A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A Pest megyei Alsónémedi képviselő-testülete először 2016 nyarán próbálkozott azzal, hogy napi 800 forintos adóval űzze el a településről a romániai cigány vendégmunkásokat. Bár a rendelet szövege így nyíltan persze nem nevezte meg a megadóztatottak körét, a képviselő-testületi ülésen elhangzottakból teljesen nyilvánvaló volt, hogy ténylegesen egy, a többségi helyi lakosság számára nemkívánatos csoport elüldözése a cél. Ezt úgy próbálta elérni a rendelet, hogy csak azokat adóztatta, akiknek nincs a településen ingatlantulajdona vagy egyéb, ingatlanon fennálló vagyoni joga, és akiknek nincs bejelentett munkaviszonya.

2016 októberében megtámadtuk a szabályozást a Pest Megyei Kormányhivatal előtt. Álláspontunk az volt, hogy a szabályozás ellentétes a helyi adókról szóló törvénnyel, hiszen a törvény értelmében a helyi adóztatás célja, hogy az önkormányzat rendelkezzen megfelelő bevételekkel, amelyekből a kötelező közszolgáltatásokat a lakosság számára nyújtani tudja. Nyilvánvalóan nem lehet a helyi adóztatás célja egy adott társadalmi csoport helyzetének ellehetetlenítése, a településről elüldözése. Az ilyen szabályozás egyben diszkriminatív, vagyis sérti a törvényben és Alaptörvényben is biztosított egyenlő bánásmódhoz való jogot, hiszen nem tárgyilagos megítélés szerinti ésszerű szempontok alapján tesz különbséget összehasonlítható helyzetben lévő csoportok között, és a szabályozás nem legitim célt szolgál.

A kormányhivatal 2017 nyár végén tájékoztatott bennünket arról, hogy augusztus 15-én kezdeményezte a Kúriánál az általunk is kifogásolt rendeleti szabályozás megsemmisítését. A törvényességi eljárás azért húzódott ilyen sokáig, mert az alsónémedi képviselő-testület két alkalommal is hatályon kívül helyezte, majd lényegében azonos tartalommal újra elfogadta a rendeletét. Ezért a kormányhivatalnak három alkalommal kellett törvényességi kifogást kibocsátania a képviselő-testület felé, míg az 2017 június 26-i határozatával végül megerősítette, hogy nem ért egyet a kormányhivatal felhívásában foglaltakkal. A kormányhivatal csak ezután tudott a Kúriához fordulni.

A Kúria 2018 január 9-i közleményében adott hírt a határozatáról, amellyel kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alsónémedi adórendeletet. A döntés legfontosabb üzenete (elvi tartalma) az, hogy törvény által tiltott, önkényes különbségtételt valósít meg (vagyis alapjogot sért), ha az adójogi szabályozás a jogalanyok között teherviselő képességük ellenében határozza meg kötelezettségeik mértékét, igazolható legitim cél nélkül.

Egyszerűbben fogalmazva, a Kúria szerint az egyenlő bánásmódot sérti célzottan éppen azoknak a megadóztatása, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján szociálisan rászorultnak minősülnek. A helyi adókról szóló törvény alapján ugyanis többek között épp az ő ellátásuk finanszírozására lenne felhasználható a helyi adókból származó bevétel. A szabályozás, amely tehát valójában a csoport elüldözésére irányult, teljesen ellentétes a közteherviseléssel és a helyi adóztatás céljával.

Örülünk a Kúria határozatának, amely lényegében ugyanazon jogi érvelés alapján ugyanarra a következtetésre jut, ami alapján mi másfél éve kértük a kormányhivatal intzékedését a rendelettel szemben.