy csak azokat adóztatta, akiknek nincs a településen ingatlantulajdona vagy egyéb, ingatlanon fennálló vagyoni joga, és akiknek nincs bejelentett munkaviszonya.

2016 októberében megtámadtuk a szabályozást a Pest Megyei Kormányhivatal előtt. Álláspontunk az volt, hogy a szabályozás ellentétes a helyi adókról szóló törvénnyel, hiszen a törvény értelmében a helyi adóztatás célja, hogy az önkormányzat rendelkezzen megfelelő bevételekkel, amelyekből a kötelező közszolgáltatásokat a lakosság számára nyújtani tudja. Nyilvánvalóan nem lehet a helyi adóztatás célja egy adott társadalmi csoport helyzetének ellehetetlenítése, a településről elüldözése. Az ilyen szabályozás egyben diszkriminatív, vagyis sérti a törvényben és Alaptörvényben is biztosított egyenlő bánásmódhoz való jogot, hiszen nem tárgyilagos megítélés szerinti ésszerű szempontok alapján tesz különbséget összehasonlítható helyzetben lévő csoportok között, és a szabályozás nem legitim célt szolgál.

A kormányhivatal 2017 nyár végén tájékoztatott bennünket arról, hogy augusztus 15-én kezdeményezte a Kúriánál az általunk is kifogásolt rendeleti szabályozás megsemmisítését. A törvényességi eljárás azért húzódott ilyen sokáig, mert az alsónémedi képviselő-testület két alkalommal is hatályon kívül helyezte, majd lényegében azonos tartalommal újra elfogadta a rendeletét. Ezért a kormányhivatalnak három alkalommal kellett törvényességi kifogást kibocsátania a képviselő-testület felé, míg az 2017 június 26-i határozatával végül megerősítette, hogy nem ért egyet a kormányhivatal felhívásában foglaltakkal. A kormányhivatal csak ezután tudott a Kúriához fordulni.

A Kúria 2018 január 9-i közleményében adott hírt a határozatáról, amellyel kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alsónémedi adórendeletet. A döntés legfontosabb üzenete (elvi tartalma) az, hogy törvény által tiltott, önkényes különbségtételt valósít meg (vagyis alapjogot sért), ha az adójogi szabályozás a jogalanyok között teherviselő képességük ellenében határozza meg kötelezettségeik mértékét, igazolható legitim cél nélkül.

Egyszerűbben fogalmazva, a Kúria szerint az egyenlő bánásmódot sérti célzottan éppen azoknak a megadóztatása, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján szociálisan rászorultnak minősülnek. A helyi adókról szóló törvény alapján ugyanis többek között épp az ő ellátásuk finanszírozására lenne felhasználható a helyi adókból származó bevétel. A szabályozás, amely tehát valójában a csoport elüldözésére irányult, teljesen ellentétes a közteherviseléssel és a helyi adóztatás céljával.

Örülünk a Kúria határozatának, amely lényegében ugyanazon jogi érvelés alapján ugyanarra a következtetésre jut, ami alapján mi másfél éve kértük a kormányhivatal intzékedését a rendelettel szemben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem lehet szankciókkal kezelni az iskolai lemorzsolódást

A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.

“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”

Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.

Váratlanul gyors siker az alkotmányellenes önkormányzati rendelet ügyében

Beadványunk alapján a kormányhivatal felszólította a BAZ megyei Sáta képviselőtestületét, utóbbi pedig hatályon kívül helyezte a helyi szociális rendelet alapjogsértő és törvényellenes rendelkezéseit. Mindez két hónap alatt történt.