Hajlandó-e a kormány saját működését átláthatóvá tenni?

A TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország véleményezte a kormány Nyílt Kormányzati Együttműködéssel kapcsolatos vállalásokat. A kormány továbbra sem fogadta el javaslatainkat a minősített adatok bírói kontrollja, üzleti titok szabályozás, kormány-előterjesztések tervezeteinek nyilvánossága tekintetében, ám a közszférában dolgozók információszabadsággal kapcsolatos képzése bekerült a programba. Siker nincs, de van némi elmozdulás.

Az Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzati Együttműködés) elnevezésű kezdeményezés lényege, hogy a csatlakozni kívánó országok benyújtanak egy akciótervet, melyben önmagukra nézve kötelező vállalásokat tesznek a kitűzött célok érdekében. A TASZ már többször beszámolt  a kormány korrupcióellenes intézkedései között szereplő OGP aktuális állásáról. Az együttműködésben való részvétel arra kötelezi a kormányokat, hogy fogalmazzanak meg egyértelmű lépéseket saját működésük átláthatóbbá és ellenőrizhetővé tételére. Ezek végrehajtását az OGP szervezete rendszeresen ellenőrzi, és jelzi, amennyiben a kormány elmaradt a vállalásaihoz képest. A magyar kormány mindezt a Korrupció-megelőzési Programba integrálta és hosszas egyeztetési folyamat után az akcióterv tervezetét nyilvánosságra hozva azt társadalmi vitára bocsátotta. Hogy mi történik, ha valamelyik ország nem tartja be az ígéreteket, arra egyelőre még nincs megfelelően kidolgozott válasza a szervezetnek...

Eleinte még bizakodásra adott okot, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a kormány bevonta a civil szervezeteket az akcióterv kialakításába. Pontosabb azonban, ha úgy fogalmazunk, hogy az akciótervbe foglalt témák és konkrét vállalásokról való gondolkodásban és véleményezésében vehettünk részt, ugyanis szakmai javaslataink egy része lényegi tartalmi részét tekintve nem, csak címszerűen került be a jelenlegi tervezetbe. Minden bizonnyal megvan az oka, hogy az egyes javaslatokat a kormány miért nem fogadta el, azonban sajnálatos módon ez számunkra nem derült ki, mivel egyszer sem kaptunk visszajelzést vagy indoklást arról, hogy a felvetéseink miért vagy miért nem kerültek be a tervezetbe.

A TASZ számára a legfontosabb kimaradt vállalások az alábbi témákhoz kapcsolód(ná)nak:

  • üzleti titok alóli kivétel szabályozása az új Ptk.-ban is
  • a minősített adatok kapcsán valódi bírósági felülvizsgálati eljárás megteremtése
  • közvetett állami tulajdonú cégek működésének átláthatósága
  • „open data”: a kormányzati honlapokon közzétett adatok felhasználóbarát formátumokban való megjelenítése céljából jogszabályi szinten kell rendezni az adatközlés módját (a közzétett törvénytervezetek egy része például alkalmatlan további informatikai feldolgozásra)

Amit a civil szervezeteknek legalább sikerült elérniük, hogy a közszférában dolgozók információszabadsággal kapcsolatos képzése bekerült a programba. Bízunk benne, hogy ennek lesznek látható eredményei és megváltozik a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos gyakran tapasztalt közigazgatásbeli negatív hozzáállás.

A TASZ, a TI és a K-Monitor közös állásfoglalása itt olvasható

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.