Perelhúzás az atomperben

Az alperes Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI), és az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Paksi Atomerőmű Zrt. rosszhiszemű, perelhúzó magatartása miatt továbbra sem született ítélet a Fővárosi Bíróságon.

Környezetvédő és civil szervezetek két éve perelték be az OAH NBI-t, mert az megtagadta a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkjának újraindítására vonatkozó engedélykérelem mellékleteinek megismerését. 2005 júniusában született meg az első ítélet, amely elutasította ugyan a környezetvédők kérelmét, de az Ítélőtábla ezt a döntést megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az Ítélőtábla a határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a megismételt eljárásban azt kell megvizsgálni szakértő segítségével, hogy az igényelt adatok élveznek e olyan törvényi védelmet, ami lehetővé teszi a közérdekű adatigénylés megtagadását. (A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény ilyennek ismeri el például az állam- és szolgálati titkot, az üzleti titkot, a szellemi alkotásokat.) Az Ítélőtábla külön kiemelte, hogy az alperesnek kell a bizonyítani, hogy az igényelt adatok nem közérdekűek.

Ehhez képest a 2006 júliusában tartott megismételt elsőfokú tárgyaláson nem nyújtottak be bizonyítási indítványt. A Bíróság szeptemberre halasztotta a tárgyalást, s egyúttal felhívta az alperest a bizonyítási indítvány megtételére. A végzésben külön figyelmeztetett a Bíróság, hogy amennyiben ez elmarad, a bizonyítás hiánya az alperes terhére esik. Mindenki nagy várakozásokkal tekintett a szeptember 25-i tárgyalásra, hiszen vagy ítélet születik, vagy megkezdődik az érdemi vita szakkérdésekről, szakértő részvételével. Nem így történt. Az alperesi képviselők homályos fejtegetést adtak elő valamilyen jogi kérdésről, amelyet mindenképpen tisztázni kell, mielőtt szakkérdések megvitatására kerülne sor. A bírónő ekkor a magyar polgári eljárásjogból tartott kiselőadást a jogvégzett alperesi képviselőknek, akik a tárgyalás közben többször tanácstalanul vonogatták a vállukat. Végül bírói unszolásra előterjesztettek egy bizonyítási indítványt. A Szerzői Jogvédő Iroda mellett működő szakértői testület szakértőjének abban kell majd állást foglalnia, hogy az igényelt adatok üzleti titoknak, illetve „know how”-nak minősülnek-e. A Bíróság a tárgyalást 2006 december 8-ra halasztotta.

Egyértelmű, hogy az alperesi oldal két szalmaszálat sem tett keresztbe a jogvita eldöntése előmozdításáért. A környezetvédők és civilek jogosan háborognak, hiszen az igényelt adatok kiadását már két éve tagadták meg, s továbbra sem világos, hogy milyen indok alapján. Az alperes viselkedése a információszabadságért küzdő jogvédők azon szomorú tapasztalatát erősíti, hogy az állami szervek a megalapozott jogi és szakmai indoklás helyett reflexből utasítják el az adatigényléseket.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.