Nyilvános adat-e egy állami cég vezetőinek a fizetése?
Hétfőn tárgyalta a Fővárosi Bíróság a TASZ keresetét, amelyet a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ellen nyújtott be. Az adatvédelmi törvény 2005. június elsejétől a korábbiaknál szélesebb körben teszi lehetővé, hogy közérdekből nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek a közfunkciókat ellátó személyek egyes, a betöltött tisztséggel összefüggésben álló személyes adatai.
Erre alapozva a TASZ a szerkesztőbizottság tagjainak 2002-ig visszamenően kiutalt juttatások (fizetés és egyéb juttatások) pontos összegét szerette volna megtudni, de elutasító válasz érkezett a kiadó vezérigazgatójától. A Bíróságnak abban az elvi kérdésben kellett döntenie, hogy az adatvédelmi törvény módosítása nyomán lehetőség van-e a fent megnevezett információk kikérésére a módosítás előtt keletkezett adatok vonatkozásában. A TASZ álláspontja szerint igen, mivel ezek az adatok megfelelnek a közérdekű adat fogalmának, és nem bír relevanciával az a tény, hogy korábban személyes adatok voltak. Az igényelt adatok közérdekből nyilvánosak, ezért eltérő rendelkezés hiányában a kiadó (mint kezelőszerv) köteles kiadni a kért információt, mert még ma is a kezelésében vannak. Ezt az álláspontot a Bíróság előtt is fenntartotta.
Az alperes képviselőjének érvelése az általános jogelveken alapult. Értelmezésük szerint az adatvédelemre mint önálló jogterületre is vonatkozik a visszaható hatály tilalma, ezért a módosítás előtti szerződéseket nem lehet nyilvánosságra hozni; a nem nyilvános adatként keletkezett adatokat nem lehet nyilvánossá változtatni. A TASZ-szal szemben úgy gondolják, hogy a visszaható hatály tilalma mint általános jogelv, mindig érvényesül, legyen szó bármilyen „jogról”, ettől eltérni csak törvény kifejezett felhatalmazásával lehet, márpedig ilyet az adatvédelmi törvény nem tartalmaz.
A Bíróság elutasította a keresetet, és, mint az indoklásból kiderült, mindenben osztotta az alperes álláspontját. Kimondta, hogy a visszaható hatály tilalma az adatvédelem területére is érvényes. Megállapította továbbá, hogy amennyiben helyt adna a keresetnek, sérülne a jogbiztonság követelménye, mivel a szerkesztőbizottság tagjaival kötött szerződések a felek akarata ellenére módosulnának.
A TASZ az ítélet ellen fellebbezni fog, mert elfogadhatatlannak találja, hogy konkrét anyagi jogszabályi hely megjelölése nélkül utasítanak el egy keresetet.
A beszámolót készítette: Hüttl Tivadar
