Pert nyert a TASZ a Miniszterelnöki Hivatal ellen

2008. október 7-i elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság kimondta, hogy a kormányülésekről készült összefoglalók és azok mellékletei közérdekű adatok, s azok kiadására kötelezte az alperes Miniszterelnöki Hivatalt. A hangfelvételek azonban továbbra is titkosak maradhatnak.

A TASZ 2008. februárjában fordult a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MEH) közérdekű adatigényléssel, melyben kérte a 2007. évben tartott kormányülések összefoglalóit és azok mellékleteit. A MEH elutasította az igényt arra hivatkozva, hogy az összefoglalók államtitoknak minősülnek, a mellékletek pedig döntés megalapozását szolgáló adatok, ezért automatikus nyilvánosságkorlátozás alá esnek. A TASZ keresetet adott be, melyben kérte a bíróságot, hogy kötelezze a Miniszterelnöki Hivatalt az adatok kiadására. A MEH az eljárás során a mellékletek egy jelentős részét önként kiadta a TASZ részére.

A Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében részben helyt adott a kereseti kérelemnek. Az összefoglalók és azok mellékletei közérdekű adatok, amelyek megismerésére minden állampolgár jogosult. A bíróság indoklásában kifejtette, hogy a Kormány működésének megismeréséhez fűződő közérdek áll szemben az állam azon legitim érdekével, hogy bizonyos információkat elzárjon a nyilvánosság elöl. Főszabályként azonban a nyilvánosságnak kell érvényesülnie, és nem fogadható el, hogy a kormány egész adathalmazokat államtitokká minősítsen. A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) lehetővé teszi, hogy a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum igénylő által meg nem ismerhető részeit felismerhetetlenné téve teljesítsék az adat kiadását. Erre a bíróság szerint jelen esetben is lehetőség van.

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 13/A.§-a értelmében a kormányülésről készült hangfelvételek a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában nem nyilvánosak. A bíróság ezt a szabályt megengedhető kivételnek tekintette az Avtv. nyilvánosságot biztosító főszabálya alól, ezért a TASZ kereseti kérelmét ebben a vonatkozásban elutasította. A TASZ továbbra is úgy gondolja, hogy a 2006. évi LVII. törvény 13/A.§-a olyan ellentétben áll az Avtv. szabályaival, amely alkotmányossági aggályokat vet fel, ezért a TASZ valószínűleg a közeljövőben az Alkotmánybírósághoz fordul majd a kollízió feloldása érdekében.  

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Kezdő jogász munkatársakat keres a TASZ

Két olyan emberi jogi érdeklődésű, jogász végzettségű, céljaink iránt elkötelezett munkatársat keresünk, akik jogi diplomájukat 2016-ban, 2017-ben vagy 2018-ban szerezték. Az egyik munkatárs feladata Magánszféraprojektünk, a másik a Politikai Szabadságjogi Projektünk munkájában való részvétel lesz. A két munkatárs Bertha Justice Fellow-ként csatlakozik, ami egy kiváló lehetőség arra, hogy egy nemzetközi hálózat, a Bertha Justice Network részévé váljanak.