Több, mint 60 pedagógus tiltakozott a jogsértő Etikai Kódex ellen

A TASZ felhívta a pedagógusokat: éljenek jogukkal és vegyenek részt a Pedagógus Etikai Kódex jogsértő tervezetének véleményezésében. Kampányunk eredményeképp több, mint 60 pedagógus küldte el a Nemzeti Pedagógus Karnak javaslatainkat, amelyekkel a jogsértések kiküszöbölhetők. Szeretnénk megköszönni a pedagógusoknak az együttműködést. Örülünk, hogy segíthettünk abban, hogy maguk álljanak ki a saját és a rájuk bízott gyermekek jogaiért. Várjuk a Kar reakcióját, és addig is összefoglaljuk, miért jogszerűtlen a Kódex!

1. Milyen Etikai Kódex lehet jogszerű?

Nem zárjuk ki, hogy létezhet jogszerű Pedagógus Etikai Kódex – de csak akkor, ha kizárólag a pedagógusok törvényes kötelezettségeit bontja ki. A köznevelési törvény már eleve számos, erkölcsi tartalommal is bíró kötelezettséget ír elő a pedagógusoknak, ezek azonban szükségszerűen általánosak. Egy jogszerű etikai kódex ezeket a már meglévő kötelezettségeket tisztázná, vagyis nem tovább korlátozná, hanem a meglévő kötelezettségek teljesítésében segítené a pedagógust. Például pontosan hogyan teljesíthető egy adott helyzetben a pedagógusnak az a kötelezettsége, hogy „a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa”, mire kell ügyelnie, amikor a tanítás, nevelés mindennapi, nehéz helyzeteiben döntéseket hoz? Ebben kellene konkrét iránymutatás, de az etikai kódex jelenlegi tervezete nem segít, hanem inkább további, általános elvárásokat, követeléseket tartalmaz.

2. De miért nem lehetnek a törvényes kötelezettségeken túlmenő elvárások a Kódexben?

A Kódex a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaira érvényes – a Kar pedig kényszertársulás. Senki nem azért lépett be, mert ezt akarta, hanem mert a köznevelési törvény belépteti a pedagógusok jelentős részét. Mivel nem volt önkéntes a csatlakozás, a Kar saját szabályzata, etikai kódexe sem önkorlátozás. Ezért a Kar Etikai Kódexe nem korlátozhat jogokat a törvényben megszabottakon túl. Az alapvető jogok csak törvényben korlátozhatók. Senkinek az alapvető jogait nem lehet úgy korlátozni, hogy előbb kötelezően beléptetik egy egyesületbe, majd az egyesület valamilyen saját szabályzatában korlátozzák a jogait. Az állam a kötelező beléptetéssel „kiszervezi” az alapjogok korlátozását, hogy ezzel bújjon ki a korlátozások igazolásának terhe alól. Ez önmagában is jogsértő.

3. Milyen jogokat sért a Kódex tervezete?

Csak néhány példa a Kódex-tervezetből:

  • Gyermekjogok: a „nemzet érdekét” előbbre sorolva a tervezet nem engedi, hogy a pedagógusok mindenek felett a gyermek érdekét vegyék figyelembe döntéseik során – pedig ezt írja elő az ENSZ hazánkat is kötelező gyermekjogi egyezménye!
  • Szólásszabadság: pl. a tervezet megszabja, kivel miről beszélgethet a pedagógus – otthon is!
  • Lelkiismereti szabadság: pl. a tervezet szerint a pedagógus saját morális ítélete nem térhet el a nevelőtestületétől – akkor sem, ha egyedül ő áll ki egy igazságtalanul bántott gyermek mellett.
  • Magánélethez való jog: pl. a tervezet előírja, hogyan jelenhet meg a pedagógus a nyilvánosság előtt munkaidőn kívül – akkor is, ha éppen a családjával tölti az idejét.

A jogsértések részletes kifejtését, illetve a tervezet további alkotmányellenes vonatkozásait bemutató álláspontunkat letöltheti innen!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mit tehetek, ha elégedetlen vagyok az érettségim értékelésével?

Ez az útmutatónk Neked, az érettségizőnek segít. Ha elégedetlen vagy az érettségi vizsgád eredményével, az alábbiakból megtudhatod: mikor, hogyan támadhatod meg az értékelést, hogyan élhetsz a jogaiddal – érettségizőként is.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.

KISOKOS: Iskolák egyházi fenntartásba adása

Habár az iskolarendszer működtetése elsősorban az állam feladata, lehetőség van arra, hogy egyes iskolákat az egyház átvegyen, átvállalva azok fenntartását. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy ki dönthet az átadásról, milyen speciális szabályokkal kell számolniuk az iskolában maradóknak, valamint, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ragaszkodnak a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.