Elhibázott törvényjavaslat a jogalkotásban való társadalmi részvételről, avagy hogyan gyengül a korrupció elleni intézményrendszer?

A Kormány a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben. A Javaslat nem teremti meg a jogalkotásban való állampolgári közreműködés és véleménynyilvánítás hatékony rendszerét, de hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.

1.  A Javaslat alapvetően szimbolikus jogalkotásnak nevezhető, hiszen a hatályos jog is előírja a jogalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel biztosítását. A Kormány azonban nem orvosolja a jogalkotás nyilvánosságát jelenleg szabályozó elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hiányosságait: az átláthatóság és a részvételi jog érvényesülésének egyik nagy akadálya, hogy nem kikényszeríthetőek, önkéntes jogkövetésen alapulnak, aminek következtében a különböző minisztériumi honlapok változó képet mutattak a törvény hatályba lépése óta, és mutatnak jelenleg is.
 
2. A TASZ szerint a Javaslat indokolatlanul tág körben biztosít mérlegelési lehetőséget a jogalkotónak arra, hogy korlátozza a társadalmi részvételt. A Kormány elképzelései alapján rendkívül tág diszkrecionális jogköre lesz a jogszabály elkészítéséért felelős minisztereknek a társadalmi részvétel és a nyilvánosság főszabályának kiüresítésére. Mindenképpen szükségesnek tartjuk egy olyan garanciarendszer kidolgozását, amely megfelelően biztosítja majd a társadalmi részvétel tényleges megvalósulását. A Javaslat ennek nem tesz eleget, sőt több pontos visszalépést jelent a hatályos szabályozáshoz képest.
 

3. A jelenleg még hatályos, de a Javaslat által megszüntetni kívánt lobbiszabályozás teszi lehetővé, hogy a közhatalmi döntés befolyásolását célzó üzletszerű érdekérvényesítésről a nyilvánosság értesüljön: azaz átláthatóvá teszi, hogy mely gazdasági érdekcsoportok milyen célok érdekében keresik fel a hatalom gyakorlóit. Sajnálatos - és a TASZ által sem vitatott - tény, hogy a szabályozás alkalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb probléma, hogy a közhatalmi döntéshozók a törvényi kötelezettségeiket nem tartják be: nem jelzik például a törvényes lobbizás szabályainak megkerülését jelentő érdekérvényesítést, holott a közhatalmi szervet ilyen esetben is tájékoztatási kötelezettsége terhelné. A lobbitörvény eltörlésével a Kormány legitimálja az informális keretek között kialakult és működő érdekérvényesítést, lemond az átláthatóságot célzó mechanizmusról, és tágabb teret enged korrupciós csatornák érvényesülésének.

A TASZ véleményezte a törvényjavaslatot, az álláspontunkat itt elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél Navracsics Tibor miniszternek

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy két kormánypárti képviselő – kivételes és sürgős tárgyalást indítványozva – benyújtotta a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozásával fenyegető, T/10904. számú törvényjavaslatot. Engedje meg, hogy a javaslatban foglaltakkal kapcsolatos mély aggodalmunkat – mint az információszabadság iránt elkötelezett civil szervezetek vezetői – ezúton osszuk meg Önnel.
 

Hajlandó-e a kormány saját működését átláthatóvá tenni?

A TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország véleményezte a kormány Nyílt Kormányzati Együttműködéssel kapcsolatos vállalásokat. A kormány továbbra sem fogadta el javaslatainkat a minősített adatok bírói kontrollja, üzleti titok szabályozás, kormány-előterjesztések tervezeteinek nyilvánossága tekintetében, ám a közszférában dolgozók információszabadsággal kapcsolatos képzése bekerült a programba. Siker nincs, de van némi elmozdulás.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.