Egy meglepő ítélet - avagy miért nem kötelezhető a Magyar Villamos Művek Zrt. a szponzori adatok kiadására?

A Fővárosi Ítélőtábla egy fordulatokban bővelkedő eljárás végén elutasította a Figyelő újságírójának a keresetét, amely arra irányult, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alatt álló MVM cégcsoport által támogatott események, intézmények listáját és a támogatási összegeket hozzák nyilvánosságra.

Az MVM Zrt. az eljárás kezdeti szakaszában arra hivatkozott, hogy a szponzori tevékenység jogilag kizárólag a sport törvény keretein belül értelmezhető. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a sporttal összefüggően nem kötött szerződéseket, ezért a kért adatok nincsenek, és nem is lehetnek az alperes birtokában. A TASZ jogászai a bíróságon bizonyították, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak az MVM aranyfokozatú támogatója, és egy derűs hangulatú kép is fellelhető az interneten, amelyen Schmitt Pál, korábbi MOB elnök, és Mártha Imre vezérigazgató meghosszabbítja a támogatási megállapodást.
Az elsőfokú bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül titkolta a Magyar Villamos Művek Zrt, hogy kiknek és milyen összegben nyújtott az MVM Csoport szponzori támogatást 2007-től 2009. júniusáig terjedő időszakban, és az adatok kiadására kötelezte az alperest. Az ítélet nem kizárólag a sporttevékenység támogatását, hanem a köznyelv szerint használt szponzorálási tevékenységgel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Az MVM Zrt. fellebbezett a döntés ellen. Az Ítélőtábla – mint másodfokon eljáró bíróság – által is elfogadott érve az volt, hogy nem kötelezhető a 16 cégből álló cégcsoport adatainak a közlésére, mert nem kezeli a kért adatokat. A cég honlapján ennek gyökeresen ellentmondó adatok találhatóak. A „MVM Csoport Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés 2009” az 51. és az 52. oldalán felsorolja részletesen, hogy a Cégcsoport kiket támogat. A Jelentés 91. oldala szerint a kiadásért az MVM Zrt. felel. Meglepő módon az Ítélőtábla az egyértelmű bizonyíték ellenére azt a következtetést vonta le, hogy az MVM Zrt. nem kezeli a cégcsoport adatait. A bíróság elvi éllel rögzítette ugyan, hogy a szponzori megállapodásokkal kapcsolatos adatok a nyilvánosság számára megismerhetőek, azonban azokat a cégcsoporthoz tartozó egyes cégektől kellett volna igényelni. Saját téves álláspontjának is ellentmondva a jogerős döntés nem kötelezte az MVM Zrt.-t, mint a cégcsoporthoz tartozó vállalatot, az általa kötött támogatási szerződések adatainak közzétételére.
Kiemelendő, hogy a jogerős döntés is elismerte, hogy a kért adatok nyilvánosak, és az alkotmányos alapjog érvényesíthetőségét szolgáló eljárási szabályok téves értelmezése, és a bizonyítékok nem megfelelő értékelése miatt utasította el a keresetet. Rendkívüli jogorvoslati eljárást fogunk kezdeményezni, az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.