Gyülekezési jogi útmutató

A TASZ kiemelt figyelmet fordít a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásának, érvényesülésének. Ennek a jognak a gyakorlása a demokratikus társadalmak és politikai intézményeik megfelelő működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Magyarország demokratikus jogállam, így a jogok gyakorlásának biztosítása az állam minden szervének alkotmányos feladata. Akkor is így van ez, ha a jogok ütköznek, a joggyakorlás mások jogait sérti. A rendőrségnek meghatározó szerepe van a békés gyülekezéshez való jog megfelelő érvényesülésében éppúgy, mint abban, hogy ha a gyülekezés jogsértő, akkor a korlátozása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az utóbbi években elszaporodó jobboldali, cigányellenes tüntetések Magyarországon mára jellegzetes formát öltöttek. A TASZ szerint ezek az alkotmányosság határán mozognak, olykor túl is lépnek rajta. Annak ellenére azonban, hogy a magyar jog meglehetősen egyértelmű és hatékony eszközöket biztosít a rendőrségnek arra, hogy a gyülekezési jog alkotmányellenes gyakorlói ellen határozottan fellépjen, ez nem minden esetben történik meg. Előfordult ugyan a közelmúltban az, hogy a rendőrség határozottan reagált jogsértő tüntetésekre, de sajnos az sem példa nélküli, hogy a gyülekezés békétlenné válása, bűncselekmények elkövetése, valamint mások joginak és szabadságainak sérelme a rendőrség jelenlétében, a hatóság passzivitásán felbátorodva történik meg.

A gyülekezési jog gyakorlása több ponton is válhat jogsértővé. Azzal, hogy a rendőrség ezen pontok egyikén sem avatkozik be, csak bátorítja a következő jogsértő gyülekezést, a gyülekezési joggal való visszaélést, a tüntetések békétlenné válását, változtatását. A következetes oszlatási gyakorlat azonban mind kockázatosabbá tenné a résztvevők számára a békés gyülekezés határainak átlépését.

Ezért a TASZ, a demokratikus jogállam iránti elkötelezettségtől vezérelve, szakmai egyeztetést javasolt az Országos Rendőrfőkapitánynak. Az egyeztetés témájaként azt a kérdést ajánlottuk, hogy  a hatályos magyar gyülekezési jog alapján hogyan lehet minél pontosabban eldönteni, mikor kell és milyen jogi eszközökkel kell fellépnie a rendőrségnek a békétlen, békétlenné váló gyülekezések esetén, mikor és hogyan kell mások jogainak és szabadságának védelmében eljárni úgy, hogy az megfelelő arányban álljon a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával.

Az egyeztetésre szánt munkaanyagot itt olvashatja el >>

Az ORFK válaszlevelét itt találja >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

A Ligetvédők védelme

  • A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.
  • Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.
  • A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.

Melyik ujját harapja meg a rendőrség március 15-én?

A március 15-i Orbán-beszédre tekintettel a TEK területlezárást rendelt el a Múzeum körútra a Nemzeti Múzeum előtt. Csakhogy ez a terület egy törvény által védett demonstráció helyszíne is egyben. Kihívás ez a rendőrség számára, amit nem lesz egyszerű megoldania. Ám ha kizárólag a jogszerűség talaján marad, akkor nem is lesz lehetetlen.