Információszabadság ünnep!

Az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága kimondta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a kormányok birtokában levő közérdekű adatokat megismerje. Ez az első alkalom, hogy egy nemzetközi bíróság ilyen terjedelemben ismerje el az információszabadság jogát.

Az előzmények
Az ügy 1998. május 6-án kezdődött, amikor 3 chilei környezetvédő közérdekű adatigényléssel fordult a chilei kormányhoz, a Rio Condor völgyben megindult fakitermelések ügyében. A környezetvédők a fakitermelés megkezdéséhez hozzájáruló nyilatkozat másolatát kérték. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kormány megvizsgálta-e a Rio Condor projektnek a környezetre gyakorolt hatásait, és ellenőrizték-e, hogy a fakitermelést megkezdő amerikai cégnek megvolt-e ehhez a chilei törvények által megkövetelt engedélye. Mivel nem kapták meg a kért információt, bírósághoz fordultak. A chilei bíróságok elmulasztottak tudomást venni az információszabadsághoz való jog létezéséről, és elutasították a keresetet. A környezetvédők így az Emberi Jogok Amerika-közi Bíróságához fordultak.

Jogi háttér
Az Emberi Jogok Amerikai Egyezményének !!! 13. cikkelye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkéhez hasonlóan a véleménynyilvánítás szabadságának részeként szabályozza az információk megismeréséhez való jogot.

A Bíróság határozata
A Bíróság döntésének értelmében az információszabadság:
- egyrészt biztosítja mindenki számára a jogot, hogy a kormányok birtokában levő közérdekű adatokat megismerhesse;
- másrészt pozitív kötelezettséget ró a kormányra, hogy kiadja a kért információt, ill. indokolja meg, ha megtagadja annak kiadását;
- gyakorlása során az adatkérőnek nincs indokolási kötelezettsége;
- csak az Egyezményben meghatározott esetben korlátozható (mások jogainak tiszteletben tartása, valamint a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a közegészség vagy a közerkölcsök védelme érdekében), de csak akkor, ha ez arányos intézkedésnek minősül, és csak a legszükségesebb mértékben korlátozza ezt a jogot (ezt az államnak kell bizonyítania).

A Bíróság kimondta továbbá, hogy ezen alapjog teljes körű érvényesüléséhez az is szükséges, hogy az államok eltöröljék az ezt korlátozó normákat, ill. fogadjanak el információszabadsággal kapcsolatos jogszabályt. Ezen jogszabályoknak rendelkezniük kell az információszabadság korlátozásáról is. Ezeknek a rendelkezéseknek azonban összhangban kell lenniük az Egyezménnyel.

Mindezek alapján az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága 2006. október 11-én nyilvánosságra hozott döntésében egyhangúlag elmarasztalta Chilét az amerikai Emberi Jogi Egyezmény 13. cikkelyének megsértése miatt, és kötelezte, hogy vagy adja ki a kért információt, vagy indokolja meg annak megtagadását. Továbbá felhívta az elmarasztalt államot, hogy dolgozzon ki megfelelő eljárási rendet, amely az adatkérések intézésénél alkalmazandó (pl. határidők meghatározása), ill. szervezze meg a közhivatalnokok képzését ezzel kapcsolatosan.


Olvassa el az ítélet angol nyelvű nem hivatalos fordítását!

(ez az ítéletnek nem a teljes szövege)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.

Ismételten a kormányhoz fordultunk a sávolyi döntés ügyében

A TASZ 2010. március 1-én kérte a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy a sávolyi beruházással kapcsolatos kormányülés összefoglalóját, a beruházással kapcsolatos előterjesztéseket és az ülés vonatkozó hanganyagát hozza nyilvánosságra, mert véleményünk szerint ezek az adatok adhatnak magyarázatot arra a pikáns kérdésre, hogy a Pénzügyminisztérium kifejezett tiltakozása ellenére miért erőltette a Kormány a 35 milliárd forintos állami szerepvállalást. Nem kaptunk elfogadható választ, ezért újabb lépéseket teszünk.

Legfelsőbb Bíróság az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői fizetésének nyilvánosságáról

A Legfelsőbb Bíróság ma hozott döntésével hatályban tartotta azt a jogerős ítéletet, amely az állami tulajdonú cégek vezetőinek javadalmazásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.