A Kormány a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben. A Javaslat nem teremti meg a jogalkotásban való állampolgári közreműködés és véleménynyilvánítás hatékony rendszerét, de hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.

1. A Javaslat alapvetően szimbolikus jogalkotásnak nevezhető, hiszen a hatályos jog is előírja a jogalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel biztosítását. A Kormány azonban nem orvosolja a jogalkotás nyilvánosságát jelenleg szabályozó elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hiányosságait: az átláthatóság és a részvételi jog érvényesülésének egyik nagy akadálya, hogy nem kikényszeríthetőek, önkéntes jogkövetésen alapulnak, aminek következtében a különböző minisztériumi honlapok változó képet mutattak a törvény hatályba lépése óta, és mutatnak jelenleg is.

2. A TASZ szerint a Javaslat indokolatlanul tág körben biztosít mérlegelési lehetőséget a jogalkotónak arra, hogy korlátozza a társadalmi részvételt. A Kormány elképzelései alapján rendkívül tág diszkrecionális jogköre lesz a jogszabály elkészítéséért felelős minisztereknek a társadalmi részvétel és a nyilvánosság főszabályának kiüresítésére. Mindenképpen szükségesnek tartjuk egy olyan garanciarendszer kidolgozását, amely megfelelően biztosítja majd a társadalmi részvétel tényleges megvalósulását. A Javaslat ennek nem tesz eleget, sőt több pontos visszalépést jelent a hatályos szabályozáshoz képest.

3. A jelenleg még hatályos, de a Javaslat által megszüntetni kívánt lobbiszabályozás teszi lehetővé, hogy a közhatalmi döntés befolyásolását célzó üzletszerű érdekérvényesítésről a nyilvánosság értesüljön: azaz átláthatóvá teszi, hogy mely gazdasági érdekcsoportok milyen célok érdekében keresik fel a hatalom gyakorlóit. Sajnálatos – és a TASZ által sem vitatott – tény, hogy a szabályozás alkalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb probléma, hogy a közhatalmi döntéshozók a törvényi kötelezettségeiket nem tartják be: nem jelzik például a törvényes lobbizás szabályainak megkerülését jelentő érdekérvényesítést, holott a közhatalmi szervet ilyen esetben is tájékoztatási kötelezettsége terhelné. A lobbitörvény eltörlésével a Kormány legitimálja az informális keretek között kialakult és működő érdekérvényesítést, lemond az átláthatóságot célzó mechanizmusról, és tágabb teret enged korrupciós csatornák érvényesülésének.

A TASZ véleményezte a törvényjavaslatot, az álláspontunkat itt elolvashatja.

Elhibázott törvényjavaslat a jogalkotásban való társadalmi részvételről, avagy hogyan gyengül a korrupció elleni intézményrendszer?

Elavult tartalom