Sumákol a MÁK

A közérdekű adatigénylésben a korrupció ellen küzdő K-Monitor a 2014-es országgyűlési választásokon indult, a Magyar Államkincstárral (MÁK) a jelöltenkénti 1 millió forint kincstári támogatásról megállapodást kötő képviselőjelöltek (és átruházás esetén az egyes pártok) által készített számlaösszesítő adatlapokat kérte ki, amelyeken a pártok tételesen elszámoltak a kampányköltéseikkel. 

A K-Monitor 2014-ben más civil szervezetekkel együtt kiemelten fontosnak tartotta a választások  kampányköltségeinek nyomon követését és ellenőrzését. Ahogy sejteni lehetett, a pártok (becsléseink szerint 3,5 milliárd forinttal) többet költöttek a megengedettnél, és akkor még bele sem számoltuk a CÖF kampányát és más bújtatott reklámokat. Ez majdnem egy felcsúti stadion ára. A választások során a kamupártokkal is megismerkedtünk, akik valódi tevékenységet, kampányt alig folytattak, viszont szédületesen sok pénzt tettek zsebre, nyilvános beszámolóikból persze nem derül ki, hogy mire, ahogy a nagy pártok esetében sem. 

A sok negatívum mellett volt viszont egy értelmes újítás is a kampányban. Az egyéni jelöltek kincstári számlára kaptak egymillió forint támogatást, amellyel tételesen el kellett számolniuk – a MÁK felé. Az elszámoláshoz kitöltött számlaösszesítőből kiderülhet, hogy egészen pontosan mire költöttek a képviselők (és átruházás esetén a pártok), illetve, hogy kiktől vették a kampányhoz szükséges árukat, szolgáltatásokat. A K-Monitor ezekre az adatlapokra volt kíváncsi, ezek kiadását tagadta meg a kincstár.  

A MÁK arra hivatkozva utasította el az adatigénylés teljesítését, hogy “a jelölteknek, illetve jelölő szervezeteknek nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó elszámolás átfogó, tételes, számlaszintű ellenőrzésére kizárólag a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék jogosult, más szerv illetve személy nem.” A TASZ és a K-Monitor álláspontja szerint minden állampolgárnak alkotmányos joga, hogy a 100%-ban közpénzből folyósított támogatások elköltéséről pontosan tájékoztassák.

Az átfogó, tételes és számlaszintű adatigénylések korlátozása 2013-ban került be az információszabadság törvénybe, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog csorbításaként. A TASZ és a K-Monitor azóta is küzd a szabályozás ellen, de az Alkotmánybírósághoz (AB) az actio popularis megszüntetése miatt eddig nem fordulhattunk. A törvény alapjog-korlátozó rendelkezései megszüntetését akkor kérhetjük az Alkotmánybíróságtól, ha a rendes bírósági rendszeren már végigmentünk és elvesztettük az ügyet. Ezt hívják “valódi alkotmányjogi panasznak”, melyben a Kúria ítéletét támadnánk. Ez azonban rendkívül időigényes folyamat. Hiába számít soronkívüli eljárásnak egy közérdekű adatok kiadása iránti per, legalább másfél-két évig tart, mire megszületik az első, a másodfokú majd a kúriai döntés. 

Ehelyett a TASZ és a K-Monitor azt kérte a Törvényszéktől, hogy éljen speciális hatáskörével. Az ügyben eljáró bíró ugyanis akár már elsőfokon úgy dönthet, hogy felfüggeszti a pert és az AB-hez fordul, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene alkalmaznia. Ez azért is szerencsés, mert a valódi alkotmányjogi panasszal ellentétben az AB az Alaptörvény szerint ilyen ügyekben köteles 90 napon belül dönteni. 

Vegyen részt az első tárgyaláson 2014. szeptember 24-én 8:30-kor a Fővárosi Törvényszéken (I.em. 23.), ahol kiderül, hogy alakul az információszabadság sorsa!