Perelhúzás az atomperben

Környezetvédő és civil szervezetek két éve perelték be az OAH NBI-t, mert az megtagadta a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkjának újraindítására vonatkozó engedélykérelem mellékleteinek megismerését. 2005 júniusában született meg az első ítélet, amely elutasította ugyan a környezetvédők kérelmét, de az Ítélőtábla ezt a döntést megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az Ítélőtábla a határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a megismételt eljárásban azt kell megvizsgálni szakértő segítségével, hogy az igényelt adatok élveznek e olyan törvényi védelmet, ami lehetővé teszi a közérdekű adatigénylés megtagadását. (A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény ilyennek ismeri el például az állam- és szolgálati titkot, az üzleti titkot, a szellemi alkotásokat.) Az Ítélőtábla külön kiemelte, hogy az alperesnek kell a bizonyítani, hogy az igényelt adatok nem közérdekűek.

Ehhez képest a 2006 júliusában tartott megismételt elsőfokú tárgyaláson nem nyújtottak be bizonyítási indítványt. A Bíróság szeptemberre halasztotta a tárgyalást, s egyúttal felhívta az alperest a bizonyítási indítvány megtételére. A végzésben külön figyelmeztetett a Bíróság, hogy amennyiben ez elmarad, a bizonyítás hiánya az alperes terhére esik. Mindenki nagy várakozásokkal tekintett a szeptember 25-i tárgyalásra, hiszen vagy ítélet születik, vagy megkezdődik az érdemi vita szakkérdésekről, szakértő részvételével. Nem így történt. Az alperesi képviselők homályos fejtegetést adtak elő valamilyen jogi kérdésről, amelyet mindenképpen tisztázni kell, mielőtt szakkérdések megvitatására kerülne sor. A bírónő ekkor a magyar polgári eljárásjogból tartott kiselőadást a jogvégzett alperesi képviselőknek, akik a tárgyalás közben többször tanácstalanul vonogatták a vállukat. Végül bírói unszolásra előterjesztettek egy bizonyítási indítványt. A Szerzői Jogvédő Iroda mellett működő szakértői testület szakértőjének abban kell majd állást foglalnia, hogy az igényelt adatok üzleti titoknak, illetve „know how”-nak minősülnek-e. A Bíróság a tárgyalást 2006 december 8-ra halasztotta.

Egyértelmű, hogy az alperesi oldal két szalmaszálat sem tett keresztbe a jogvita eldöntése előmozdításáért. A környezetvédők és civilek jogosan háborognak, hiszen az igényelt adatok kiadását már két éve tagadták meg, s továbbra sem világos, hogy milyen indok alapján. Az alperes viselkedése a információszabadságért küzdő jogvédők azon szomorú tapasztalatát erősíti, hogy az állami szervek a megalapozott jogi és szakmai indoklás helyett reflexből utasítják el az adatigényléseket.