Több, mint 60 pedagógus tiltakozott a jogsértő Etikai Kódex ellen

A TASZ felhívta a pedagógusokat: éljenek jogukkal és vegyenek részt a Pedagógus Etikai Kódex jogsértő tervezetének véleményezésében. Kampányunk eredményeképp több, mint 60 pedagógus küldte el a Nemzeti Pedagógus Karnak javaslatainkat, amelyekkel a jogsértések kiküszöbölhetők. Szeretnénk megköszönni a pedagógusoknak az együttműködést. Örülünk, hogy segíthettünk abban, hogy maguk álljanak ki a saját és a rájuk bízott gyermekek jogaiért. Várjuk a Kar reakcióját, és addig is összefoglaljuk, miért jogszerűtlen a Kódex!

1. Milyen Etikai Kódex lehet jogszerű?

Nem zárjuk ki, hogy létezhet jogszerű Pedagógus Etikai Kódex – de csak akkor, ha kizárólag a pedagógusok törvényes kötelezettségeit bontja ki. A köznevelési törvény már eleve számos, erkölcsi tartalommal is bíró kötelezettséget ír elő a pedagógusoknak, ezek azonban szükségszerűen általánosak. Egy jogszerű etikai kódex ezeket a már meglévő kötelezettségeket tisztázná, vagyis nem tovább korlátozná, hanem a meglévő kötelezettségek teljesítésében segítené a pedagógust. Például pontosan hogyan teljesíthető egy adott helyzetben a pedagógusnak az a kötelezettsége, hogy „a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa”, mire kell ügyelnie, amikor a tanítás, nevelés mindennapi, nehéz helyzeteiben döntéseket hoz? Ebben kellene konkrét iránymutatás, de az etikai kódex jelenlegi tervezete nem segít, hanem inkább további, általános elvárásokat, követeléseket tartalmaz.

2. De miért nem lehetnek a törvényes kötelezettségeken túlmenő elvárások a Kódexben?

A Kódex a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaira érvényes – a Kar pedig kényszertársulás. Senki nem azért lépett be, mert ezt akarta, hanem mert a köznevelési törvény belépteti a pedagógusok jelentős részét. Mivel nem volt önkéntes a csatlakozás, a Kar saját szabályzata, etikai kódexe sem önkorlátozás. Ezért a Kar Etikai Kódexe nem korlátozhat jogokat a törvényben megszabottakon túl. Az alapvető jogok csak törvényben korlátozhatók. Senkinek az alapvető jogait nem lehet úgy korlátozni, hogy előbb kötelezően beléptetik egy egyesületbe, majd az egyesület valamilyen saját szabályzatában korlátozzák a jogait. Az állam a kötelező beléptetéssel „kiszervezi” az alapjogok korlátozását, hogy ezzel bújjon ki a korlátozások igazolásának terhe alól. Ez önmagában is jogsértő.

3. Milyen jogokat sért a Kódex tervezete?

Csak néhány példa a Kódex-tervezetből:

  • Gyermekjogok: a „nemzet érdekét” előbbre sorolva a tervezet nem engedi, hogy a pedagógusok mindenek felett a gyermek érdekét vegyék figyelembe döntéseik során – pedig ezt írja elő az ENSZ hazánkat is kötelező gyermekjogi egyezménye!
  • Szólásszabadság: pl. a tervezet megszabja, kivel miről beszélgethet a pedagógus – otthon is!
  • Lelkiismereti szabadság: pl. a tervezet szerint a pedagógus saját morális ítélete nem térhet el a nevelőtestületétől – akkor sem, ha egyedül ő áll ki egy igazságtalanul bántott gyermek mellett.
  • Magánélethez való jog: pl. a tervezet előírja, hogyan jelenhet meg a pedagógus a nyilvánosság előtt munkaidőn kívül – akkor is, ha éppen a családjával tölti az idejét.

A jogsértések részletes kifejtését, illetve a tervezet további alkotmányellenes vonatkozásait bemutató álláspontunkat letöltheti innen!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A magyar iskolák a szülőket is gyermekként kezelik

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.


Foglalkozzon a szakgimnáziumi érettségivel az ombudsman!

A szakgimnáziumi érettségi követelményei és feltételei idén először jelentősen eltérnek a gimnáziumi érettségiétől. A szakgimnáziumi tanulók az ötödik vizsgatárgyat már nem szabadon választhatják, hanem kötelező a szakmai vizsgatárgyból érettségizniük. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet-tel (EKINT) közös szakmai állásfoglalásunkban hívjuk fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra.

Bevándorlás és az iskola

Januártól négy részes beszélgetéssorozatot indítottunk "Szomszédunk a menekült" címmel a Bálint Házban. Minden alkalomhoz közzéteszünk egy tézisgyűjteményt, amely a legalapvetőbb állításainkat foglalja össze a beszélgetések egyes témáiban. A harmadik este arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy korlátoznunk kell-e szabadságunkat annak érdekében, hogy megvédjük a társadalom biztonságát. Olvasd el vitaindítónkat.