Gyülekezési jogi útmutató

A TASZ kiemelt figyelmet fordít a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásának, érvényesülésének. Ennek a jognak a gyakorlása a demokratikus társadalmak és politikai intézményeik megfelelő működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Magyarország demokratikus jogállam, így a jogok gyakorlásának biztosítása az állam minden szervének alkotmányos feladata. Akkor is így van ez, ha a jogok ütköznek, a joggyakorlás mások jogait sérti. A rendőrségnek meghatározó szerepe van a békés gyülekezéshez való jog megfelelő érvényesülésében éppúgy, mint abban, hogy ha a gyülekezés jogsértő, akkor a korlátozása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az utóbbi években elszaporodó jobboldali, cigányellenes tüntetések Magyarországon mára jellegzetes formát öltöttek. A TASZ szerint ezek az alkotmányosság határán mozognak, olykor túl is lépnek rajta. Annak ellenére azonban, hogy a magyar jog meglehetősen egyértelmű és hatékony eszközöket biztosít a rendőrségnek arra, hogy a gyülekezési jog alkotmányellenes gyakorlói ellen határozottan fellépjen, ez nem minden esetben történik meg. Előfordult ugyan a közelmúltban az, hogy a rendőrség határozottan reagált jogsértő tüntetésekre, de sajnos az sem példa nélküli, hogy a gyülekezés békétlenné válása, bűncselekmények elkövetése, valamint mások joginak és szabadságainak sérelme a rendőrség jelenlétében, a hatóság passzivitásán felbátorodva történik meg.

A gyülekezési jog gyakorlása több ponton is válhat jogsértővé. Azzal, hogy a rendőrség ezen pontok egyikén sem avatkozik be, csak bátorítja a következő jogsértő gyülekezést, a gyülekezési joggal való visszaélést, a tüntetések békétlenné válását, változtatását. A következetes oszlatási gyakorlat azonban mind kockázatosabbá tenné a résztvevők számára a békés gyülekezés határainak átlépését.

Ezért a TASZ, a demokratikus jogállam iránti elkötelezettségtől vezérelve, szakmai egyeztetést javasolt az Országos Rendőrfőkapitánynak. Az egyeztetés témájaként azt a kérdést ajánlottuk, hogy  a hatályos magyar gyülekezési jog alapján hogyan lehet minél pontosabban eldönteni, mikor kell és milyen jogi eszközökkel kell fellépnie a rendőrségnek a békétlen, békétlenné váló gyülekezések esetén, mikor és hogyan kell mások jogainak és szabadságának védelmében eljárni úgy, hogy az megfelelő arányban álljon a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával.

Az egyeztetésre szánt munkaanyagot itt olvashatja el >>

Az ORFK válaszlevelét itt találja >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Útmutató tüntetőknek

Mikor igazoltathat a rendőr?

Közterületen gyakorlatilag bárkit igazoltathat a rendőr, ennek célját azonban köteles neked megmondani. A törvény szerint ilyen cél lehet például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, továbbá, ha ez a jogaidnak vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges. Automatikusan nem mindig közli a rendőr az igazoltatás okát, de kérdésedre köteles azt megmondani! Ha ezt előzetesen megtagadná arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor is legkésőbb az igazoltatást követően közölnie kell veled annak okát, célját.

Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

A tüntetések megtartása nem köthető engedélyhez

A kormányhivataltól kérjük annak a gödöllői rendeletnek a törvényességi vizsgálatát, amelyik engedélyhez köti a tüntetések megtartását. A törvényben garantált gyülekezési szabadság korlátozására az önkormányzatnak nincs felhatalmazása.