Több, mint 60 pedagógus tiltakozott a jogsértő Etikai Kódex ellen

1. Milyen Etikai Kódex lehet jogszerű?

Nem zárjuk ki, hogy létezhet jogszerű Pedagógus Etikai Kódex – de csak akkor, ha kizárólag a pedagógusok törvényes kötelezettségeit bontja ki. A köznevelési törvény már eleve számos, erkölcsi tartalommal is bíró kötelezettséget ír elő a pedagógusoknak, ezek azonban szükségszerűen általánosak. Egy jogszerű etikai kódex ezeket a már meglévő kötelezettségeket tisztázná, vagyis nem tovább korlátozná, hanem a meglévő kötelezettségek teljesítésében segítené a pedagógust. Például pontosan hogyan teljesíthető egy adott helyzetben a pedagógusnak az a kötelezettsége, hogy „a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa”, mire kell ügyelnie, amikor a tanítás, nevelés mindennapi, nehéz helyzeteiben döntéseket hoz? Ebben kellene konkrét iránymutatás, de az etikai kódex jelenlegi tervezete nem segít, hanem inkább további, általános elvárásokat, követeléseket tartalmaz.

2. De miért nem lehetnek a törvényes kötelezettségeken túlmenő elvárások a Kódexben?

A Kódex a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaira érvényes – a Kar pedig kényszertársulás. Senki nem azért lépett be, mert ezt akarta, hanem mert a köznevelési törvény belépteti a pedagógusok jelentős részét. Mivel nem volt önkéntes a csatlakozás, a Kar saját szabályzata, etikai kódexe sem önkorlátozás. Ezért a Kar Etikai Kódexe nem korlátozhat jogokat a törvényben megszabottakon túl. Az alapvető jogok csak törvényben korlátozhatók. Senkinek az alapvető jogait nem lehet úgy korlátozni, hogy előbb kötelezően beléptetik egy egyesületbe, majd az egyesület valamilyen saját szabályzatában korlátozzák a jogait. Az állam a kötelező beléptetéssel „kiszervezi” az alapjogok korlátozását, hogy ezzel bújjon ki a korlátozások igazolásának terhe alól. Ez önmagában is jogsértő.

3. Milyen jogokat sért a Kódex tervezete?

Csak néhány példa a Kódex-tervezetből:

• Gyermekjogok: a „nemzet érdekét” előbbre sorolva a tervezet nem engedi, hogy a pedagógusok mindenek felett a gyermek érdekét vegyék figyelembe döntéseik során – pedig ezt írja elő az ENSZ hazánkat is kötelező gyermekjogi egyezménye!
• Szólásszabadság: pl. a tervezet megszabja, kivel miről beszélgethet a pedagógus – otthon is!
• Lelkiismereti szabadság: pl. a tervezet szerint a pedagógus saját morális ítélete nem térhet el a nevelőtestületétől – akkor sem, ha egyedül ő áll ki egy igazságtalanul bántott gyermek mellett.
• Magánélethez való jog: pl. a tervezet előírja, hogyan jelenhet meg a pedagógus a nyilvánosság előtt munkaidőn kívül – akkor is, ha éppen a családjával tölti az idejét.

A jogsértések részletes kifejtését, illetve a tervezet további alkotmányellenes vonatkozásait bemutató álláspontunkat letöltheti innen!