Több, mint 60 pedagógus tiltakozott a jogsértő Etikai Kódex ellen

A TASZ felhívta a pedagógusokat: éljenek jogukkal és vegyenek részt a Pedagógus Etikai Kódex jogsértő tervezetének véleményezésében. Kampányunk eredményeképp több, mint 60 pedagógus küldte el a Nemzeti Pedagógus Karnak javaslatainkat, amelyekkel a jogsértések kiküszöbölhetők. Szeretnénk megköszönni a pedagógusoknak az együttműködést. Örülünk, hogy segíthettünk abban, hogy maguk álljanak ki a saját és a rájuk bízott gyermekek jogaiért. Várjuk a Kar reakcióját, és addig is összefoglaljuk, miért jogszerűtlen a Kódex!

1. Milyen Etikai Kódex lehet jogszerű?

Nem zárjuk ki, hogy létezhet jogszerű Pedagógus Etikai Kódex – de csak akkor, ha kizárólag a pedagógusok törvényes kötelezettségeit bontja ki. A köznevelési törvény már eleve számos, erkölcsi tartalommal is bíró kötelezettséget ír elő a pedagógusoknak, ezek azonban szükségszerűen általánosak. Egy jogszerű etikai kódex ezeket a már meglévő kötelezettségeket tisztázná, vagyis nem tovább korlátozná, hanem a meglévő kötelezettségek teljesítésében segítené a pedagógust. Például pontosan hogyan teljesíthető egy adott helyzetben a pedagógusnak az a kötelezettsége, hogy „a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa”, mire kell ügyelnie, amikor a tanítás, nevelés mindennapi, nehéz helyzeteiben döntéseket hoz? Ebben kellene konkrét iránymutatás, de az etikai kódex jelenlegi tervezete nem segít, hanem inkább további, általános elvárásokat, követeléseket tartalmaz.

2. De miért nem lehetnek a törvényes kötelezettségeken túlmenő elvárások a Kódexben?

A Kódex a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaira érvényes – a Kar pedig kényszertársulás. Senki nem azért lépett be, mert ezt akarta, hanem mert a köznevelési törvény belépteti a pedagógusok jelentős részét. Mivel nem volt önkéntes a csatlakozás, a Kar saját szabályzata, etikai kódexe sem önkorlátozás. Ezért a Kar Etikai Kódexe nem korlátozhat jogokat a törvényben megszabottakon túl. Az alapvető jogok csak törvényben korlátozhatók. Senkinek az alapvető jogait nem lehet úgy korlátozni, hogy előbb kötelezően beléptetik egy egyesületbe, majd az egyesület valamilyen saját szabályzatában korlátozzák a jogait. Az állam a kötelező beléptetéssel „kiszervezi” az alapjogok korlátozását, hogy ezzel bújjon ki a korlátozások igazolásának terhe alól. Ez önmagában is jogsértő.

3. Milyen jogokat sért a Kódex tervezete?

Csak néhány példa a Kódex-tervezetből:

  • Gyermekjogok: a „nemzet érdekét” előbbre sorolva a tervezet nem engedi, hogy a pedagógusok mindenek felett a gyermek érdekét vegyék figyelembe döntéseik során – pedig ezt írja elő az ENSZ hazánkat is kötelező gyermekjogi egyezménye!
  • Szólásszabadság: pl. a tervezet megszabja, kivel miről beszélgethet a pedagógus – otthon is!
  • Lelkiismereti szabadság: pl. a tervezet szerint a pedagógus saját morális ítélete nem térhet el a nevelőtestületétől – akkor sem, ha egyedül ő áll ki egy igazságtalanul bántott gyermek mellett.
  • Magánélethez való jog: pl. a tervezet előírja, hogyan jelenhet meg a pedagógus a nyilvánosság előtt munkaidőn kívül – akkor is, ha éppen a családjával tölti az idejét.

A jogsértések részletes kifejtését, illetve a tervezet további alkotmányellenes vonatkozásait bemutató álláspontunkat letöltheti innen!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Ombudsman: alkotmányellenes volt az idegen nyelven érettségizni készülő szakközépiskolások jogainak csorbítása

Egyetértett velünk és jogellenesnek találta az alapvető jogok biztosa az érettségi jelentkezés szabályainak tavaly januári módosítását, amely villámcsapásként fosztotta meg jogaitól szakközépiskolások sorát. A kormány az érintett tanulókkal, szülőkkel, iskolákkal való bármiféle egyeztetés nélkül egyik napról a másikra, mindössze 3 héttel az érettségi jelentkezés határideje előtt módosított az érettségi szabályain.