Egy meglepő ítélet - avagy miért nem kötelezhető a Magyar Villamos Művek Zrt. a szponzori adatok kiadására?

A Fővárosi Ítélőtábla egy fordulatokban bővelkedő eljárás végén elutasította a Figyelő újságírójának a keresetét, amely arra irányult, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alatt álló MVM cégcsoport által támogatott események, intézmények listáját és a támogatási összegeket hozzák nyilvánosságra.

Az MVM Zrt. az eljárás kezdeti szakaszában arra hivatkozott, hogy a szponzori tevékenység jogilag kizárólag a sport törvény keretein belül értelmezhető. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a sporttal összefüggően nem kötött szerződéseket, ezért a kért adatok nincsenek, és nem is lehetnek az alperes birtokában. A TASZ jogászai a bíróságon bizonyították, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak az MVM aranyfokozatú támogatója, és egy derűs hangulatú kép is fellelhető az interneten, amelyen Schmitt Pál, korábbi MOB elnök, és Mártha Imre vezérigazgató meghosszabbítja a támogatási megállapodást.
Az elsőfokú bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül titkolta a Magyar Villamos Művek Zrt, hogy kiknek és milyen összegben nyújtott az MVM Csoport szponzori támogatást 2007-től 2009. júniusáig terjedő időszakban, és az adatok kiadására kötelezte az alperest. Az ítélet nem kizárólag a sporttevékenység támogatását, hanem a köznyelv szerint használt szponzorálási tevékenységgel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Az MVM Zrt. fellebbezett a döntés ellen. Az Ítélőtábla – mint másodfokon eljáró bíróság – által is elfogadott érve az volt, hogy nem kötelezhető a 16 cégből álló cégcsoport adatainak a közlésére, mert nem kezeli a kért adatokat. A cég honlapján ennek gyökeresen ellentmondó adatok találhatóak. A „MVM Csoport Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés 2009” az 51. és az 52. oldalán felsorolja részletesen, hogy a Cégcsoport kiket támogat. A Jelentés 91. oldala szerint a kiadásért az MVM Zrt. felel. Meglepő módon az Ítélőtábla az egyértelmű bizonyíték ellenére azt a következtetést vonta le, hogy az MVM Zrt. nem kezeli a cégcsoport adatait. A bíróság elvi éllel rögzítette ugyan, hogy a szponzori megállapodásokkal kapcsolatos adatok a nyilvánosság számára megismerhetőek, azonban azokat a cégcsoporthoz tartozó egyes cégektől kellett volna igényelni. Saját téves álláspontjának is ellentmondva a jogerős döntés nem kötelezte az MVM Zrt.-t, mint a cégcsoporthoz tartozó vállalatot, az általa kötött támogatási szerződések adatainak közzétételére.
Kiemelendő, hogy a jogerős döntés is elismerte, hogy a kért adatok nyilvánosak, és az alkotmányos alapjog érvényesíthetőségét szolgáló eljárási szabályok téves értelmezése, és a bizonyítékok nem megfelelő értékelése miatt utasította el a keresetet. Rendkívüli jogorvoslati eljárást fogunk kezdeményezni, az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen

Jogerősen pert nyert a K-Monitor és a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, így az MNV a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megfelelően köteles kiadni a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzését vizsgáló 2010-es jelentést. Ezzel végre kiderülhet, milyen körülmények között került sor a nemzetközi botrányokkal övezett busztenderre.

Bíróság előtt a közérdek súlya

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) közérdekűség tesztet vezetett be, melynek az a lényege, hogy egyes esetekben csak akkor lehet a közérdekű adat kiadását megtagadni, ha ahhoz nagyobb súlyú közérdek fűződik, mint az igény teljesítéséhez. A TASZ egyik kiemelt célja, hogy az Információszabadság Program keretében olyan stratégiai pereket folytasson vagy nyújtson hozzájuk segítséget, melyek középpontjában ez a kérdéskör áll.

Elhibázott törvényjavaslat a jogalkotásban való társadalmi részvételről, avagy hogyan gyengül a korrupció elleni intézményrendszer?

A Kormány a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben. A Javaslat nem teremti meg a jogalkotásban való állampolgári közreműködés és véleménynyilvánítás hatékony rendszerét, de hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.