Hogy kerül házirend egy lakás falára?

A kormány vitára bocsátotta a támogatott lakhatás részletszabályait. A tervezet számos pozitív elemet tartalmaz, aggályra különösen az intézetcentrikus, túlszabályozott jogszabályi környezet ad okot, amelyben ma szinte lehetetlen hatékony szolgáltatást nyújtani. A szükséges szemléletváltás még várat magára. Olvassa el a TASZ véleményét!

Az Országgyűlés az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény elfogadásával kívánt reformot végrehajtani a fogyatékos személyek számára lakhatást nyújtó intézményrendszer szerkezetében. A TASZ álláspontja szerint a reform elhibázott volt, ugyanis a nagy létszámú intézmények alternatívájaként bevezetett támogatott lakhatás koncepciójában számos elem ellentétes volt a reform kimondott szándékával. A TASZ mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a támogatott lakhatás fogalma és törvényes legitimációja kiterjed az akár ötven főt befogadó intézményes ellátásokra. A jelenleg vitára bocsátott, 2013. március 22-én közzétett EMMI rendelet tervezetének célja, hogy a támogatott lakhatás 2013. január 1-től hatályos új szolgáltatatási típusok részletszabályait megalkossa. 

Álláspontunk szerint a részletszabályokat összegző tervezet túlnyomó részben üdvözlendő és helyenként aggályos elemek keveréke, amely önmagában akár alkalmas is lehetne egy modern támogatott lakhatási szolgáltatási rendszer működtetéséhez akkor, ha a meglévő jogszabályi környezet ezt nem akadályozná. A tervezet progresszív, ugyanakkor az azt körülfogó bürokratikus, intézménycentrikus szabályozási struktúra lehetetlenné teheti azt, hogy a személyes szükségletekre épülő, az egyéni különbségekre érzékeny szolgáltatások alakuljanak ki.

A tervezet pozitív vonásai mellett abban helyenként felbukkannak a nagy létszámú intézmények kultúrájából eredő elemek: a házirend, a lakókhoz képest hatalmi helyzetben lévő esetkezelők, de ilyennek tekinthető a tervezet inkoherens nyelvhasználata is, amely egyszer „igénybe vevőről”, máskor „ellátottról” beszél. Véleményünk szerint a tervezet összességében apróbb módosításokkal megfelelő és támogatásra érdemes lenne, ha a meglévő jogszabályi környezet nem lenne eleve elhibázott.  

A TASZ ezért az eredeti törvényi szabályozás újragondolásának szükségességére hívja fel a figyelmet. A TASZ véleménye itt érhető el (pdf).

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pereljen a választójogáért! Gondnokság alá helyezett polgároknak jogsegélyt nyújtunk

A TASZ ingyenes jogsegélyt és jogi képviseletet ajánl olyan gondnokság alá helyezett, választójogukban korlátozott személyeknek, akik választójogukkal élni kívánnak.

Az Alkotmánybíróság gonosz áprilisi tréfája

Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát. Az ombudsman tudományos és emberi jogi érvekkel alátámasztott beadványát a bíróság paternalisztikus érveléssel söpörte le az asztalról. A cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Ez az AB-nak kevés volt. 

Aggasztó előjelek a kitagolás jövőjéről

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.