Gyülekezési jogi útmutató

A TASZ kiemelt figyelmet fordít a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásának, érvényesülésének. Ennek a jognak a gyakorlása a demokratikus társadalmak és politikai intézményeik megfelelő működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Magyarország demokratikus jogállam, így a jogok gyakorlásának biztosítása az állam minden szervének alkotmányos feladata. Akkor is így van ez, ha a jogok ütköznek, a joggyakorlás mások jogait sérti. A rendőrségnek meghatározó szerepe van a békés gyülekezéshez való jog megfelelő érvényesülésében éppúgy, mint abban, hogy ha a gyülekezés jogsértő, akkor a korlátozása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az utóbbi években elszaporodó jobboldali, cigányellenes tüntetések Magyarországon mára jellegzetes formát öltöttek. A TASZ szerint ezek az alkotmányosság határán mozognak, olykor túl is lépnek rajta. Annak ellenére azonban, hogy a magyar jog meglehetősen egyértelmű és hatékony eszközöket biztosít a rendőrségnek arra, hogy a gyülekezési jog alkotmányellenes gyakorlói ellen határozottan fellépjen, ez nem minden esetben történik meg. Előfordult ugyan a közelmúltban az, hogy a rendőrség határozottan reagált jogsértő tüntetésekre, de sajnos az sem példa nélküli, hogy a gyülekezés békétlenné válása, bűncselekmények elkövetése, valamint mások joginak és szabadságainak sérelme a rendőrség jelenlétében, a hatóság passzivitásán felbátorodva történik meg.

A gyülekezési jog gyakorlása több ponton is válhat jogsértővé. Azzal, hogy a rendőrség ezen pontok egyikén sem avatkozik be, csak bátorítja a következő jogsértő gyülekezést, a gyülekezési joggal való visszaélést, a tüntetések békétlenné válását, változtatását. A következetes oszlatási gyakorlat azonban mind kockázatosabbá tenné a résztvevők számára a békés gyülekezés határainak átlépését.

Ezért a TASZ, a demokratikus jogállam iránti elkötelezettségtől vezérelve, szakmai egyeztetést javasolt az Országos Rendőrfőkapitánynak. Az egyeztetés témájaként azt a kérdést ajánlottuk, hogy  a hatályos magyar gyülekezési jog alapján hogyan lehet minél pontosabban eldönteni, mikor kell és milyen jogi eszközökkel kell fellépnie a rendőrségnek a békétlen, békétlenné váló gyülekezések esetén, mikor és hogyan kell mások jogainak és szabadságának védelmében eljárni úgy, hogy az megfelelő arányban álljon a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával.

Az egyeztetésre szánt munkaanyagot itt olvashatja el >>

Az ORFK válaszlevelét itt találja >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Egyetértett velünk a Kúria is: sértette a gyülekezési szabadságot a gödöllői rendelet

Még a nyáron számoltunk be arról, hogy ellentétes a gyülekezési szabadsággal az a gödöllői helyi rendelet, amelynek értelmében közterület-használati engedélyt kellett kérni a politikai rendezvények megtartásához. Október 31-én a Kúria végül megsemmisítette a jogellenes rendelkezést.

A rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.