Információszabadság ünnep!

Az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága kimondta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a kormányok birtokában levő közérdekű adatokat megismerje. Ez az első alkalom, hogy egy nemzetközi bíróság ilyen terjedelemben ismerje el az információszabadság jogát.

Az előzmények
Az ügy 1998. május 6-án kezdődött, amikor 3 chilei környezetvédő közérdekű adatigényléssel fordult a chilei kormányhoz, a Rio Condor völgyben megindult fakitermelések ügyében. A környezetvédők a fakitermelés megkezdéséhez hozzájáruló nyilatkozat másolatát kérték. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kormány megvizsgálta-e a Rio Condor projektnek a környezetre gyakorolt hatásait, és ellenőrizték-e, hogy a fakitermelést megkezdő amerikai cégnek megvolt-e ehhez a chilei törvények által megkövetelt engedélye. Mivel nem kapták meg a kért információt, bírósághoz fordultak. A chilei bíróságok elmulasztottak tudomást venni az információszabadsághoz való jog létezéséről, és elutasították a keresetet. A környezetvédők így az Emberi Jogok Amerika-közi Bíróságához fordultak.

Jogi háttér
Az Emberi Jogok Amerikai Egyezményének !!! 13. cikkelye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkéhez hasonlóan a véleménynyilvánítás szabadságának részeként szabályozza az információk megismeréséhez való jogot.

A Bíróság határozata
A Bíróság döntésének értelmében az információszabadság:
- egyrészt biztosítja mindenki számára a jogot, hogy a kormányok birtokában levő közérdekű adatokat megismerhesse;
- másrészt pozitív kötelezettséget ró a kormányra, hogy kiadja a kért információt, ill. indokolja meg, ha megtagadja annak kiadását;
- gyakorlása során az adatkérőnek nincs indokolási kötelezettsége;
- csak az Egyezményben meghatározott esetben korlátozható (mások jogainak tiszteletben tartása, valamint a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a közegészség vagy a közerkölcsök védelme érdekében), de csak akkor, ha ez arányos intézkedésnek minősül, és csak a legszükségesebb mértékben korlátozza ezt a jogot (ezt az államnak kell bizonyítania).

A Bíróság kimondta továbbá, hogy ezen alapjog teljes körű érvényesüléséhez az is szükséges, hogy az államok eltöröljék az ezt korlátozó normákat, ill. fogadjanak el információszabadsággal kapcsolatos jogszabályt. Ezen jogszabályoknak rendelkezniük kell az információszabadság korlátozásáról is. Ezeknek a rendelkezéseknek azonban összhangban kell lenniük az Egyezménnyel.

Mindezek alapján az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága 2006. október 11-én nyilvánosságra hozott döntésében egyhangúlag elmarasztalta Chilét az amerikai Emberi Jogi Egyezmény 13. cikkelyének megsértése miatt, és kötelezte, hogy vagy adja ki a kért információt, vagy indokolja meg annak megtagadását. Továbbá felhívta az elmarasztalt államot, hogy dolgozzon ki megfelelő eljárási rendet, amely az adatkérések intézésénél alkalmazandó (pl. határidők meghatározása), ill. szervezze meg a közhivatalnokok képzését ezzel kapcsolatosan.


Olvassa el az ítélet angol nyelvű nem hivatalos fordítását!

(ez az ítéletnek nem a teljes szövege)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Titokban is támogatja az állam a focit

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.