Perelhúzás az atomperben

Az alperes Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI), és az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Paksi Atomerőmű Zrt. rosszhiszemű, perelhúzó magatartása miatt továbbra sem született ítélet a Fővárosi Bíróságon.

Környezetvédő és civil szervezetek két éve perelték be az OAH NBI-t, mert az megtagadta a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkjának újraindítására vonatkozó engedélykérelem mellékleteinek megismerését. 2005 júniusában született meg az első ítélet, amely elutasította ugyan a környezetvédők kérelmét, de az Ítélőtábla ezt a döntést megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az Ítélőtábla a határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a megismételt eljárásban azt kell megvizsgálni szakértő segítségével, hogy az igényelt adatok élveznek e olyan törvényi védelmet, ami lehetővé teszi a közérdekű adatigénylés megtagadását. (A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény ilyennek ismeri el például az állam- és szolgálati titkot, az üzleti titkot, a szellemi alkotásokat.) Az Ítélőtábla külön kiemelte, hogy az alperesnek kell a bizonyítani, hogy az igényelt adatok nem közérdekűek.

Ehhez képest a 2006 júliusában tartott megismételt elsőfokú tárgyaláson nem nyújtottak be bizonyítási indítványt. A Bíróság szeptemberre halasztotta a tárgyalást, s egyúttal felhívta az alperest a bizonyítási indítvány megtételére. A végzésben külön figyelmeztetett a Bíróság, hogy amennyiben ez elmarad, a bizonyítás hiánya az alperes terhére esik. Mindenki nagy várakozásokkal tekintett a szeptember 25-i tárgyalásra, hiszen vagy ítélet születik, vagy megkezdődik az érdemi vita szakkérdésekről, szakértő részvételével. Nem így történt. Az alperesi képviselők homályos fejtegetést adtak elő valamilyen jogi kérdésről, amelyet mindenképpen tisztázni kell, mielőtt szakkérdések megvitatására kerülne sor. A bírónő ekkor a magyar polgári eljárásjogból tartott kiselőadást a jogvégzett alperesi képviselőknek, akik a tárgyalás közben többször tanácstalanul vonogatták a vállukat. Végül bírói unszolásra előterjesztettek egy bizonyítási indítványt. A Szerzői Jogvédő Iroda mellett működő szakértői testület szakértőjének abban kell majd állást foglalnia, hogy az igényelt adatok üzleti titoknak, illetve „know how”-nak minősülnek-e. A Bíróság a tárgyalást 2006 december 8-ra halasztotta.

Egyértelmű, hogy az alperesi oldal két szalmaszálat sem tett keresztbe a jogvita eldöntése előmozdításáért. A környezetvédők és civilek jogosan háborognak, hiszen az igényelt adatok kiadását már két éve tagadták meg, s továbbra sem világos, hogy milyen indok alapján. Az alperes viselkedése a információszabadságért küzdő jogvédők azon szomorú tapasztalatát erősíti, hogy az állami szervek a megalapozott jogi és szakmai indoklás helyett reflexből utasítják el az adatigényléseket.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Elfogadhatatlan a paksi beruházás teljes titkosítása

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.