Hajlandó-e a kormány saját működését átláthatóvá tenni?

A TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország véleményezte a kormány Nyílt Kormányzati Együttműködéssel kapcsolatos vállalásokat. A kormány továbbra sem fogadta el javaslatainkat a minősített adatok bírói kontrollja, üzleti titok szabályozás, kormány-előterjesztések tervezeteinek nyilvánossága tekintetében, ám a közszférában dolgozók információszabadsággal kapcsolatos képzése bekerült a programba. Siker nincs, de van némi elmozdulás.

Az Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzati Együttműködés) elnevezésű kezdeményezés lényege, hogy a csatlakozni kívánó országok benyújtanak egy akciótervet, melyben önmagukra nézve kötelező vállalásokat tesznek a kitűzött célok érdekében. A TASZ már többször beszámolt  a kormány korrupcióellenes intézkedései között szereplő OGP aktuális állásáról. Az együttműködésben való részvétel arra kötelezi a kormányokat, hogy fogalmazzanak meg egyértelmű lépéseket saját működésük átláthatóbbá és ellenőrizhetővé tételére. Ezek végrehajtását az OGP szervezete rendszeresen ellenőrzi, és jelzi, amennyiben a kormány elmaradt a vállalásaihoz képest. A magyar kormány mindezt a Korrupció-megelőzési Programba integrálta és hosszas egyeztetési folyamat után az akcióterv tervezetét nyilvánosságra hozva azt társadalmi vitára bocsátotta. Hogy mi történik, ha valamelyik ország nem tartja be az ígéreteket, arra egyelőre még nincs megfelelően kidolgozott válasza a szervezetnek...

Eleinte még bizakodásra adott okot, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a kormány bevonta a civil szervezeteket az akcióterv kialakításába. Pontosabb azonban, ha úgy fogalmazunk, hogy az akciótervbe foglalt témák és konkrét vállalásokról való gondolkodásban és véleményezésében vehettünk részt, ugyanis szakmai javaslataink egy része lényegi tartalmi részét tekintve nem, csak címszerűen került be a jelenlegi tervezetbe. Minden bizonnyal megvan az oka, hogy az egyes javaslatokat a kormány miért nem fogadta el, azonban sajnálatos módon ez számunkra nem derült ki, mivel egyszer sem kaptunk visszajelzést vagy indoklást arról, hogy a felvetéseink miért vagy miért nem kerültek be a tervezetbe.

A TASZ számára a legfontosabb kimaradt vállalások az alábbi témákhoz kapcsolód(ná)nak:

  • üzleti titok alóli kivétel szabályozása az új Ptk.-ban is
  • a minősített adatok kapcsán valódi bírósági felülvizsgálati eljárás megteremtése
  • közvetett állami tulajdonú cégek működésének átláthatósága
  • „open data”: a kormányzati honlapokon közzétett adatok felhasználóbarát formátumokban való megjelenítése céljából jogszabályi szinten kell rendezni az adatközlés módját (a közzétett törvénytervezetek egy része például alkalmatlan további informatikai feldolgozásra)

Amit a civil szervezeteknek legalább sikerült elérniük, hogy a közszférában dolgozók információszabadsággal kapcsolatos képzése bekerült a programba. Bízunk benne, hogy ennek lesznek látható eredményei és megváltozik a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos gyakran tapasztalt közigazgatásbeli negatív hozzáállás.

A TASZ, a TI és a K-Monitor közös állásfoglalása itt olvasható

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ezután nincs miről egyeztetni

Először csak a trafikpályázatok nyilvánosságáért emeltünk szót, most már maga az információszabadság is veszélyben forog. A TASZ több civil szervezettel együtt úgy döntött, hogy a mai törvénymódosítás után nem vesz részt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) antikorrupciós munkacsoportjában.

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.

Bizonyíték kéne, nem ígéret

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor aggasztónak tartja az új Ptk. üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozását, mert az jelentősen megnehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Ígéretek ugyan elhangzottak a probléma orvoslására, valódi intézkedés azonban a mai napig nem történt.