Nyilvános adat-e egy állami cég vezetőinek a fizetése?

Hétfőn tárgyalta a Fővárosi Bíróság a TASZ keresetét, amelyet a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ellen nyújtott be. Az adatvédelmi törvény 2005. június elsejétől a korábbiaknál szélesebb körben teszi lehetővé, hogy közérdekből nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek a közfunkciókat ellátó személyek egyes, a betöltött tisztséggel összefüggésben álló személyes adatai.

Erre alapozva a TASZ a szerkesztőbizottság tagjainak 2002-ig visszamenően kiutalt juttatások (fizetés és egyéb juttatások) pontos összegét szerette volna megtudni, de elutasító válasz érkezett a kiadó vezérigazgatójától. A Bíróságnak abban az elvi kérdésben kellett döntenie, hogy az adatvédelmi törvény módosítása nyomán lehetőség van-e a fent megnevezett információk kikérésére a módosítás előtt keletkezett adatok vonatkozásában. A TASZ álláspontja szerint igen, mivel ezek az adatok megfelelnek a közérdekű adat fogalmának, és nem bír relevanciával az a tény, hogy korábban személyes adatok voltak. Az igényelt adatok közérdekből nyilvánosak, ezért eltérő rendelkezés hiányában a kiadó (mint kezelőszerv) köteles kiadni a kért információt, mert még ma is a kezelésében vannak. Ezt az álláspontot a Bíróság előtt is fenntartotta.


Az alperes képviselőjének érvelése az általános jogelveken alapult. Értelmezésük szerint az adatvédelemre mint önálló jogterületre is vonatkozik a visszaható hatály tilalma, ezért a módosítás előtti szerződéseket nem lehet nyilvánosságra hozni; a nem nyilvános adatként keletkezett adatokat nem lehet nyilvánossá változtatni. A TASZ-szal szemben úgy gondolják, hogy a visszaható hatály tilalma mint általános jogelv, mindig érvényesül, legyen szó bármilyen „jogról”, ettől eltérni csak törvény kifejezett felhatalmazásával lehet, márpedig ilyet az adatvédelmi törvény nem tartalmaz.


A Bíróság elutasította a keresetet, és, mint az indoklásból kiderült, mindenben osztotta az alperes álláspontját. Kimondta, hogy a visszaható hatály tilalma az adatvédelem területére is érvényes. Megállapította továbbá, hogy amennyiben helyt adna a keresetnek, sérülne a jogbiztonság követelménye, mivel a szerkesztőbizottság tagjaival kötött szerződések a felek akarata ellenére módosulnának.


A TASZ az ítélet ellen fellebbezni fog, mert elfogadhatatlannak találja, hogy konkrét anyagi jogszabályi hely megjelölése nélkül utasítanak el egy keresetet.


A beszámolót készítette: Hüttl Tivadar

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Újságíróknak közérdekű adat megszerzéséről

A Legal Leaks Eszköztár a média bármely területén - nyomtatott vagy online média, rádió, televízió - dolgozó újságíróknak, valamint azoknak a bloggereknek és más, információval foglalkozó szakembereknek szól, akiknek munkájuk során állami/kormányzati szervezetek vagy intézmények birtokában lévõ adatokat kell megszerezniük.

Véletlenek márpedig nincsenek, avagy hogyan húzódnak el a közérdekű adat kiadása iránt induló perek Győrben

Sajnos Győrben a bíróság nem éppen alapjogi szemlélet szellemében látja el pervezetési feladatait. Olvassa el bizarr jogalkalmazásról szóló beszámolónkat!

Nyert az információszabadság: részben nyilvános az Omninvest egyik szerződése

Az influenzavakcinát gyártó cég 2006-ban 2 milliárd forintot kapott az államtól oltóanyag kifejlesztésére, amelyért cserébe vállalta, hogy minden külföldre történő értékesítés esetében a bevétel 14%-át befizeti az államkasszába. Az Omninvest 2008. novemberében jelentette be, hogy egy egyiptomi cégnek az oltóanyag gyártási technológiát értékesíti. A tegnapi per tárgya a szerződés nyilvánossága volt.