Barion Pixel TASZ | Valaki nem mond igazat

Valaki nem mond igazat

Megérkezett az Alkotmánybíróság elleni perünk másodfokú ítéletének írott változata. A perről részletesen beszámoltunk honlapunkon és az üggyel a sajtó is sokat foglalkozott. Most az ítélet szövegének közreadásán túl csak néhány érdekességre szeretnénk felhívni a nyilvánosság figyelmét.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint egy országgyűlési képviselőnek (a legfőbb népképviseleti szerv tagjának) egy másik közhatalmi szervhez (az Alkotmánybírósághoz) írt indítványában előadott álláspontja, véleménye magántitoknak számít, és az nem hozható nyilvánosságra a képviselő hozzájárulása nélkül. Tehát nem ismerhető meg, hogy egy országgyűlési képviselő milyen érvrendszer szerint tekint alkotmányellenesnek egy törvényhelyet, mely törvény minden magyar állampolgárra egyaránt vonatkozik.

Az Ítélőtábla szerint „az alperes − a rendelkezésre álló iratok alapján − indokoltan tagadta meg a felperes kérelmének teljesítését, tekintettel arra, hogy a beadványban szereplő az indítványozók személyes adatának minősülő adatok nyilvánosságra hozatalához a kérelmezők hozzájárulásának megadása nem volt megállapítható.” (az ítélet 10. oldala)

Kérdésként merül fel, hogy az alperes Alkotmánybíróság vajon kérte-e az indítványozóknak a beadvány nyilvánosságra hozatalára vonatkozó hozzájárulását. E tekintetben egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el az ügy szereplőinek szájából.

Holló Andrásnak a kérdésről a sajtónak adott két nyilatkozata szerint megkérdezték Hende Csabát:

1.
„A közszereplők esetében is tartják a titkot?

– Nem. A következőt kell mondani: differenciálni fogunk, mert ennél a helyzetnél, ami most történt… itt egy országgyűlési képviselő nagyon határozottan azt mondta, hogy ő nem adja a hozzájárulását az indítvány kiadásához. Na most ezek után, amikor mi kifejezetten tilalmat kaptunk, akkor mi úgy döntöttünk, hogy most maradunk annál a gyakorlatnál, mint eddig, de a jövőben mindenképpen úgy lesz, hogy egy országgyűlési képviselőnek fel kell vállalnia a nyilvánosságot.”

(„Az Alkotmánybíróság nem enyhített és nem szigorított” – az interjú teljes szövege
Kossuth Rádió − 16 óra c. műsorának 2004. december 20-i adása)

2.
„1991-től az Ab határozatai már nem tüntették fel a kérelmezők nevét, vagyis a személyiségi jogok és a személyes adatok védelme miatt anonimmá váltak az indítványozók. Innentől kezdve a beadványozók hozzájárulása nélkül nem adtunk ki indítványokat. A kérelmek lényege azonban így is megismerhető volt. Hende Csaba beadványa esetében is ez történt. Amikor a civil szervezet a dokumentum kiadását kérte, megkérdeztük a képviselő urat, de ő elzárkózott, hogy átadjuk a kérelmét. Hozzá kell tennem, hogy ezután teljes ülésen megbeszéltük ezt a kérdéskört. Felidéztük egy korábbi határozatunkat, amely szerint a közszereplőknek, a politikusoknak el kell viselniük a súlyosabb, kritikus véleményeket is. Itt a nyilvánosság kontrolljáról van szó, ami a közszereplés velejárója. Ezért az Ab nyitott arra, hogy a politikusok, a közszereplők indítványai esetében eltérjen az eddigi gyakorlatától.”

(„ Büntetésben az Alkotmánybíróság” , Kulcsár Anna interjúja Holló Andrással a Magyar Nemzet 2004. december 27-i számában.)

Ehhez képest az Alkotmánybíróság honlapján!!! a következő közlemény olvasható:

3.
„HELYREIGAZÍTÁS
A Magyar Nemzet 2004. december 27-i számában „Büntetésben az Alkotmánybíróság” című cikkben téves információként jelent meg a következő:
Hende Csaba országgyűlési képviselővel kapcsolatban elhangzott:

„Megkérdeztük a képviselő urat, de ő elzárkózott, hogy átadjuk a kérelmét.” Az Alkotmánybíróság ez ügyben Hende Csaba képviselőt nem kereste meg.
Budapest, 2004. december 29.”

Tudomásunk szerint az Alkotmánybíróság nem követelt a Magyar Nemzettől helyreigazítást, így nem gondolhatunk mást, mint hogy a napilap az újságírói szakma szabályainak megfelelően hitelesen tájékoztatta a közvéleményt.

4.
A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-én hirdette ki jogerős határozatát. Az eseményről a Magyar Nemzet is beszámolt másnap „ Nem adható ki a kérelem ” című cikkében. A lap a per kapcsán Hende Csabát is megszólaltatta: „Hende Csaba lapunk megkeresésére azt közölte, hogy az Ab soha nem kérdezte meg őt arról, kiadhatják-e bárkinek a drogügyben benyújtott indítványát.”

A jogerős ítélet kihirdetése után még mindig nem tisztázott, hogy az Alkotmánybíróság vajon megkereste-e Hende Csabát az indítványának kiadása ügyében. Ha nem kereste meg − márpedig Hende Csaba ezt állítja−, akkor a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének központi érve igencsak meggyengül.

Ha megkereste, abban az esetben miért tettek közzé helyreigazítás címmel az alkotmánybírósági honlapon egy közleményt, amelyet nem követett a Magyar Nemzettel szembeni helyreigazítási igény, és miért nem tértek ki a Kossuth Rádión elhangzottakra?

Kapcsolódó anyagok:

A másodfokú ítélet írásos változata
AB elleni per dosszié

 

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.