Közös levél az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a békés gyülekezésekkel kapcsolatban

A készülő határozat alapja az ENSZ gyülekezési jogi különmegbízottjának tavaly kiadott első jelentése, valamint az Emberi Jogi Főbiztos jelentése a békés gyülekezésekkel kapcsolatos alapjogok védelmének és előmozdításának hatékony eszközeiről és jó gyakorlatairól. E jelentések leszögezik, hogy a gyülekezési jog magába foglalja a jogtalan beavatkozástól való védelmet is, ami nemcsak megfelelő szabályozást követel meg, hanem a szabályoknak az alapjog védelme érdekében történő, minél hatékonyabb alkalmazását is, elsősorban a rendőrség részéről.

A jogvédő szervezetek az alábbiakat ajánlják az Emberi Jogi Tanács figyelmébe:

– Hangsúlyozni kell azt, hogy a gyülekezési jog védelme mindazokra kiterjed, akik azt békésen gyakorolják, még akkor is, ha egy tüntetés egyes résztvevői, vagy a tömeg egy része erőszakos magatartást tanúsít. Aránytalan az a hatósági reakció, ami a jogsértő résztvevők magatartása miatt azoknak a gyülekezési jogát is korlátozza, akik azt továbbra is békésen gyakorolják (pl. feloszlatás).

– Az államnak az a kötelezettsége, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogokat, a tüntetések kapcsán nem merülhet ki a békés gyülekezéshez való jog biztosításában. Ha egy tüntetés békétlenné is válik, és nem élvezi már a gyülekezési jog védelmét, az alapvető emberi jogok védelmének és tiszteletének követelménye továbbra is fennáll az intézkedő hatóságokkal szemben.

– Az állam felelőssége a gyülekezési jog védelme és biztosítása tekintetében arra is kiterjed, hogy a tüntetések túl részletes jogi szabályozása, illetve a hatósági jogalkalmazás ne járjon dermesztő hatással (chilling effect).

– A kényszerítő eszközök alkalmazása körében a használat arányossága akkor is elsődleges követelmény, ha nem lőfegyverről, élet kioltására alkalmas eszközről van szó (pl. ingerlő gáz, elektromos sokkoló, elfogó háló, stb.). Ugyanakkor az ilyen eszközök alkalmazhatóságát az egészségre, testi épségre kifejtett hatásuk tudományos, egészségügyi vizsgálatának kell megelőznie.

– A gyülekezési jog gyakorlása nem tekinthető nemzetbiztonsági veszélynek még akkor sem, ha egy tüntetés békétlenné válik. Ezért minden esetben indokolatlan a békétlenné váló tüntetésekkel szemben a rendőrség mellett a katonai erő alkalmazásának a lehetőségét fenntartani.

A levelet aláíró jogvédő szervezetek:

American Civil Liberties Union – ACLU (USA)

Association for Civil Rights in Israel – ACRI (Israel)

Canadian Civil Liberties Association – CCLA (Canada)

Centro de Estudios Legales y Sociales – CELS (Argentina)

Egyptian Initiative for Personal Rights – IEPR (Egypt)

Hungarian Civil Liberties Union – HCLU (Hungary)

Irish Council for Civil Liberties – ICCL (Ireland)

Legal Resource Center – LRC (South Africa)

Liberty – (UK)

A levelet itt elolvashatja (.pdf) >>